Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-28 / 243. szám

MAWr^ifhcT

Tudja-e Ön ...

...hogy a háború kitörésekor Angliában — amint a londoni Times egy alsóházi megállapítás nyomán közölte — még 698 személynek volt joga saját ágyút tartani. E kiváltságok legnagyobb része a középkorból maradt fenn, de egyes esetekben világháborús ágyúk is voltak magántulajdonban.

...hogy a gránát szó az olasz nyelvből származik és a gránátalmafa sokmagú gyümölcsétől vette a nevét ?

...hogy a 16. és 17. században a minél kisebb órák voltak divatosak ? Gyakoriak voltak a gyűrűbe vagy fülbevalóba bedolgozott órák is. X. Károly francia király frakkjának minden gombja egy-egy parányi óra volt.

...hogy a bécsi császári és királyi udvari színháznak 1800 ban kiadott színházi rendje a következő előírást tartalmazta: „A belépődíj megfizetése senkinek sem ad jogot arra, hogy a színházban illetlen magaviseletét tanúsítson és például fütyüléssel, pisszegéssel vagy lábdobogással adjon kifejezést nemtetszésének. Aki ilyeneket elkövet, nyomban letartóztatásba kerül.“

...hogy egy százéves illemtan a következő tanáccsal szolgált fiatal leányoknak: „Az ifjú dáma nyilvánosság előtt tartózkodik minden önállóságtól. Véleményt vagy Ítéletet nem nyilvánít. Egy nőszemélynek azzal hivalkodni, hogy betekintett a városi kölcsönkönyvtár könyvjegyzékébe, dőreséggel határos és már a nevetségesbe hajló cselekedet lenne.“

...hogy a „villámgyors“ gondolatok a mesék világába tartoznak ? Az emberi gondolat, illetőleg az ingerközvetítés sebességét pontosan mérni lehet Átlagos sebessége óránkint csupán 250 kilométer, míg a villámnak 300 ezer kilométer megtételére csak egy másodpercre lenne szüksége.

...hogy az angol fegyencek hetenkint bizonyos rtüpénz“-nek becézett összegeket kapnak, amelyek huzamosabb fegyházi tartózkodás esetén egészen jelentékeny összegre emelkedhetnek, így módjuk van arra, hogy a börtönőröket is megvesztegethessék, s hogy maguk és barátaik számára előnyöket, többek között „kimenőket“ biztosítsanak.

...hogy Viktória angol királynő fürdőkádja egy gyaloghintószerű zárt alkotmány volt, amelyben a felség ülve foglalt helyet. Adott jelre a felség környezete elhagyta a tengerpartot, mire a királynőt a székkel együtt körülbelül térdmagasságig belehelyezték a vizbe, majd két perc leteltével ismét partra szállították. (MN)

Huszonkét feleségjelölt záróvizsgája Dabroncon

Ünnepélyes kieretek között ment végbe, a Dabronoon trendezett főzőtanfolyam záróvizsgája. Az ünnepélyt a Magyar Hiszekegy vezette be. Majd dr. Rothstädter György sümegi m,. kir. tisztiorvos, a tanfolyam megszervezője üdvözölte a feltűnően sok jelenlevőt, akiknek sorában ott láttuk dr. Nagy Béla főszolgabírót, vitéz Kokas Ernő alezredest, Berkes István ukki Máv állomás főnököt, Horváth István zalaerdődi plébánost, lovag Násfai Nie- dermann László lelkészt, Wild János gógáinifai segédlelkészt, dr. Rothstädter György tisztiorvos feleségét, dr. Máriaházy János ukki körorvost és feleségét, vitéz Vermes Tibor gógán- fai, Szabadi Sándor dabronci körjegyzőt, Wache Máriát Budapestről, Barcza Lajos zalaerdődi gazdaköri elnököt, Vermes László dabronc-ötvöspusztai bérlőt és sokat a helyi és környékbeli úri és gazdatársadalom köréből. A meglepően jól sikerült elméleti vizsgát dr. Nagy Béla főszolgabíró meleg elismerő szavai követték. Megköszönte a meleg pártfogást és nagy érdeklődést, .amely szólt a hallgatóknak és a társadalominak egyaránt, mert mindkettőjüknek nagy része volt a tanfolyam' sikeres befejezésében. A vizsga gyakorlati bemutatója során kiderült, mennyi hasznos dolgot tanultak Kraxner Irén hosztóti főzőnő növendékei. A látottakat pazarlásnak lehetett volna minősíteni, azonban korántsem abból a célból készítettek oly sokat és jót, hogy a községben társadalmi utón összegyűlt 407 pengő értékű élelmiszerből lakomát csapjon a vizsga népe, hanem hogy azt frissiben, eljuttassa a vezetőség a közelben levő hadi- kórházakban ápolt sebesült honvédek részére. A vizsgát Szabadi Sándor körjegyző köszönő szavai zárták be.

Apró zalai hírek

135 métermázsa tojást és 130 métermázsa szilvaízt biztosított Nagykanizsa téli ellátására ä polgármester. A burgonya fejadag 8 kiló havonként. — Leesett üres területre egy ellenséges léggömb Muragárdony határában. — Háromhónapi betegszabadságra ment Grész Irma, a zalaegerszegi állami polgári leányiskola igazgatója. Helyettese Markos Jenőné Borbély Boriska tanárnő. — Kovács György sümegprágai bányászt a sümegi bazaltbányában egy neki ugró kő súlyosan megsértette, ezenkívül vérmérgezést is kapott.

Karpaszományos honvédek, akik útépítéssel segítettek egy falun

1942 október 28.

— No, kész! — kel fel Vörös János. Rendet lesz és cigarettát sodor.

—■ Riportot írok rólad, bátyám I — mosolygok rá.

— Csak nem? — lepődik meg.

— De igen, s már kész is I — mondom.

— Hol van ? — kérdi.

— Bennem.

Mig beszélgetünk, igyekszem ráterelni a szót $ művész életének talán leghatalmasabb alkotására, az Attila-szoborra, melyet én nem láttam, s csak annyit tudok róla: földgömbön áll Attila, kardját beleszúrja a főidbe, s azzal kormányozza a világot Kinyitom a fényképalbumot, ahol legelöl áll az Ady-síremlék szoborterve. „Ady-szoborterv, Sopron, 1940.“ Majd alatta: „Ady kinő a népből és vérével írja verseit“. Leírni ezt a szobrot nem lehet. Ezt nézni kell, hosszan, sírva és nevetve, megtépve és ünnepi ruhában: magyarul. Mert itt van Ady. Népe körülállja, subás alföldi parasztemberek és szoknyás parasztmenyecskék, ő pedig hasigérő kálvinista fejfájának nekidőlve, belevág balkarjába pennájával, s kicsorgó vére megáldja azokat, akikért olyan keservesen megszenvedett. Ez az Ady nem dekadens, hanem a fajáért vérét hullajtő, bús, magyar sors : a paraszt Apolló egyetlen, örök szava, önmaga •egyetlen, oszthatatlan, magyar szenvedés.

Ez az Ady nem a Hatvani Lajoséké, nem

a „bélyeges seregé“, hanem a miénk, úgy, ahogy beledalolta lelkét életünkbe . ..

£z a terv Vörös János szobrászművészé, s még egynéhány ismerőséé...

Egy egér merészkedik elő a nagy csendben az egyik ládából, de észrevesz és elszalad.

Most felnéz Vörös János. Nem rám, hanem messze. És kéretlenül is beszélni kezd :

— Igen, ez Ő, érzem. S így kell élni: szívvei, ideggel, jajjal, vérrel. így, ahogy ő. Mindent odaadni minden szóban, minden mozdulatban. Aki másként él: csal.

L

Semmisem vagyok, ha önmagamért élek, de minden, ha a közösségemért.

f"

Nézd, új világ érik, az igazságé és a rendé. Vetületei már előttünk vannak. Ezért zokogott Ady, ezért mintázok én. ezért hal meg a honvéd a Don partján. Ezért szorítsuk össze a fogunkat, ott, ahol állunk, mert figyel a nemzet, s jaj, ha egy tégla is elveszik hiába. Ér- téd-e, hogy mindenkor, mindent: mindnyájunkért I Tollal, vésővel, kapával, szerszámmal, hittel, istennel... Ez az élet, ez a jövő.,.

— S a ma? — kérdem halkan.

— Mindegy az enyém is, a tiéd is, de a mindannyiunké a fontos! Ezt írd bele abba a riportba, öcsém, ha már megírod.

S miközben felveszi nagyon megkopott kabátját, hogy kikisérjen, csendesen csak ennyit mondok neki :

— Köszönöm.

Kint már elfogyott a fény. S mint imádságra az Ámen, megeredt a megváltó eső...

Behatoltak ai ablakokon át a betörők és kifosztottak két zalaegerszegi éléskamrát

Még július 13-án történt, hogy R é d e y László nyug. vármegyei irodafőtiszt zalaegerszegi lakásának nyitott ablakán át behatoltak, feltörték az éléskamrát és onnan, 5 kiló zsírt, kenyeret, diót és háztartási tárgyakat elloptak.

Július 21-én pedig Tóth Imrémé zalaegerszegi lakásának bezárt ablakát kifeszítették!, bemásztak az éléskamrába és onnét 15 kiló zsírt, 5 kiló cukrot, két zsíros bödőnt, nagyobb mennyiségű lekvárt, mézet, befőttet, sőt egy karórát is zsákmányoltak.

A tetteseket sikerült elcsípni Varga Ferenc rovottmultú pozvai napszámos és a szintén büntetett előéletű Horváth János (Laji) zalaegerszegi szövőmunkás személyében.

A királyi törvényszék ma ítélkezett felettük. Vargát jogerősen 6 hónapi börtönnel, Horvá- thot pedig kétévi és kéthónapi fegyházzal sújtotta a bíróság. Mindkét ítélet jogerős.

A történet nem túlságosan, nagyjelentőségű. Országos viszonylatban egyenesen semmiség egy világháború kellős közepén. Mégis föl kell jegyezni, mert jellemző a magyar gondolkozásra, segítő- és munkakészségre s arra az összhangra, amely a kétkezi és szlellemi munkások, polgárság és honvédség között fennáll.

Az egyik gépkocsizó vonatosztály tiszti iskoláját nyaralóhelyen, egy üdülés céljait szolgáló épületben helyezték el. Az épületet vízmosás kötötte be az országúiba. Hogy ez a* vízmosás ősztől tavaszig miképpen teljesíti hivatását, mármint a közlekedés lebonyolítását, az könnyen elképzelhető. Ez az úthiámy volt egyébként a lakosság legnagyobb panasza.. A szőlők ugyanis csak ezen a vízmosáson át voltak megközelíthetők. Viszont a községnek nem volt pénze rá, hogy a körülbelül 300 méteres útszakaszt megcsináltassa.

A tiszti iskola parancsnoksága nem sokat gondolkodott. Másnap reggel már ott állt a vízmosás szélén a tiszti iskola minden karpaszományos honvédje, jogászok, szigorló orvosok, tisztviselők, szóval valamennyien szellemi munkások. Egyik sem épített utat soha életében. Rendes munkaeszközeik sem voltak. Mégis nyolcszáz köbméter földet emeltek ki a helyéből, nyolc vasúti kocsira való kövlet fuvaroztak oda. ők maguk és szerszám híján

fejsze fokával törték a követ. Nyolc nap alatt megépítették a 300 méteres útszakaszt, a község szőlőjét úttal kapcsolták be az országúiba, közel 20' ezer pengős munkát végeztek el ingyen, — testi munkát szellemi munkások’. A falu lakossága most hálája jeléül Hadapró- dok útjának nevezi el ezt az útszakaszt.

Példája ez a történet annak, mikép kellene a közös magyar élet egész vonalán utat építeni a szellemi és testi munkás összefogásának. ; '

Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem

KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK,

vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe.

Gondoljunk zalai honvédőinkre, akik sóvárogva várják a jő ziatai újságot.