Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-04 / 199. szám

f ÄRA 8 FILLÉR 1942 SZEPTEMBER 4. PÉNTEK IIB.éwi&iyam ♦ politikai napilap # 199. szám. fiter kesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P* Töttóssy-atca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 ez. 115 százalékos elkészült Zalaegerszeg város lövő évi költségvetési előirányzata A számvevőség elkészült Zalaegerszeg 1943 évi költségvetési előirányzatával és az már nyomdába is került. Valószínűleg a jövő hó­napban már foglalkozik is vele a képviselő- testület. A háztartási alap összes szükséglete az elő­irányzat szerint 1,208.665 pengő, amire a fedezet 957.965 pengő. A hiány 250.700 pen­gő, amelyet 218 ezer pengő alapra kivetendő 115 százalékos pótadó egyensúlyoz. Az álta­lános kereseti adó kivetési kulcsa változát- lanul 7 százalék. Érzékeny visszaesés várható a helypénzbevételeknél a rendkívüli viszonyok miatt. A villamosüzemtől hozzájárulás egyál­talában nem várható, de tartalékolás se, mert költségvetésének egyensúlya így is álig volt biztosítható. A villamosüzemnél ugyanis a szükséglet és a fedezet is 429.967 pengő. A Zalaegerszeg város pénz- és jogügyi bizott­ságának tegnap dr. Telman Sándor kor­mányfőtanácsos, kir. közjegyző elnöklése mel­lett tartott ülésén foglalkoztak az alispán le­iratával, amely szerint Zalaegerszegen tüdő- és nemibeteggondozó intézetet létesítenek, ha a város erre a célra rendelkezésbe bocsátja a Petőfi- és Tüttőssy-utca sarkán az anya- és csecsemővédő intézet telkét, a rajta levő épü­let bontási anyagát, továbbá a régi villany- telep fölszerelésének anyagát. Az építés költ­ségeinek felét a vármegye, másik felét az állam adja. Az állam adja a berendezésnek és fölszerelésnek összes költségeit is. Az épü­let a város tulajdona marad, a fenntartási! költség csak igen csekély mértékben fogja ter­helni és a fedezetről csak az 1944 évtől kezdve kell gondoskodni. A pénzügyi bizott­ság egyhangúan és köszönettel vette tudo­másul egész terjedelmében az alispán leiratát és elfogadásra ajánlotta a ma tartott közgyű­lésnek is. Az ügyhöz való hozzászólások so­rán megállapítást nyert, hogy nagy közegészségügyi és níamzetvédlelmi jelentőségű intézményről van sző, amelyért a város immár egy évtizede harcolt. A kormánynak szándéka van arra, hogy idő­vel teljes egészségházzá bővíti ki ezt az intéz­ményt a városi egészségvédelmi szövetség ké­résére. Lesz iskolafürdő', szülőotthon, bölcső­de, azonban a háborús viszonyok most csak1 a részleges megoldást teszik lehetővé. Nagy István városi adótiszt 1942 március Vasvármegyei Elektromos Művek Rf.-viel hosz- szas tárgyalások után se sikerült a fennállói kölcsöntartozásunk kamatterheiínek az 1941 évre megadott 1 százalékos csökkentését a jövőre nézve biztosítani, bár a Nemzeti Bank kamatlába is csökkent. A költségvetés összeállításánál — hangsú­lyozza a polgármester — a 'legmesszebbmenő okszerű takarékosságot és előrelátást tartotta szem előtt. Városfejlesztési és beruházási szük­ségleteket háztartásunk most sem bír el. A város háztartási kiadásai 1940 óta kereken 323 ezer pengővel emelkedtek, ugyanakkor a pót­adókulcs mindössze 15 százalékos, a pötadó összegszerűleg kereken 33 ezer pengő emel­kedést mutat. Ez csak úgy volt biztosítható, hogy súlyos helyzetünk megértő támogatásra talált a kormányzat illetékes tényezőinél. 1-ével a X. fizetési osztályba való előlépte­tését kérte. A bizottság javasolta is a kére­lem teljesítését a közgyűlésnek. De közbe­kiáltások hangzottak el, hogy azután Nagy Ist­ván nősüljön meg. Mindenkinek teljes megértésével találkozik a városnál alkalmazott állandó napszámo­sok béremie’és iránt való kérelme. A megnehezült életviszonyok megokolják a kérést annál inkább, mivel ezek a napszámo­sok úgyszólván kora hajnaltól már munkában vannak. A fennálló rendelkezések keretei kö­zött azonban csak arra van mód, hogy a csa­ládi bérüket emelje a város és pedig a II. osztályú altisztek családi bérének megfelelően. A bizottság tehát azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az említett napszámosok a feleség és az első két gyermek után havi 20, a harmadik gyermek után 24, a negyedik után 30, az ötödik és esetleg több gyermek után havi 35 pengő családi bért kapjanak. Ez év szep­temberétől a polgármester rendeletre' utalja ki nekik a családi bérösszeget. Nagy János villamos pénzbeszedő elhunyt leánya után 200 pengő temetési segélyt kap. Az anya- és csecsemővédő intézet fenntartásá­hoz a vármegyei kisgyűlés határozata értel­mében a város 3974 pengővel járul hozzá 1943-ban. A leventeegyesület pályakibővítésre a fapiac területének körülbelül egynarmadát kérte. A bizottság véleménye szerint a fapiac egész területére szükség van a forgalom miatt, azért az át nem engedhető. Sportszempontból különben is kifogás emelhető a pályának be­mutatott terve ellen, azért a kérelmet meg­felelő előkészítés céljából visszaadják az egye­sületnek. A város megtagadja a Galvami Kft. abbeli kérelmét, hogy a városháza földszintjén levő! üzlet szerződését meghosszabbítsa. A város a PolgárEndre Kft.-vel kötött bérleti szerző­dést, neki a Gialvani Kft.-hez semmi köze. A Polgár Kft.-;nek pedig, minthogy a zsidótör­vény hatálya alá esik, í nőies joga a bérletét tovább igénybe Venni. A város nyugodtan bocsátja az "ügyet esetleg bírói döntés alá. D. Horváth Imre még tíz évvel ezelőtt állítólag olyan vasárúkat szállí­tott a tűzoltóságnak, amely árúkért járó kö­vetelés azóta sem nyert kiegyenlítést. A ke­reskedő most újra kérte számlájának kifizeté­sét, amely 2546.38 pengőt tesz ki. A követe­léssel kapcsolatban érdekes vita indult meg a városházán folyt régi dolgokról, amikor ott még két király uralkodott, akiknek mindegyi­ke parancsolt, rendelt, de sohasem lehetett tudni, hogy melyik volt a jogosult. A nagy tisztogatások során ráakadtak olyan számlákra, amelyekre ez az elintézés volt rávezetve: »Fe­dezet hiányában irattárba«. Végeredményben az a nézet alakult ki, hogy a város részéről is, meg D. Horváth részéről is történtek hi­bák. Ezért a város a kereskedővel 1.500 pen­gőben hajlandó kiegyezni. Az ülésen Wölfer István főmérnök bemu­tatta a Pék Gyula számára készült újabb szín­ház- és moziépület-tervet. Ezt a tervet N o v á k Ferenc muraszombati építész készítette, aki többek között a marburgi színház ''épületét is tervezte. A terv egyértelműiig megnyerte mindfen­kinek a tetszését, j mind külsőben, mind pedig belső elrendezés tekintetében. Mivel azonban 550 személy be­fogadására szabták, bizonyos légköbméter le­csökkentésére lesz szükség, mert "f ék Gyula engedélye csak 370 személyre szól. A bizott­ság a tervet eme módosítással a kivitel alap­jául elfogadta. A tervvel azonban még nem dőlt el az építés megkezdése, mert az a mia megkezdett fúráspróbák eredményétől függ. Baj volna ugyanis, ha altalaj1 egyenetlenségek merülnének föl. A másik nehézség abban van, hogy a zalaegerszegi téglagyárak gyártmányait magasabb célokból egyelőre zár alá helyezték. Értesülésünk szerint ez irányban a részleges feloldás iránt megtörténtek a lépések az anyaggazdálkodási hivatalnál. Agytó zalai hitek 40 napi elzárásra ítéltek jogerősen példa állítása céljából a nagykanizsai főszolgabíró- ságon egy pölöskefői fiatalkorút, aki kirabolt egy fogolyfészket. — Félmillió pengő költ­séggel épül a levente vízi-tábor a keszthelyi Balatonparton. — 2 hónapi fogházra ítélte a nagykanizsai törvényszék Varga Ferenc mura- szentmártoni lakost, aki lopott sertést csempé­szett át a Murán Horvátországba. — 100 pengőt juttatott a Csáktornyái postások altiszti kara az ottani helyőrség parancsnokához, hogy indítson mozgalmat a magyar honvéd emléké­nek Csáktornyán való megörökítésére. Muraszombati építész készítette el a zalaegerszegi színház és mozi épület tervét, amelyet kivitelre egyhangú tetszéssel fogadott el a város

Next

/
Thumbnails
Contents