Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-21 / 212. szám
2 1942 szeptember 21. legész nemzeté, amely kegyelettel őrzi meg soha el nem múló emlékükéit. Mi pedig, akik itt egybegyűltünk, akik tisztelgünk a hősi gondolat előtt, az áldozatos küzdelem előtt, amely erősebb volt hőseinknél a saját életükhöz való ragaszkodásnál, szálljunk magunkba és gondolkozzunk azon, vájjon miképpen rójuk le a kegyeletet és megemlékezést hősi halottainkkal szemben a legméltóbban. A mai nehéz időkben nem elég csupán emléket állítanb azt ünnepélyesen felavatni, hőseink dicsőségéről és hősi haláláról megemlékezni, mert éppen ők ennél sokkal többre köteleznek bennünket! Az ő lelkűk a halhatat- ság birodalmából figyel bennünket és számon kéri életünket és cselekedeteinket. A mi hősi halottaink áldozata árán újabb ezer évre hívta el a magyart e hazában a Mindenható, aki elvárja az élőktől, hogy a jnagyar jövő érdekében maradéktalanul teljesítsék kötelességüket! Ma ismét a harc, az előbbenieknél még sokkal ádázabb, sokkal nagyobb erőket mozgató és mindenkitől sokkal nagyobb próbatételt követelő élet-halálküzdelem idejét étjük. Ebben a harcban az anyagias érdek és a világuralomra törő zsidóság az istentelenek táborát mozgósította az igazságért küzdő, a kereszténység, a művelődés, a jólét védelmében egy táborba tömörült, nemzeti alapon álló népekkel és nemzetekkel szembén. A szláv eszmie és a zsidók korbácsa hajtja íaz általuk állati sorba taszított emberek millióit tüzet okádó acélarcvonialunk ellen la biztos halálba, mert még most sem elégelték mieg a népek szenvedését. Ebben találnak élvezetet, kielégülést és remélik önző, hatalmi, mindent le- igázni kívánó törekvéseik elérését. Legyünk tisztában azzal, hogy élet-halálh,arcról van szó, •egyik fél1 a porondon marad. Csalhatatlan té- Inyek és óriási sikerek a biztos győzelmet mutatják már számunkra, de azért a végső győzelemért még sok áldozatra, főleg kitartásra, fegyelemre, munkára éis erős hitre van Szükségünk. A mai teljes háborúban, amelyben nemcsak a harctéren küzdő katona vesz részt, hanem a belső arcvonalon az egész lakosság, az emlékkőbe vésett nevek arra köteleznek hejnnümket, hogy ne csak a katonák legyenek képesek zokszó nélkül áldozatot hozni jövőnkért, szent ügyünkért, hanem épp úgy az itthonmaradot- tak is a munka, a termelés terén. Ma nemcsak hősi haottakrla, hanem élő hősökre van minél nagyobb számban szük- , »ég. Kötelességünk e hősi, de mai újabb hősi halottainkkal szemben is az, hogy egységben, fegyelmezetten, engedelmesem, maradéktala- mul teljesítsük családunkkal, fajtánkkal, nemzetünkkel szemben száz százalékosan azt a kötelességet, amelyet munkakörünkben tehetségünk szerint a haza, a közösség tőlünk joggal elvár. A vezetők részéről ne mutatkozzék soha céltalanság, akaratnélküliség, felelősségérzet hiánya, meg nem értés, — a vezetettek részéMaowvriílet rőí bizalmatlanság, kishitűség, munkakészség hiánya, hanem mindenki tudatát ébredvte sorsközösségünknek, teljes erejével .végesSze a maga dolgát., Nie a másikat bírál'gaissuk, hanem lássa mindenki a másikban a magyar testvért, akinek sorsa elválaszthatatlan a sajátjától. Mindenkit hasson át a testvéri szeretet és Isten óvjon bárkit attól1, hogy a tiszta erkölcsi alapról, az egyenes útról1 letérjen! Adjunk hálát Istennek, hogy a jelen háború borzalmaitól eddig ennyire megkímélte hazánkat, bár nagy áldozatot kíván e nemzettől most is. De ebben az áldozathozatalban az élein áll a mi hőn szere tett, bölcs kormányzó urunk, nemzíeíünik atyja, aki egész életét, munkásságát nemzetének szenteli és odaadta érette hős fiát. Legyünk készen mindig arra, hogy az állandóan magasabbra csapkodó háború tűzvészéből juthat számunkra is többször vihar. A közös bajt azonban egységes erővel: kell kivédenünk. A csapások majd összeforrasztjiák, megedzik, nagy lelki egységbe olvasztják a nemzetet. Ha pedig akadnak gonosz lelkek tüzétől megriadt emberek, azokat világosítsuk fel, a bujtogató- kat, a munkaütemet akadályozókat pedig könyörtelenül leplezzük le és büntessük meg, mert azbk alattomban épp olyan ellanségeink, Smint a fegyverrel ránk törő katona. Hősi halottaink emléke élő emlék legyen a mi lelkűnkben, mert ami él, az cselekszik is! Megemlékezésünk pedig legyein cselekvő emléklezíet, amely tettekben nyer külső bizonyságtételt. Legyen az ö emlékük a mi számunkra követendő példa és eszmény és szellemük irányítson életünkben és alkotásainkban. Magyar testvérek! Merítsünk e gondolatok nyomán a mai lélekemelő ünnepen erőt a közös építő munkához, szálljon gondolatunk a harctéren érettünk küzdő honvédeinkbez és tegyünk fogadalmat e hősi emlékműnél, hogy a magyar egységet, elszántságot megbontani, megingatni nem engedjük soha. Előre a végső győzelemig! Éljen az örök Magyarország! Vitéz Balatoni József és ifjú Tatár József lecente alkalmi verseket szavalt, majd a hősi emlékmű bizottság nevében mint elnök Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. T e t s z t y á n s z k y Géza adta át az elöljáróságának az emlékművet, Halmos László körjegyző pedig átvette hódolatos megőrzésre. Megható jelenet következett az emlékmű megkoszorúzásánál. Könnyezve, zokogó hangú jelmondattal tette Se elsőnek koszorúját a két hős apja, Malatinszky Ferenc. Azután koszorút helyezett eí Tiersztyániszky Géza, Sztankovszky Imre, Szilva János községbífó, a tűzharcosok nevében dr. Lux Béla Amand ügyvéd, Dettay Béla, a zalaszentgróti lengyel fogolytáborpa- rancsnokság nevében, dr. Forintos László a zalaszentgróti közönség nevében. Koszorút tett még le a szőllőispusztai gazdaság, a hősök zokogó hozzátartozói és a plébános. Pár perc alatt virág- és koszorúerdőbe borult az emlékmű. A Szózat eléneklése és a leventék díszmenete zárta be a hatásában maradandó ünnepséget. Az emlékmű, amely a községi tulajdonban levő kertterületből kihasított téren közadakozásból létesült, Kutassy Gusztáv keszthelyi kőfaragó mester müve. Hátra van meg a bekerítés és a térneTc illő rendezése. A rendezés és a hozzávezető út karbantartásának munkáját az államépítészeti hivatal vállalta magára. Az ünnepség után a főispánnal az élen a megjelent vendégek -egy része látogatást tett a hajdani Csány-kúriában, amely most a község népéért fáradhatatlanul és eredményesen dolgozó Tersztyánszky Géza földesúrnak, Malatinszky Ferenc vejének hangulatos családi lakásául szolgál. Dr. PESTHY PÁL. Repülögéplavitás szovietorosz tüzérségi tűzben (A honvéd haditudósító század közlése.) Van abban valami, hogy csak az menjen repülőnek, aki szíve és idegei fölött minden körülmények között, minden helyzetben 'tud uralkodni. Másodpercnyi habozás, idegesség, vagy félelem már végzetes lehet a repülőre és anyagi kárt is okozhat az országnak. A határozottság és lélekjelenlét viszont nagy jCUtfOűfe? ÍZLÉSES eredményeket hozhat, értéket menthet meg. A repülők táborában most olyan esetről beszélnek, ahol a lélekjelenlét és bátorság mentett meg két repülőgépet. Kényszerleszállás... Augusztus 26-án vitéz Földes Gyula százados, megfigyelőtiszt és Zuna Edgár hadapród- őrmester, pilóta közelfölderítésre indult a kora reggeli órákban. A Don előtt igen erős ellenséges tüzérségi tűzbe kerültek és találat következtében a benzinszivattyú csöve eltörött. A gép már nem tudta elérni a legközelebbi repülőteret és közvetlenül az orosz állások előtt kényszerleszállást végzett. Az orosz tüzérség azonnal tüzelni kezdett a tehetetlen gépre, a magyar tüzérség viszont az orosz ütegek állását vette tűz alá, hogy tehermentesítse a repülőt. Vitéz Földes százados visszakúszott saját állásainkba és távbeszélőn jelentette a kényszerleszállást. Ezalatt a had- fljpródőrmester a gép közelében maradt, hogy az esetleges földi támadások ellen megvédje. Elindul a segítség... Vitéz Trón százados azonnal parancsot adott, hogy két repülőgép két külön szerelővel azonnal induljon a kényszerleszállást végzett géphez és azt hozza rendbe. Az egyik gépen saját szerelőjével ő maga röpült. Már messziről
