Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-03 / 198. szám
MAŐSTm:! Hogyan köthet egyházi házasságot a magyar honvéd a harctérről ? Jónéhány távolsági házasságot kötöttek már (az elmúlt hetekben a polgári anyakönyvi hatóságok előtt. Ezekkel a házasságkötésekkel kapcsolatban fölmerült a kérdés, miképpen köthetnek egyházi házasságot a harctéren a honvédek. Adott esettel kapcsolatban igen érdekes felvilágosítást adott az egyházi távolsági (házasságkötés módjairól dr. Szendv László szombathelyi esperes-plébános. — A távolból való egyházi házasságkötésnek nincsen akadálya — mondotta dr. Szendy László. — Természetesen az alakiságai egészen mások, mint a távolból történt polgári házasságkötésnek. Az Egyházi Törvénykönyv '1088—1089. szakaszai szerint távollevők meghatalmazott útján köthetnek egyházi házasságot. Például a harctéren levő honvéd megnevezi azt a személyt, aki a házasságkötésen képviseli majd, írásban megbízást állít ki részére. Ezt a megbízást a tábori lelkész, vagy az illetékes község plébánosa, továbbá két tanú írja alá. Ha a megbízó nem tud írni, ezt az okiratban jelezni kell és ebben az esetben még egy tanúnak kell aláírnia a megbízást. A meghatalmazás megszűnik a megbízó halálával, továbbá, ha ez a megbízást visszavonja, vagy megőrül, mielőtt a meghatalmazott az ő nevében a házasságot megkötötte volna. A meghatalmazott természetesen személyesen köteles résZtvenni az egyházi házasságkötésen. A tábori lelkészek különben mindezekre a kérdésekre vonatkozóan tájékoztatni tudják a házasulandó katonákat. — Az itthon élő menyasszony azután a meghatalmazás birtokában 'jelentkezik a területileg illetékes plébános előtt, aki a szükséges püspöki engedély megszerzése után a menyasszonyt a megbízott útján képviselt vőlegénnyel az oltár előtt szabályszerűen összeesketi. A házasság az »ígérem« és »akarom« mindkét részről szóló elhangzása után jön létre. A magyar honvéd és az orosz nép (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése.) A magyar honvéd mindig nevezetes volt a messzemenő lovagiasságáról. Ez a lovagiasság nagyapáról-apára, apáról- íiúra szállott, soha egy pillanatra sem halt ki la nemzet fiaiból. Ezt a tulajdonságot elsajátítani, vagy megtanulni sohasem lehet. A lovagi as gondolkozás a nemzet leikéből sarjad és a nemzettel együtt születik. Amikor a bolsevistákat bekerítették, azok az eddigi makacs ellenállástól eltérően, aránylag (könnyen megadták magukat a magyaroknak. Miért ? Csodálkozhatnánk, hiszen az orosz hírverés mindig azt hirdette, hogy a magyarok barbár emberek, mindenkit legyilkolnak, sőt még a gyermekeket is felnégyelik. Az orosz katonaság azonban már nem hisz ennek az átlátszó, otromba hazúgságnak. A honvédség emberiességét a megszállott terület polgári lakossága is megismerte s ez a lakosság is továbbterjeszti az emberséges honvéd hírét. A frissen meghódított területről a polgári lakosság elmenekült. Egy-egy községben 10— 15 öregasszony és ember maradt otthon. ’Napokkal később azonban, amikor az otthonmaradt öregek értesítették az elmenekülteket. hogy a magyarok nem bántják őket — mint ahogy róluk hiresztelték — lassan megnépe- $edtek a községek. A magyar honvéd emberséges mindenkivel, még ha ©Heimsieges ország lakosságáról van is szó. Igen érdekes dolog történt az egyik kisközségben napokkal ezelőtt. A községben hosz- szabb időre pihenőre tért egy honvéd alakulat. A lakosság először elbújt házaiba és nem Is mutatkozott. Később azonban előjöttek rejtekhelyeikről és örömmel állapították meg, hogy a magyarok valóban nem ás olyan veszedelmesek. Egészen meglepődtünk, amikor a község bírójával küldöttség jelent meg az alakulat parancsnokánál és felajánlották neki a kolchoz- ígazgatói tisztséget. A parancsnok persze kijelentette, hogy ő magyar katonatiszt és ilyen tisztséget természetesen nem vállalhat el. A küldöttség tagjai erre oda módosították kérésüket, hogy az alakulat parancsnoka vegye Védelmébe a községet és ennek ellenében az |alakulatot mindennel ellátják, amire szüksége van. A parancsnok erre értésükre adta, hogy ő kötelességből amúgy is ellátja a község védelmét, hiszen megtiltotta mindenkinek a magántulajdonban levő kis kertek és vetemények pusztítását. Erről írást is kaptak a község lakói. Másnap reggel a falu tejet, délre egy borjút szállított a honvédköteléknek. Burgonyát pedig annyit hoznak, amennyire csak szükség van. Megtörténik, hogy a községen más alakulatok vonulnak keresztül és burgonyát akarnak ásni. Az orosz asszony nyomban előveszi igazolványát és az illetőt az ott állomásozó parancsnokhoz irányítja. A parancsnok megkérdi, hogy mennyi burgonyára van szüksége az átvonuló alakulatnak, ezt közli a községi bíróval és a következő pillanatban már a kolchozból hozzák az igényelt burgonyát. A nép már annyira hozzánőtt a magyar katonákhoz, hogy bármi baja, vagy panasza van, hozzánk fordul tanácsért és segítségért. Ha egymás között nézeteltérésük támad, a honvédséget kérik fel döntőbíróul. Hazaérkezett a község kommunista tanácsának volt elnöke is, egy öregebb asszony személyében. Az asszony azt hitte, hogy kilétének fölfedezése után nyomban baja lesz. Nem így történt. Annyi történt, hogy az asszony ténykedését állandóan figyelemmel kisérték. De miután meggyőződtek arról, hogy semmi ellenséges munkát nem fejt ki, békében hagyják a többiekkel együtt. Most a község kommunista tanácsának volt elnöknője könyörög, hogy ne hagyjuk el a községet s aggodalommal gondol arra, hogy nemsokára előremegyünk. Ezek az apró jelek arról tanúskodnak, hogy az orosz lélekben erős hangulatváltozás *ál!t be. Megtört annak a hírverésnek a hatása, amit odaát a bolsevisták csinálnak. Az orosz nép már tudja, hogy a lovaglás magyarok felszabadulást hoznak neki. A szabadságot, a templomot és a földet, élet- és vagyonbiztonságot, európaibb életet. Nem is hisznek már a hírverésben. A magyar honvéd emberséges szívének híre a rajvonalon túlra is eljut és terjed. Sz. KOVÁCS IMRE tartalékos hadnagy. Öltözködjünk Tóth Gyula Kész nőikabát és ruhaosztály m w *** ^ ^1 »osztály Uridivat és szöveteladás úri és női szabóságából 1942 szeptember 3. FIGYELEM! A jól sikerült tarka-estet a Zalaegerszegi Ifjú Műkedvelők teljesen új számokkal mutatják be a zalaegerszegi közönségnek. Vendég- szereplőink: Mosonyi M. Ica, Horváth László és Marx Viktor. Róluk fog beszélni az egész város! Jegyek már elővételben válthatók a Művelődésházban (Kultúrházban) délelőtt 11 — 12, délután 4—6, este 8—9 óra között. Hely- árak: 1.50, 1.20 és 0.50 pengő. Az előadások pontosan kezdődnek: szeptember 5-én (szombaton) délután 1/,6, este 1/29, 6-án (vasárnap) délután 1/26 és este 1/,9 órakor. Tekintve a nemes célt, kérjük a hazafias (pártfogást. ZALAEGERSZEGI IFJÚ MŰKEDVELŐK. Kánikulában ===== nincs jobb hűsítő ital, minta természetes szénsavas PETANCI-FRÖCCS üdít, gyógyít. INNEN IS — ONNAN IS Leleplezték Kassán Kazinczy Ferencnek ter- racolitból készült mellszobrát, amely Kerekes István ungvári ipariskolai tanár alkotása. — Szent Ferenc-szobrot állítanak fel Pécsett a városi parkban. A szobor előtt szökőkút medence lesz bronzgalambokkal. — Ujrafelvétellt rendelt el a beregszászi kir. törvényszék Végh József volt postagyakornok ügyében. A postagyakornokot még 1917-ben 6 évi 'egyházra ítélték egy 300 ezer aranykoronát tartalmazó pénzeslevél eltűnése miatt. Végh sohasem ismerte el bűnösségét és időközben állítólag bizonyítékok merültek fel arra, hogy a pénzt más ember lopta el. Megszökött az elmegyógyintézetből Krérner Bernát betörő és nyomban újabb betörést követett él. Az őrültséget csak színlelő Krémért sörözés közben fogták lel. — Sok lóhús- mészársziék nyílt meg újabban az országban. Budapest után a vidéki közönség is kezdi vásárolni a lóhúst. — Olajgyárat létesített Miskolcon a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. — »Horthyfalvá«-ra kívánja változtatni a nevét Pete 'szatmármegyei község. A névváltoztatás annak emlékéire történnék, hogy 1940 szeptember 5-é;n a község határánál lépte át a kormányzó úr a trianoni határt, amikor bevonult a felszabadult Erdélybe. — Ritka természeti tünemény Volt a napokban Győrött. A Rába fölött forgószél keletkezett, amely toronymagasra vitte föl a folyó vizét. A víztölcisér azután ke reszt ül vonult a városon és a Duna vízébe ’hullott vissza. — Szeptember 5-én nyílik meg a 37-ik zágrábi nemzetközi árúminta- vásár. A vásáron Magyarország is részt vesz, — Virágbaborult egy orgonabokor Szentesen. — Tiltott fuvar miatt megvonták 17 budapesti bérgépkocsivezető hajtási igazolványát. — Felgyógyult hosszú betegségéből dr. Raffay Sándor evangélikus püspök. — A debreceni klinikán egy tifuszgyanús vidéki kisleány eszméletlen állapotban kiszállt ágyából, a nyitott erkélyre 'ment, lezuhant és szörnyethalt. Vigalmi adót szed Kaposvár városa szegényügyi, valamint egészségügyi kiadásainak részbeni fedezésére. Ahol belépődíjat nem fizetnek, a vigalmi adó személyenként a következő: kávéházban, vendéglőben, ahol cigányzene játszik, 4 fillér, ahol bármilyen más zene játszik, 8 fillér, ahol a közönség táncolhat, 24 fillér, mulatóhelyen pedig 50 fillér. — Harangszentelést tartott Istenes székely telepes község. A harangot a pécsi Szent Péter egyházközség adományozta. Kézi szövésű szőnyegek darabonként 5.68 pengőtől kaphatók a Schütz Áruházban.