Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-10 / 203. szám

f ÄRA 8 FILLÉR 1942 SZEPTEMBER 10. CSÜTÖRTÖK IlACT^RELET fff, évfolyam 4- politikai napilap # 2 0 3. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TSttőssy-atca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 az. Újabb bombatámadásokka! kísérletezett a szovjet az elmúlt éjjel Magyarország ellen A támadásoknak egy része Zala és Somogy területe ellen irányult A Magyar Távirati Iroda jelentése szeriint a szerdáról csütörtökre virradó éjjel Magyar- ország több pontját bolsevista légitámadás érte. Néhány ember meghalt, többen megsebe­sültek. Lakóépületekben kisebb kár esett. A Magyar Távirati Irodának illetékes hely­ről nyert értesülése szerint a ma éjtszakaij légitámadást ez alkalommal is a szovjet haj­totta végre. A támadók 5 hullámban, 20 per­ces időközökben jöttek északi irányból az or­szág területe fölé 10 órától 1 óráig. A légi­támadások a Tiszától nyugatra eső területekre, a főváros környékére, a Bükk é(S a Vértes vidékére, Szolnok környékére, valamint Zala és Somogy vármegyék déli területe @11 en irá­Zala vármegye törvényhatósági bizottsága ma gyászülés keretében emlékezett meg vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr hősi haláláról. Néma kegyelet fájdalom- érzése ülte meg a sok dicsőséges és borús napot látott díszes termet. Vitéz gróf T elek! Béla főispán nyitotta meg a közgyűlést rövid beszéddel, amelynek minden mondatán át érzett a magyar nemzetnek nagy vesztesége, de az láldozatokból fakadó egységes érzelme is a föl­emelkedésre. — A Mindenható kifürkészhetetlen akarata úgy rendelte, — mondotta többek között, — hogy Szent István napja lélekbemarkoló gyász­ünnepe is legyen a magyarnak. Horthy István hősi halála nemzetdrámává nőtt. Nemcsak egy eszményien szép, nemeslelkű férfiélet ért korai véget, hanem egy egész nemzet rázkódott meig bele, amikor zuhanó gépe a földön összetört. Ott, ahol Árpádot fejedelemmé választották, ahonnan a magyarság nyugati vándorlásra in­dult, az őshaza közelében hullott alá fényes csillagként nemes fia, vitéz Horthy István. Helye ott van a legújabb és legjobb magyar vértanúk között. Ebben a világnézeti élet-halál harcban, amelyben annyi nemzet küzd, a ma­gyar nemzet egyik legnagyobb áldozatot hozta az új Európáért. Ezt a világnak tudomásul kell vennie. Ha van még Horthy István halálá­nál nagyobb tragédia, az a fájdalomba merült szülőké, akiket a sors emberfeletti próbára tett és azóta is vejük repülőhalálával újiabb gyásszal sújtott. Minden magyar ember szíve és lelke mélyéből osztozik az ő bánatukban és kéri a Mindenhatót, hogy oltalmazza, erősítse, vigasztalja meg őket, álljon őrangyalként a mi íerőslelkű, rajongásig szeretett atyai kormány­nyúltak. Légvédelmi tüzérségünk heves elhá­rító tűzzel fogadta a támadókat és nagy ma­gasságokba kényszerítette őket. Ennelk köszön­hető, hogy a nagyszabásúnak induló támadás­nak mindössze 3 halálos áldozata, valamint 15 súlyos sebesültje van. A ledobott bombák legnagyobb része beépítettéin területre esett. A gyújtóbombák az ország hét helyén okoztak tüzet, amiket azonban hamarosan eloltottak. Az utolsó ellenséges gép 1 óra 53 perckor hagyta el az ország légiterét. A közönség a legnagyobb fegyelemmel hajtotta végre a lég­oltalmi rendszabályokat. Ma az elsötétítést 21 óra 30 perckor kell végrehajtani. zónk mellett és esdekel azért, hogy a legna­gyobb áldozat, amelyet a nemzetnek adtak jö­vőnkért és amely hőisi halott honvédeinknek vére által nyert megerősítést, legyein záloga az örök Magyarországnak. A főispán mélyen megindult hangon elő­adott szavait szinte fátyolossá tette a közgyű­lés tagjainak tekintetéből feléje áramló mély­séges megilletődés. Azután a főispán indítványára a törvényha­tóság határozatából a következő részvéttávirat ment a kabinetiroda útján kormányzó urunk­hoz: Zala vármegye törvényhatósági bizott­sága a mai napon megtartott gyász-köz­gyűlésében mélységes fájdalommal és részvéttel emlékezett meg vitéz nagybá­nyai Horthy István kormányzóhelyettes úr hősi haláláról. A törvényhatósági közgyű­lés a Kormányzóhelyettes Ur emlékét meg­örökítő és a részvétét kifejező határoza­tát külön feliratban fogja felterjeszteni. A vármegye közönségét mérhetetlenül le­sújtotta a Kormányzóhelyettes Ur hősi ha­lála, mélyen megrendítette a Főméltóságú Szülők gyásza és vesztesége és az orszá­gunkat és népünket ért pótolhatatlan csa­pás. A mélységes gyászban, amelyhez ifjú gróf Károlyi Gyula tragikus halála i® hozzájárult, rendíthetetlen hűséggel és ragaszkodással áll a vármegye közönsége a Főméltóságú Ur és a Főméltóságú Asiz- szony mögött, velük együtt gyászol és béri az Úristent, adjon nekik vigasztalást és erőt, mert az ő személyük és az emberi mértéket meghaladó példájuk ad nekünk bizalmat és hitet, hogy a Gondviselés meg j fogja védeni országunkat és megerősíti a, nemzet jobb és szebb jövőjébe Vétett re­ményünket. — Vitéz gróf Teleki Béla, Zala vármegye főispánja. Példán hevülő felbonthatatlan egyetülét... Ezután vitéz gróf Kornis Elemér ország- gyűlési képviselő emelkedett szólásra, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak nevében kegyelettel áldozzon a kormányzóhelyettes űr hősi halála emlékének. — Szent István ünnepének hajnalán — mon­dotta vitéz gróf Kornis Elemér — egy magyar vadászgép messze idegenben, a doni mezők fölött a mélybe zuhan alá, hogy maga alá temesse a nemzet és a szülők reménységét. Az összetört gép roncsaiból felcsapó lángokkal egyidőben emelkedik halhatatlan lelke a Ha­dak Urához, a Magyarok Istenének trónusá­hoz, hogy a tízévszázados haza védelmében életet áldozó és a Hadak útján felsorakozó hős véreink élére állhaisson. Áldozatvállalása a nemzet lelkét büszke­séggel tölti el, de gyászba borul a nemzet szíve, milliók si­ratják, milliók könnnyezik meg és gyászba borul az első magyar család: Nagyurunk és Nagyasszonyunk, mert .gyógyíthatatlan sebet üt a szülők szívén az idősebb fiú elvesztése; vigasztalhatatlanul siratja az ifjú hitves a gyen­géden szerető férjet és a kisded a hőn szere­tett, soha vissza nem térő apát. A nemzet legkedvesebb daliája elsett el a becsület mezején, akinek életében az volt a hivatása, hogy a súlyos történelmi időkben édesapjával: Kormányzó Urunkkal a kormány­zás gondjait megossza. Jelképe lett mindenki­nek e honban, álljon vártán kint a *h arcmezőn, avagy ittbent a munka színhelyén, miniden magyarnak, aki e hazában és e hazáért él, dol­gozik, áldoz, küzd és vérez. Die jelkép lett a kormányzói párnak magáb afojtott fájdalma és fenséges, kiegyensúlyozott lejlkiereje annyi meg annyi fiút, apát, testvért, jóbarátot a haza oltárán feláldozó szegény magyar családnak. E példaadásokban ébredjünk valamennyien tu­datára annak, hogy mindenkor és mindemben első a haza, a szent haza fennmaradása, örök­kévalósága időtlen-időkig s csak azután, titok­ban, senki se lássa, öntse ki az emberi szív keservét, fájdalmát, bánatát. Azonban a könnyek áradata se hulljon a föld porába, hanem hulljon cement-szemcsére, hogy abba felszívódva: széttörhetetlen, elpusz­títhatatlan, egységes tömeget alkosson, amely­ről még az acél is szikrázva pattan le. Példát látva a hon vérző családjai: vérszer­ződést kötnek, hogy felbonthatatlan egyesülé­sükben a nemzetet sarkaiból kimozdítani akaró ármánnyal, ellenféllel, de ellenséggel szemben is megtántoríthatatlanul dacolhassanak. Hódolva köszönjük a Főméltóiságú Szülők­nek, hogy felséges áldozatukkal és példaadá- sukkal megajándékozni kegyesek voltak az ősi magyar ma élő nemzedékiét. A hazáért hozott áldozat nagysága hatalma® erkölcsi erőforrást jelent a most és az ezután élő örök magyar­nak. De kérjük az Egek Urát, nyújtson vi­gaszt, enyhülést mérhetetlen nagy szülői fáj­dalmukban. Fogadalmat teszünk, hogy hő® Fiúk emlékét, áld örökségképpen vitte magával a csatamezőre a bátorságot, merészséget és Gyászülés keretében mélységes kegyelettel áldozott Zala vármegye törvényhatósága a kormányzóhelyettes úr hősi emlékének

Next

/
Thumbnails
Contents