Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-11-28 / 269. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1942 NOVEMBER 28. SZOMBAT mSŰMm rpPPPPPPPPPPPPPPPPPPßPPPPPPPßPPPßPPPSepßßßßPPPPßßßrpppppßpßpßpppßpßßfPKßßßPßßKßPPPPPPPPPPPPPPPPPßPßPPPPPPA III. évfolyam ♦ politikai napilap # 2 6 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Tüttóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 gx. PPPPPPPPPPßPPPßPPPßPßPPßßPßPPPßßßßßßßPPßßßPPPPPPßpPAPßßßßpßßßßßßßßßßßßßAßßßßß/tßßßßPPßPßPßPßPPPßPPPPPßPßPPA Zala vármegye közönségéhez! A magyar írók hivatása A magyar iró levegője, mindennapi kenyere és itala a gondolatszabadság. EnélkUl elsorvad. Gondolat szabadság nélkül szárnyaszegetten hull alá a szellem, az ihlet, a művészi készség, a képzelet. Az iró gondolatszabadsága elé egyedül és kizárólag a nemzet olyan érdekei állíthatnak megkötöttséget, amelyektől léte, vagy elbukása függ. A magyar írók lillafüredi találkozóján erről a megkötöttségről mondott megkapóan szép beszédei Kállay Miklós miniszterelnök. Ha visszatérünk egy kicsit a múltba — mondotta, — akkor — ha országunk határain belül maradunk — azt látjuk, hogy a mi magyar irodalmunk mindig az ilyen megkötöttségek korszakában volt a legcsodálatraméltóbban nagy és erős. Olyankor, amikor küzdeni kellett a magyarságért, amikor magyarnak lenni áldozatot és szenvedést jelentett és csak nagyon- nagyon kevés érvényesülést. Ilyen időkben volt talán mindig a legnagyobb és legkülönb a magyar irodalom és a legrajongóbban szeretett és a legtisztultabb a magyar iró egyénisége és jellege. Most megint ilyen korban éltek ti, magyar Írók. Meg van kötve a cenzúrával és más sajtószabályokkal a kezetek, lábatok, de a gúzst nem mi tettük rátok, hanem a megkötöttségeknek, a határozott célkitűzéseknek és irányoknak az a rendszere, amelyben az egész mai világ él. Ebben Írónak lenni, ebben a csupa bizonytalanságokból álló világban tehet séggel, hittel, magyar szívvel és lelkesedéssel bizonyosságot teremteni: ez a legnagyobb és legnagyszerűbb dicsőség, amely Írónak, általában, elsősorban a magyar írónak adatott. Harsányi Zsolt azt mondta, hogy a régi magyarnak valamikor mécses mellett kellett gondolkodnia és olvasnia. Ugyanígy fűzöm hozzá én, ma is így kell gondolkodnia, írnia és célokat tűznie a nemzet elé, mert az írók igazi hivatása akkor érkezik el, amikor a politikusnak jobb hallgatnia. Ebben a sok háborús kény- szerűségben, bonyolultságban, amelyben élünk, nektek azt a szerepet kell játszanotok, amelyet a gőz játszik, ha össze van szorítva. A gőz ilyenkor erőt és lökést ad, energiát fejt ki, míg ha szabadon van, talán könnyen elillan és semmivé válik. Ha valaha volt a magyar irodalomnak jelentősége, akkor most kell, hogy jelentősége legyen. Ezt ti vagytok hivatva megteremteni. S ha rájöttetek, hogy a magyarság az, ami összeköt benneteket, akkor dolgozzátok ennek a magyarságnak fogalmát magatokban és adjátok azt tovább az egész nemzetnek, hogy ezen az alapon a nemzeti magyarságnak — amelyre soha nagyobb szükség nem volt, mint éppen ma — ti legyetek a megfogalmazói. Azért tudtok írni, hogy Írjátok meg, mit jelent magyarnak lenni. Ezeket a szempontokat tartva szem előtt, kérlek benneteket, szenteljétek magatokat annak a feladatnak, amelyet mi, akiknek ez hivatásuk, most kevésbbé tudunk szolgálni, mint ti, s amely feladatok szolgálata kell, hogy nektek is eszményetek legyen. A november 21-én kiadott 6730—1942 M. E. számú rendelet intézkedik a kenyérgabona, árpa és kukorica újabb beszolgáltatására vonatkozólag. E rendelet 690.000—1942 K. M. számú végrehajtási utasítása értelmében november 27-én megkezdődött és december 10-éig befejezést nyer mindenkinek a leszá- moltatása a községi elöljáróságoknál a kinevezett bizottságok ellenőrzése méllett. A beszolgáltatásra megállapított termények közül a kenyérgabona és árpa beszolgáltatását és átvételét a kijelölt Futura és Hombár szervek által december 31. napjáig be kell fejezni. A kukorica beszolgáltatásának határideje november 30., de az előírt mennyiség 50 százaléka azonnal esedékes. Mindezen beszolgáltatáson felül szükség va|n mindazon kenyérgabona mennyiségre, amelyet a lakosság — legszűkösebb ellátásának biztosításán felül — nélkülözhet. Hogy a ferences atyák nemcsak a belső, | hanem a külső arcvondon is megállják helyüket, annak szép példáját mutatja a Mariánus Elet című útmutatóban nemrégiben megjelent következő írás : Dr Péntek Kálmán főlelkész, a III. hadtest róm. kát. vezető tábori lelkésze a ferences tartományfőnöknek ezt írta P Bokor Ferenc Csenger ferences áldozópapról: „Az orosz harctérről, a Don közelében lévő egyik kis falucskából írom e levelet, ahol nem is igen régen még dörögtek az ágyúk, dörögtek a tankok, csattogott a vas és páncél és puskaporszagú lett még a vadvirág is a bunkerek tetején .. Azóta egy kissé elült a harcizaj. Ezt az alkalmat ragadom meg, hogy írjak és beszámoljak egyik legderekabb lelkészemről, P. Bokor Ferenc Csenger áldozópapról. P. Bokor a legnehezebb helyzeteknek s a legválságosabb körülményeknek közepette is nem egyszer tanújelét adta lelki összeszedettségének s hősies magatartásának. A nagy támadás előtt, sőt alatt is mindig ott volt, ahol éppen szükség volt rá, még ha mindjárt a legelső vonalakba is szólította kötelessége, ahol füle mellett és minden áldozatra kész hazafias érzésű lar kosságunk ezt a felhívásomat. Felhívásommal különösképpen a .gazda- közönséghez, elsősorban a többséget jelentő kisgazdatársadalomhoz fordulok, amely a magyar akarásnak, a magyar erőnek, a magyar nemzetnek gerince. Mint ilyennek, e legkomolyabb időkben neki kell a jó példával elöl járnia! N|em elég a harctéren küzdő apára, vagy fiúra jogos büszkeséggel hivatkozni, hanem amiképpen példás hűséggel és önfeláldozással küzdenek hős fiai a harctéren, hozzájuk méltóan áldozatos, takarékos, fegyelmezett munkásai kell, hogy legyenek a magyar életnek, a győzelmes magyar 'jövőnek. Tisztában van mindenki azzal ma, hisz tudja a hazatérő katonáinktól, hogy ébbe|n at éleit-halál harcban csak győznünk lehelt, v J süvítettek el a golyók s jobbra-balra csapkodtak körötte a gránátok s robbantak az aknák. Olyan bátran ment neki mindennek, s oly hidegvérrel nézett farkasszemet nem egyszer magával a halállal, hogy valósággal Isten különös kegyelmének tulajdonítom, hogy még nem érte semmi. Lelkesítő, buzdító beszéde mindenkor elérték a kivánt célt, hisz nemcsak harcban edzett férfiakhoz szóltak, de keménykötésű, talpig férfi volt az is, aki mondotta nekik. Kevés ember tud a katonának nyelvén úgy beszélni, mint ő. Egyéb munkáinak a végzésében is fáradhatatlan volt. Szerető gondoskodásának mindenkor különös tárgyát képezték a sebesültek Ebben annyira ment, hogy nemcsak a saját ezredének sebesültjeit látta el, hanem a közelében települt egészségügyi oszlopokat is állandóan látogatta, hogy azok lelkészeit sok munkájukban kisegítve vigasztalja, bátorítsa s lelki gondozásban részesítse az ottani sebesülteket is. Volt idő, amikor részint a sok munka miatt, részint az ellenséges repülőtámadások és egyéb erőszakos mert ha nem, az a magyar faj végpusztulását •jelentené. Ezért egyakarattal és egyelszántsággal álljunk helyt itthon minden, még oly nehéznek látszó követelménnyel szemben is. így leszünk méltók mi, itthon maradottak az életüket értünk feláldozó fiainkhoz. Ez a megértés megacélozza a külső és belső arcvonil erejét és biztosítéka lesz a győzelemnek. Azokra pedig, akik ki akarják magukat vonni e hazafias kötelességek teljesítése alól, vagy fegyelmezetlenül viselkednek, gondunk lesz és példásan sújt le majd rájuk a magyar igazságszolgáltatás vasökle. Vitéz gróf TELEKI BÉLA kormánybiztos-főispán. Mindéin kilogram kenyérgabonára szükség van a honvédség és az; ellátatlan lakosság ellátásai iák biztosítására. A nemzet és szent ügyünk ellen vétkezi! aki egy kilogramot is elvon az emberi táp lálkozás elől. A hatóságok e felajánlás, illetve a kivétel mennyiség behajtására minden intézkedés megtesznek és minden eszközzel rendelkeznie! annak eredményes végrehajtásához. Miként az elmúlt évben is biztosítani tudt Zala vármegye hazafias gondolkozású közön sége a mintegy kéthónapi hiányt gabona felajánlás útján, épp úgy bizton hiszem é elvárom, hogy most is megérti a lemondásr Elődeikhez méltóan mindenütt előljárnak a harctéren a ferences barátok
