Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-09 / 202. szám
2 IlAGWüt^ITT 1942 szeptember 9. a saját nevében, a muraszombati zászlóaljpa- rancsnokság (közben katonai tisztelgés a zenekar által játszott Himnusz mellett), a határvadász portyázó század, Alsólendva nagyközség, Belatinc község, Murasziget, Murabaráti, Hársliget, Lendvarózsavölgy, Muraszerdahely, Adorjánfálva, Muramelenoe, az alsólendvai Ipartestület, az alsólendvai tűzoltóegyesüliet, a belatinci és a környék falvainak tűzoltóegyesületei szintén. Szem nem maradt szárazon, amikor a hősi halottak hozzátartozói vitték egymásután koszorúikat. Az emlékművet végül egész koszorú- és virágerdő vette körül. A katonazenekar indulói mellett díszmenet fejezte be a feledhetetlenül szép ünnepségét. A déli órákban a katonazenekar térzenét adott, délután pedig az iskolás leányok magyar- ruhában magyar táncokat lejtettek, tíz pár pedig ősi vend táncokat mutatott be óriási tetszés mellett. Tulajdonképpen játékos táncokról van szó, amelyekben a lakodalmi vendéghívásnak mókáis szokása is szerepel. Igen vonzó változatok ezek, amelyekben az eddig ismeretlen vend Gyöngyöisbokréta minden megőrzésre érdemes különlegességei szerepelnek. Remélhetőleg Paulini Bélának, a Gyöngyösbokréta szervezőjének figyelmét nem is fogja elkerülni ez az érték, amely majd újiabb gyöngyszeme lehet a budapesti népéleti bemutatóknak. Az ünnepség megrendezői kiváló munkát végeztek. Köztük láttuk sürgölődni-forgolódni Szűcs János körjegyzőt, dr. Saruga Rudolf körorvost, Vogler György jószágkormányzót, Zorkó Ödön népiskolai igazgatót. A magyar táncokat Koós Magda tanítónő, az énekeket Szűcs János és Lütár István tanították- be. Az emlékművet Szűcs János körjegyző terve szerint Horváth Márton és Fújsz Ferenc iparosok, a turulmadarat Kühár Ferenc ferenclaki szobrász készítette. Belatineon zászlódíszben pompázott minden ház, minden ablak. A hősök tere előtt virágos díszkapu, lányok hajában nemzetiszín pántlika. Az égen felhők között bujkált a mosolygó napsugár. Ünnepély előtt kora reggel üdítő eáö volt. Vend közmondás szerint az Isten tetszésének jele az, ha az ünnepély napját megöntözi. Dr. PESTHY PÁL. D. Kapi Béla evangélikus püspök Alsólendván az állam és a haza viszonyáról szólt Kerek negyvenéves az alsólendvai evangélikus gyülekezet története, de eme négy évtized alatt még nem kapott püspök-látogatást. Most vasárnap azonban a jugoszláv rabságból ja Magyar Szent Koronához visszatért hívei körébe érkezett D. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök. A püspök szombaton este Zalaegerszegen tartózkodott, mint vitéz gróf Teleki Béla főispán vendége, a megye székhelyéről érkezett aztán Alsólendvára. A járás határán dr. Apáthy József főszolgabíró üdvözölte. A püspök kíséretében volt vitéz gróf Teleki Béla főispán, dr. Brand Sándor alispán, Koltay Vidos Dániel földbirtokos, egyházmegyei felügyelő, László Miklós püspöki titkár (Győr), Molitórisz Jánois esperes (Gelldömölk), Nagy István egyházmegyei jegyző (OstffyasZ- Bzonyfa), Kirchner Gyula Máv fő tisztviselő, egyházmegyei világi jegyző (Gelldömölk), Schrantz István pusztaszentlásZlói és Loósz János, barlahidai lelkész. Alsólendvára két díszkapun át vonult be a püspök. A községháza előtt az elöljáróság élén Dervarics Elemér községbíró, a templom előtt pedig Skalics Sándor lelkész fogadta. Dobosics Klári versikével köszöntötte és csokrot nyújtott át neki, mint a hívek szeretetének jelét. A fogadáson jelen volt dr. Országit Pál országgyűlési képviselő, a hivatalok vezetői, az egyesületek kiküldöttei. A Baross Szövetség fiókját Tomka György elnök képviselte. Kivonult továbbá egy levente- és tűzoltó dísz- Bzakasz. Az istentiszteleten, amelyen resztvettek a küldöttségek is, Skalics Sándor lelkész és a püspök hirdetett igét. Utána egyházközségi közgyűlés volt a templomban a püspök lelnök- lésével. D. Kapi Béla megemlékezett a 40 éves jubileumról és örömét fejezte ki, hogy a kis gyülekezet az elszakítás idejében is hű mariadt magyar érzésben. Majd megtartotta a hivatalos vizsgálatot. A közgyűlést a Himnusz eléneklésével fejezték be. Később a püspök a lelkészlakban fogadta a hivatalok, iskolák, egyesületek vezetőit. Este a Korona dísztermében műsoros élőadás volt, amelyen a városka közönsége társadalmi és vallási különbség nélkül résztvett. Skalics Sándor megnyitó szavai után a püspök szólalt fel és gyönyörű fejtegetéssel szólt az állam, a nemzet és a haza fogalmáról. Azt mondotta többek között, hogy az államban ne lássunk a magyarság veleszületett szabadság- érzésével csak bennünket korlátok közöt tartó adót behajtó hatalmat, hanem lássuk meg ebben a közösségben azt a hazát, amely nekünk szülőföldet, emlékeket, hagyományokat és megélhetést ad. A magyar hazának pedig szüksége van a hívő emberek összefogására. Különböző oltárainkról vigyünk tüzet a haza közös oltárára, hogy azon mindig égjen és lobogjon az egy célért hevülő, összetartó érzés. A műsort az evangélikus vegyeskar énekszámai, Rózsai Rezső és Vukán Irénke szavalatai tették változatosan 'kedvessé. A püspök a lelkészlakban éjtszakázott, azután a kora reggeli órákban Csáktornyán át Székesfehérvárra utazott. niszterelnök bejelentésié után kormányrendelettel már közbeeső5 intézkedés történt annak megakadályozására, hogy időközben a (törvény rendelkezéseit ’bárki is kijátszhassa. A törvény kihirdetése után a hivatalos lap szeptember 8-i számában meg jelien t lejgyiejs fontos rendelkezések tekintetében a végrehajtási rendeLet is^ amely lehetővé teszi azt, hogy a gyakorlati megvalósítás munkája ezen a téren azonnali meginduljon. A kormány célkitűzéseit a szó szoros értelmében munkaprogramnak tekinti és a közvélemény ezzel a törvénnyel kapcsolatban is megelégedéssel tapasztalja, bogy a sürgős kérdések gyökeres rendezése 'a rendkívüli viszonyok ellenére határozottan és gyorsan történik meg. A törvény fontosabb rendelkezései a következők : Az 1. szakasz kimondja, hogy annak megállapításában, ki tekintendő zsidónak, az 1941: XV. törvénycikk, vagyis az úgynevezett fajvédelmi törvény 9. és 16. szakaszának rendelkezései irányadók. Pontosan meghatározza ezzel kapcsolatban azt is, hogy jogi személy mikor tekintendő zsidónak. A 2. szakasz elrendeli, hogy zsidó nem szerezhet jogügylettel, vagy árverés útján mező-, vagy erdőgazdasági ingatlant (ingatlanhasználati illetőséget), kis- és nagyközségekben pedig egyéb ingatlant sem. A 3. szakasz értelmében. Zsidót összes mező-, vagy erdőgazdasági ingatlanának és rajta levő, vagy vele kapcsolatos mező-, vagy erdőgazdasági ipari üzemének és üzemi berendezésének tulajdonul átengedésre kell kötelezni. Ha az átengedésre kötelezés tárgya 10 katasztráliis (holdnál nagyobb szőlő, vagy gyümölcsös, vagy 500 holdnál nagyobb mezőgazdasági birtok, akkor az átengedésre kötelezés kiterjeszthető a tulajdonos, valamint a zsidó bérlő, haszonélvező állatállományára és fölszerelésére is. Kis- és nagyközség területén a zsidó házát és a hozzátartozó szokásos nagyságú belsőséget kivéve, a zsidót más ingatlanainak átengedésére is kötelezni kell. Az 5. szakasz az eddigi hosszadalmas becslési eljárás helyett kialakult minta szerint állapítja meg az átengedésre kötelezés esetében, járó térítést. Mégpedig a mezőgazdasági ingatlan térítési összege 10 korona kataszteri tiszta jövedelemig annak minden koronája után 60 pengő, a kataszteri tiszta jövedelem 10 és 15 korona közé eső minden koronája után 50 pengő, 15 koronán felül mindén korona után 40 pengő. Ez az összeg az ingatlanon levő mezőgazdasági épületekre tekintettel 100 holdig legfeljebb 20, 1.000 holdig legfeljebb 15, ha pedig az ingatlan ennél is |n|a,gyohb, legfeljebb 10 százalékkal emelhető. Ugyancsak keretes megállapítást rendel iel a törvény az erdőgazdasági ingatlanok tekintetében is. A 7. szakasz értelmében a térítést 3.5 százalék kamatozású, 30 év alatt törlesztendő kötvénnyel kell kiegyenlíteni, a kötvényeket azon- han zároltan kell kezelni, tehát azok rendes forgalomba nem hozhatók. Abban az esetben is az új törvény szerinti térítés irányadó, amennyiben a zsidó ingatlanát már átengedésre kijelölték, de a térítés összegét még teljesen nem fizették ki. A 10. szakasz szerint az átengedésre kötelezett csak azon az alapon élhet panasszal a kir. ítélőtáblánál, hogy nem esik a törvény hatálya alá, vagy az ingatlan átengedésre nem jelölhető ki. A panasznak halasztó hatálya nincs. A törvény megfelelően gondoskodik a termelés folytonosságának biztosításáról, továbbá megadja a keresztény ingatlantulajdonos részére azt a jogot, hogy zsidó haszonbérlőjétől az ingatlant a törvény hatályballépéséitől számított 60 nap alatt a folyó, Vagy a legközelebbi gazdasági év végére felmondhassa és azt házi kezelésbe vegye, vagy kishaszonbérletek alakítására felhasználja. A haszonbérlő fölszerelésének értékét 6 év alatt fizetheti ki. A törvény kihirdetése napján hatályba lépett. jft Uj sört csapol a Gosztonyi söröző Szent István napjától. Izie és színe kellemes meglepetés Zalaegerszeg söröző közönségének. k Kihirdették a törvénytárban a zsidó mező- és erdőgazdasági ingatlanokról szóló törvénycikket Megjelent a végrehajtási utasítás is Kállay Miklós miniszterelnök bemutatkozó tosságú kérdésben a törvényelőkészítés mun- beszédében bejelentette, hogy kormánya a kaja (igen rövid idő (alatt mejgtörtént. A törzsidó birtokok fokozottabb és gyorsabb igény- vényjavaslatot báró Bánffy Dániel földmível'és- bevétdliéről új, tájvédelmi alapon álló gyö- ügyi miniszter benyújtotta, azt az országgyű- keres megoldást biztosító törvényjavaslatot tér- lés mindkét háza letárgyalta íés elfogadta. A (feszt az országgyűlés 'elé. Ebben a hagy fon- törvényt szeptember 6-án hirdették ki. A miÖltözködjünk T Kész nölkabát és ruhaosztály " w mm m V m uridivat és szöveteladás úri és női szabóságából
