Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-11-27 / 268. szám

rW^REIFT 1942 november 27. Egy zalai gépágyus hadnagy naplóiából (A honvéd haditudósító század közlése.) Éjfél után 2 óra... Siri csend... Hárman, Cs... főhadnagy H... hadnagy és én, az üteg­parancsnok törzséből néhány éberebb „Iégfu- róssal“ kémleljük az eget, fülelünk a magasba kelet felé... Megszokott idő ez nálunk, amikor a ritka „merész“ muszka gépek, Sztálin „hős“ pilótái a sötétség biztos leplébe burkolózva lopódznak állásrendszerünk fölé, elképzelésünk szerint meresztgetve szemüket, keresnek ben­nünket, vajon hói lehetünk ? Figyelem... Motorzugás... Fokozatosan erősö­dik, közeledik fölénk, becslésünk szerint körül­belül raj erejű egység... Bombázók — állapít­juk meg mindannyian. No, csak jöjjetek — gondoljuk magunkba — hisz ha mi nemlátunk benneteket, akkor ti sem bennünket. Fölöttünk vannak. Köröznek... Elhelyezési körletünk gyü­mölcsfái alatt éber füllel halgatózunk, amikor észleljük a hulló bomba jellegzetes és általunk már jól ismert, eleinte gyengén sipoló, majd Í lésöbb erős, levegőt hasitó hangját. A motorok elettünk elhalkultak... Vigyázz!... Halljuk a hangot... Hasra vágódunk, ki-ki ahol van, csa­lán, gödör, viz, vagy éppen egy lapuló ember háta... nem számit. Ez az egyedüli védekezés. Huppl... Bumm!.. Reccs!... Hullott az első bomba. Jön a többi is. Fel­emeljük fejünket, Mihály, Rudi rám nevetnek... Sivitás... Hull a második, harmadik, sok... A robbanások közelednek felénk... No, még pár másodperc... Nagy repeszhatá&u robbanások, zubbonyunkat emelgető légnyomás, nehézbom­bák hullanak... Nagyot sóhajtunk... Lehullott az utolsó nehéz „csomag“ tőlünk jobbra a közelben, ügy lát­szik, elfogyott a „töltés“ — állapítjuk meg mosolyogva Már az átmenet nélküli hajnal is közeledik, amikor menekülni kénytelenek a muszka gépek, mert másképp tüzetokádó gép­ágyúink a halálba kergeiik őket. Felkelünk a lánkkényszeritett fekvőhelyzetből, körülnézünk... Embereink a lapuló helyükről elöbujva köze­lednek felénk.. Együtt vagyunk épen, egész­ségesen mindannyian. A legkisebb sebesülés sem történt üte­günkben, a bombák a mellettünk levő tarlót szaggatták meg, igy helyünket legfeljebb csak sejthették. Szoba nagyságú tölcsérek eredmény nélkül... Eközben meghasadt a láthatáron a pára és mosolyogva, teljes szinpompájával, óvatos las­súsággal feltört a sugárzó nap, elkergetve ese- ménydus szürkületünket, a muszka gépeivel együtt. Csodálatos szinpompa, Fölébredtek madaraink is és csattogó dalukkal köszöntötték a fényességet hozó, megnyugtató reggelt. Hat óra: A hozzánk legközelebb lévő kezelő legénysége testedző reggeli tornáját végzi. Egészséges, a naptól kicserzett, barna testükön csillog a mozgás okozta néhány verejtékcsepp. Utána jó étvággyal fogyasztják reggelijüket— Zalai legények. Jellegzetes kézmozdulatukkal, a balkézbe vett kenyér és szalonna szeletelésével, ínycsiklandó étvágyra gerjesztettek bennünket is. Beültünk a körbe, mi is falatozunk... Repülő...! Kiáltja harsányan az egyik kikül­dött figyelőnk. Alig kézbe vett reggelinket villámgyorsan otthagyva, rohanunk tüzgé- pünkhöz. Messze feltűnik egy kis fekete pont, zugó motorzaj festi alá közeledő mozgását. Távmé­rőnkbe vesszük, megállapítjuk, hogy orosz vörös csillaggal ellátott angol tipusu romboló. A kezelő legénység a gépágyún ülve „csőbe ejti“ a gépet, 2-es megvan... 4 es megvan... Távmérő megvan.. 2-es követem... 4-es köve­tem... Mértem...! A távolság ütemszerüen hangzik a leolvasó ajkáról: 32-nulla nulla, 31-nulla-nulla, 30- nulla-nulla. — Egyes kész! — hangzik az utolsó ve­zényszó. Máris pontos elemekkel, tökéletes csendben várjuk a félszakasz parancsnokával az öngyil­kos szovjet rombolót. A gépágyú csöve kísértetiesen követi a gép minden mozdulatát, az emberek sisakkal bon­tott arcán a vadászszenvedély tükröződik. A távmérő tovább mondja az adatokat. A gép közeledik 3.000 méter ferdetávolság felé. Még pár másodperc és üdvözölhetjük az ellenséget. — Sorozat! — vezényli harsányan a félsza­kasz parancsnoka. — Lövés ! — hallatszik a következő vezény­szó. Vörös tüzcsik a levegőben, a lövés a gép szárnya alatt húz el három méterrel. — Negyeddel fölé, nyolc lövés ! — pattog a kemény helyesbítés, majd au... au... au .. hang gal okádja gépágyunk a lövedékeket. — Tíz lövés I — hangzik. A fénycsik kirajzolta a röppályát. Találat... Három lövés a motorban ül. Kétségbeesett rángás, félfordulat, a következő pillanatban lángot vet a romboló és üstökösként világítva teszi meg utolsó útját, lángolva, sisteregve, hosszú füstcsóvával, orral a földbe fúródik, pilótájával, együtt pozdorjává zúzódik szét. Még ki sem fujtuk az izgalmakat, látjuk ám H .. zászlós gépágyújának torkolattüzét, halljuk a jellegzetes „ugató“ hangot. Négy Rata-vadász kóvályog felette. Fényes vonal a levegőben, lő a félszakasz ! A Ráták szétrebbennek, majd lecsapnak vijjog­va gépágyunkra. A zászlós gépágyúja okádja a tüzet... Szemtől-szembe élet-halálharc folyik előttünk, mint a mozivászon valósággá hatal­masodott panorámája. A muszka vadász végig­szántja géppuskájával a fálszakasz környékét, de csak egyszer, mert tudjuk, hogy utolsó vadászok lőtt vad értékesítő szerve a Zalaezport K. F. T. Zalaszentiván Telefon: Zalaszentiván 1. Sürgönyeim: Zalaexport, Zalaszentiván Küldje be vasúton áruját Nagyobb szállítmányokat helyszínen átvesz. Kérjen árajánlatot harci tevékenysége pár másodperc múlva véget ér. A többi három gép „falaz“ fent a levegő­ben ezalatt, illetve várják, nem tünik-e fel magyar, vagy német vadász a közelben. A következő sorozat a három „falazó“-nak szól. Au... au... au... — hallatszik hozzánk... Látjuk a hatást Mint halálra ijedt verebek, rebbennek szét. Távcsövünkön megfigyeltük, az egyik gépen találat ül Hatalmas sebet szakitott ki törzséből repeszgránátunk. A következő pilla­natban a három gép kelet felé vág. — Éppen jófelé mentek — mondjuk Miská­val — hisz ott les benneteket T.. zászlós! De hova lett a negyedik gép? Figyeljünk csak... Vigyázz!.. Közvetlenül a föld felett közelit felénk, mind erősebben halljuk a gép duruzsoló hangját... Végre megpillantjuk. Most felcsap, magasba Húz, de már lövések érik... „Tíz lövés, nyolc lövés ..“ Már füstöl a gépágyú csöve.. Figyelem... A többi már nem szüksé­ges, mert a halálos tüzcsapásból két lövés a motorházat szaggatta szét, talán a pilóta i£ kapott ízelítőt belőle... Mint aki fejlövést kap, borzalmasat rándul a gép, orra lehajlik, füst csap ki testéből, fejre- állva lángol, mint egy elszabadult kisértet p zuhan mindig gyorsabban és gyorsabban, sivi^ó hangot adva. Mintha segítségért kiáltana... Egy pillanat: és hatalmas dörrenés ! Szinte eltűnik a földben, borzalmas tragédiát sejtetve. Elül a por, csendes sistergéssel, szénné ég gép, pilóta egyaránt— Még megbabonázva nézem pár pillanatig és elgondolkozom. Vajon miért js harcolsz te szegény muszka?... Miért ontod véredet?... Kiért?... Pár perc alatti elmerüíésemból a félszakasz ujjongása ver fel. Velük egyült örülünk, törül- getve izzadt homlokunkat. Izgalmasabb párvia­dalban alig lehet része embernek, mint nekünk és a gép pilótájának.. Halálos csendben figyelünk, nem jönnek e még mások is, de ha meglátják csendesen lángoló társukat a földön, úgyis elszáll bátor­ságuk— A szakács hangja ebédre szólít bennünket. Ő a tűzharc alatt a lövegtől pár méterre, retjr dithetetlen nyugalommal főzte meg Ínycsiklandó ebédjét. Neki ez volt a kötelessége. Délután: légterünkben ellenségmentes nyu­galom és csend Da tőlünk nem messze német Stukák idegbomlasztó szirénázással csapnak le az orosz állásokra... Három óra alait össze­zúzták a szovjet hídfőt. Szürkül— Orosz este.. Muszka-gépek indu­lási ideje-.. De hal ga csak... Csend... Szombat este .. Egyik honvédünk lelke megszólalt... Énekel... Az Utegparancsnok néma bólintása jelzi, hogy vele érez. Mind a negyvenkét ember beledudol. VARGA JÓZSEF, hadnagy Szabványosítják az irodabútorokat Sok országban már régen szabványosították az irodai bútorokat, még pedig nem csupán az anyagmegtakaritás és munkamegtakarítás érde­kében, hanem azért is, hogy megteremtsék a hivatali működés számára legalkalmasabb, jól átgondolt irodai berendezések jellegét. Náiunk e téren mindeddig nem történt semmi, most azonban az anyag- és munkaerőhiány Magyar- országon is időszerűvé tette a kérdést, A Szab­ványügyi Hivatal keretében nemrégiben meg­alakult az irodai bútorok szabványosításával foglalkozó szakbizottság, amelynek feladata a megfelelő butorszabványok kidolgozása. (MVS) MAVAUT Menetdij Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. november 2 tői Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MAVAUT — — 1445 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér- é. 9-55 1700 1-— — —•— 15*17 17 47 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9-23 16-28 _ — 83 0 15 20 —■■­i. Bak Hangya szövetkezet é. 9-20 16 26 1-80 — 9 05 15 46 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-54 1600 4-50 ­---*--- ---*--- --*--­é. Hévizfürdő i. —•— —•— 450 — 10 25 17 20 — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-30 14 30 10-35 1730 — é. Keszthely pályaudvar i. 7 23 — Bak—Nova Menetdij---•--­9.20 16-20 i. Bak pályaudvar é. 655 1315---*--­9 3 0 16-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 13-10 1 70 1010 17T5 é. Noya i. 610 1230 Menetdij Zalaegerszeg­-Bak—Lispe—Szentadorján--•--­17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ­—•— 1*— 17 47 é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 1-70 18 04 é. Söjtör Bűza-vendéglő i. 6-47 4-50 19-30 é. Szentadorján i. 5-20

Next

/
Thumbnails
Contents