Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-11-11 / 254. szám

ARA 8 FILLÉR 1942 NOVEMBER 11. SZERDA HAöYAR ELE t III. évfolyam 4 POLITIKAI NAPILAP + 254. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TCttőssy-atca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 fi, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 fz. eleget tesz, mindenféle zaklatástól mentesül, j s tudja, hogy áldozatos munkáját az új Európa A magyar parasztság megérti az új idők szavát érdiekében mindenütt méltányolni fogják. A közjóléti szövetkezetek is igényelhetnek zsidóbirtokot Befejezéshez közeledik a vetés Az ország közvéleménye tisztában van vele, Ihogy milyen fontos a gazdasági munka. Tudja, hogy a magyar gazda fáradhatatlan dolga- yégzésétől függ nagyrészt az ország sorsa. És ha tiszta szemmel pillant a dolgokba, visz- szautasítja azoknak konok suttogását, akik a magyar parasztot az új Európa törekvéseinek meg nem értésével, sőt egyenesen akadályozá­sával vádolják. Mi igaz mindebből? Az, hogy a Í nagyar paraszt keményen dolgozik s ha a emelésben kiesés van, nem az ő hibájából adódik, hanem ez a természeti erők hatalmas játékának eredménye. A közellátás vidéki szer­veinek jelentéséből megállapíthatjuk, hogy a magyar gazda töretlen munkakedvvel dolgozik, munkája talán még nehezebb, az időjárási vi­szonyokat tekintve, mint máskor. Ismeretes, hogy a hosszú nyári szárazság után az első őszi esővel országszerte megkez­dődtek az őszi vetések. Az október első nap­jaiban megkezdődött őszi vetés az ország minden részében befejezéshez közeledik. A jelentések szerint az őszi vetésterület minde­nütt eléri, de számos helyen meg is haladja az lelmult év őszi vetésterületének nagyságát. Kü­lönösen figyelemreméltó, hogy a kisbirtokosok pontosan megtartották a szokott vetésterületet s a legtöbb helyen növekedett a kisbirtokos kezén levő területek őszi vetése az elmúlt évekkel szemben. Nagyon kevés helyen fordul élő vetésterületcsökkenés, ez azonban az olajos növények termelésével függ össze, mive(I a legtöbb helyen az őszi vetésterületből is ál­dozni kellene valamit az olajos növényeknek, hogy a vetésforgóban eltolódás nie következzék bie. Azt is meg lehet állapítani, hogy a kis­gazdaföldieken nemcsak hogy őszi vetésterület- csökkenés nem állott be, hanem a bevetett te­rületeket igen gondosan művelték meg. Vetés jdején helyenként még száraz és rögös volt a föld, azonban addig törték a gazdák a vetés- terület földjét, amíg egészen kifogástalan nem lett. A kisgazdák többtermelésre való törekvését bizonyítja az a körülmény is, hogy a legtöbb vidéken soha nem látott mértékben igényel­tek műtrágyát. Olyan vidékeken is tettek lé­péseket műtrágya beszerzésié iránt, ahol ddig idegenkedtek műtrágyák használatától. A magyar kisgazdatárs,adatom többterme­lésre irányuló egészséges törekvése mély fe­lelősségtudatot árul el s világosan látszik, hogy a kisgazdatársadalom soraiban megértésre ta­láltak azok a felhívások, amelyek az őszi ga­bona termelésének fokozására biztatták a gazdatársadalmat. Megállapítható ugyanis, hogy a magyar kisgazdák már akkor kezdték előkészíteni őszi vetésterületüket, amikor még miem jelent meg az a rendelet, amely az őszi vetésterület szaporodásának minden holdja után 10 pengő termelési jutalmat helyez ki­látásba. A társadalom minden rétege bizo­nyára megnyugvással fogja tudomásul venni a magyar kisgazdatársadalomnak a többterme­lésre irányuló lelkes és hazafias törekvéseit. Mleg kell állapítani: az is ösztönösen ha­tott a kisgazdatársadalomra, hogy az új ter- ménybeszolgáltatási rendelet alapján mindenki tisztában lehet azokkal a feladatokkal, amiket a közösség kíván tőle, tudja, hogy hia ennek' A belügyminiszter leiratot intézett a köz­jóléti szövetkezetek vezetőségéhez a zsidó kéz­ből felszabaduló birtokok és bérletek megszer­zése ügyében. A leirat rámutat arra, "hogy ke­resztény földbirtokosok "között bizonyára töb­ben lesznek, akik egyéni, vagy családi körül­mények miatt nem akarnak ingatlanaikon, házi kezelést folytatni és ha zsidó bérlőiknek fel is mondanak, földjeiket továbbra is haszon­bérbe adják. Ezt az alkalmat a közjóléti szövetkezetek­nek meg kell ragadniok, annál is inkább, mert a zsidó bérletek igen sok esetben olyan vidé­kien terülnek el, ahol nagy a föld ínség és Zala vármegye törvéryhatóságának ma tar­tott kisgyülésén ,az elnöllő vitéz gróf Teleki Béla főispán napirend «lőtt megemlékezett a gyászról, amely vitéz Bosnyák Andor kisgyű- lési tagnak elhalálozásával sújtotta a vármegye közéletét. Szorgalmas, rdemes tagja volt az elhúnyt a törvényhatóságnak, minidig élénk ér­deklődést tanúsított a Jözügyek, különösen, a mezőgazdasági vonatkoású kérdések iránt. A főispán indítványára jegyzőkönyvben örökítik meg Bosnyák Andor erlékét és arról kivonat­ban értesítik a gyászbaorult családot is. A napirend során 26 tárgypontot intéztek el. Többek között jóváhagyták Nagykanizsa és Zalaegerszeg megye városok határozatait, az utóbbinál Kecskés Dezső rom. katolikus kántor korpétlékával kpcsolathan elrendelték a kérdés jogi alapjánakkivizsgálását. Vita me­rült fel ugyanis aziránt, logy a kántor valóban! városi tisztviselő-e, vág nem. A kérdés tör­téneti háttere ugyanis n mi támaszpontot nyújt annak a föltevésnek igazolására, hogy Zala­egerszeg városnak messebbmemő anyagi kö­telezettségei vannak a ántori állással szem­ben, mint azt a város dsmieri. A jóváhagyott község határozatok között szerepelnek a következőkieme'jkedőbb ügyek: Zalaistvánd bevezeti avillanyvilágítást :s az utcai közvilágításra évi 376.98 pengőt akar fordítani. A fölszerelés 5 ezer pengőbe kelrül, a község államsegélyt kr az iparügyi minisz­tériumtól. Ugyancsak bvezeti a villanyt Ara­nyod község is. A köz'hígításra a pótadö 6 százalékának megfelelő sszeget fordítják. Vi- gántpetend község öntöőcsatornát épít 2.000 pengő, Kapói cs az Ege'patak községi szaka­szát szabályozza 7.000 pengő befektetéssel. Gieise község, a nyugdúzás folytán megüre­sedő két tanítói állást Irglmas-rendi apácákkal tölti be. Az apácák eltatására igénybe veszik a Séllyei-alapítványt, aznkívül a kiadások 80 fontos szociális érdek fűződik ahhoz, hogy aZ eddig zsidó kézben tartott haszonbérleteket á terjeszkedésükben akadályozott földmívelő la­kosság szerezhesse meg. Mivel azonban a földtulajdbnosok bizonyára idegenkednek attól, hogy sok kisbérlővel ve­sződjenek, célszerűnek mutatkozik, hogy az ilyen földeket a közjóléti szövetkezetek vegyék! bérbe. Ezzel a kisemberek érdekei is biztosítva lesznek. Figyelmezteti a belügyminiszter a közjóléti szövetkezetek vezetőit, hogy legalább olyan előnyös haszonbérleti föltételeket igye­kezzenek elérni, mint amilyenekkel a zsidó bérlők rendelkeztek. százalékának erejéig államsegély-fedezetet kér­nek. Nagyobb toldalék építkezést létesítenek mellékhelyiségek céljára a sormási községi is­kolánál. Erre a célra 6.000 pengőt állítottak be a költségvetésbe. Körjiegyzői lakást és irodát építenek 24 ezer pengő előirányzattal Belatin- oon, 40 ezer pengő előirányzattal Patinán,, Pirávavásárheiyen pedig körorvosi lakás épül. E célra felhasználják a 38 ezer pengő OTI kölcsönt. Nova község 600 négyszögöles telket ajánlott fel napköziotthonos ovoda létesítésére. Az építéspe a község 3.000 pengőt ad, a költség többi részét államsegély útján kívánja fedezni. A zalabér—keszthelyi törvényhatósági közút aranyodi szakaszának átépítésével kapcsolatban ingatlan kisajátításra van szükség. Ezt a sza­kaszt ugyanis ez év tavaszán az ismételt felhő- szakadások következtében fellépett árvizek el­mosták. A kisajátítandó 'terület értéke 2.250 pengő. A kisgyűlés elfogadta az alispán '>10- terjesztését, hogy a kereskedelmi minisztertől a kisajátítási eljárás megindítását- kérje a Vár­megye. A gyűlésien felszólalt gróf So ins sich An­tal az állatieladások ügyében. Gazciaérc üknek tartja, hogy a kereskedői üzérkedések megakadályozására minden községnek küldjék meg a MÁSz körleve­lét, amely a marhaértékesítésnek igazságos módjá­ról ad tájékoztatást. Kérte továbbá az erélyes intézkedéseket a túlságosan elharapódzott mu­raközi csempészet megakadályozására. Válaszában a főispán kijelentette, hogy a gazdasági felügyelőség útján is intézkedik ar­ról, hogy a községek az állatértékesítés módjá­ról megkapják a kellő tájékoztatást. Szüksé­ges azonban, hogy a járási mezőgazdasági bi­Erősítették a zalai határőrséget az igen elszaporodott csempészet

Next

/
Thumbnails
Contents