Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-07 / 201. szám
ÄRA 8 FILLÉR 1942 SZEPTEMBER 7. HÉTFŐ rnSmm Hl* évfolyam 4 politikai napilap + 201. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P« Tüiidssy-atca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 tz. kor hős fiaink a vérüket hullatva harcolnak az új Európáért és a nagy, erőis 'Magyarországért. A legmélyebb főhajtással ünnepeljük tehát azokat az anyákat, akik hivatásuk magasztosságát átérezve, szent örömnek tartják a minél több gyermeket. Megnyugtató kijelentéseket tett Tapolcán a zsírszükséglet zavartalan biztosításáról a kormánybiztos főispán Mint már megírtuk, vitéz gróf Teleki Béla főispán hivatalvizsgálat céljából legutóbb Tapolcán járt. Ez alkalommal látogatást tett a MÉP párthelyiségében, ahol a nagyszámban összegyűlt tagok szeretettel fogadták. A főispán, mint a párt vármegyei elnöke, megköszönte a szervezetnek lelkes és eredményes munkáját, majd fontos közellátási kérdésekben adott megnyugtató felvilágosításokat. Bejelentette, hogy a zsírkérdést sikerül megoldani úgy, hogy a községek az arra vállalkozókkal hízlalási szerződést kötnek. Egy-egy ilyen közfogyasztásra hizlalt sertésre két métermázsa kukoricát és ötven kiló árpát utalnak ki. Az a terv, hogy katasztrális holdanként átlag 3 métermázsa kukoricát vesznek igénybe. Ebből és a beszolgáltatott 22 százalék! árpamennyiségnek a honvédség és a hadiüzemek által nélkülözhető részéből történik a hizlaló takarmány kiutalása. Megígérte a főispán, hogy a 22 százalékból fölöslegként mutatkozó árpamennyiséget visszajuttatja a ser- téshízlaló gazdáknak. Addig is, az abrakhiány pótlására, 7 vagon korpát utal ki Tapolca számára. Ebből 50 katasztrális holdon aluli gazdák kapnak majd megfelelő mennyiségűi korpát. Megígérte a főispán azt is, hogy lépéseket tesz ama hátrány megszüntetésére), amelyet a vincellérek szenvednek azzal, hogy gabona-p ét jegyben csak akkor részesülnek, ha munkaadójuk rendelkezik a pótmennyiség kiutalására szükséges gabonafölösleggel. Ki kaphat ha A katonai szolgálatra bevonultak hozzátartozóinak segélyezése A magyar anyák Az Európa új rendjébe illeszkedő nagy, független, virágzó Magyarország alapjait most a diadalmas honvéd hadisereg rakja le, de azt megtartani és a magyar álmok szerint berendezni, kitelje,sítejni már másokra vár. »Magyar anyák, ti t eh étitek naggyá Magyar- országot!« — hirdeti egy megkapóan szép falikép. A milliószámra terjesztett propaganda- kép életerőtől duzzadó, viruló édesanyát ábrázol, karjaiban édesen mosolygó csecsem öv el. Az anya és gyermeke mögött Nagymagyar- ország körvonalai bontakoznak ki. Nincs szebb ás boldogabb magyar álom, mint amit ez a kép fejez ki. Egészséges anya a magyar otthonok fenntartója és biztonsága és az egészséges gyermeknek gügyögése a szebb jövőt muzsikálja. Hol vannak azok a millió ilyen magyar anyák és gyermekek, hogy az'Ígéret szép1 szivárványát vetítsék a küzdő1 nemzet égboltjára?! Ez a kérdés mered leíénk, ahogy Antal Lajos most megjelent könyvét olvassuk a magyar népesedésről. Ez a könyv megdöbbentő vádbeszéd a magyar anyák egy része ellen. A könyv elsősorban azt a kérdést boncolgatja, miért nem születhetnek meg azok a magyar százezrek, akiknek hiánya olly veszedelmesen lerontja a magyar statisztika arány- számait? Ki a felelős azért a nemzetsorvasztó bűnért, hogy a magyar családok nagy része meddő marad és legfeljebb tégy új élettel áldoz a magyar jövőnek? Égetően fontos és sürgős ennek a két kérdésnek' az eldöntése. Magyarország Európa olyan terében él, ahol a környező1 országok népesedési arányszáma jóval nagyobb, mint a mienk. Elhelyezkedésünk kelet és nyugat kapujában, a keresztény polgáriasultságnak és művelődésnek végtelenül fontos őrhelyén nem engedheti meg, hogy magyar álmainkat a statisztika ilyen gyenge eredményei veszélyeztessék. Nem. Mert a könyv, amikor őszintén rámutat a fenyegető bajra, megdönthetetlenül bizonyítja, hogy a magyar faj ezeréves történelme során ne;m élte ki magát. Életerői ma is töretlenül megvannak. Fejlődőképes, feltörő faj, a népesedésre való képesség minden áldásával. A bajok tehát nem rajtunk kívül állanak. Antai Lajos könyve nem a magyar faji felett való vészharangkongatás, hanem vádbeszéd. Vádemelés minden, család ellen, ahol nincs gyermek, vagy ha van is, csak nemzetsorvasztó egyke. Figyelmeztetés a könyv, hogy az anya a magyar élet szövője és a jövő megalapozó biztonsága. Komoly intelem, hogy a házasétet csak akkor magyar alap, ha annak boldog Ölében minél több gyermek gőgicsét és kacag, mint a játszi napsugár. Komoly figyelmeztetés a könyv, hogy a gyermeknélküli család elszomorító veresége a magyar életnek, ür)e|s fészek, amelyre a magyar faj nem számíthat. »Magyar anyák, ti tehetitek naggyá Magyar- országot!« — csengjen a fülekbe. Nem jelszó ez már, hanem a nemzet parancsa. Anya és gyermek nélkül nincs magyar étet, nimds nagyság és bíztató erő. A reánk váró feladatok1 megoldása attól függ, megértik-e a magyar anyák történelmi hivatásukat éppen most, amiA hadbavonultak és általában a katonai (szolgálatra bevonultak ellátatlanul ittihonmaradt hozzátartozóinak támogatására a kormányzat 1942 március 1-étő.l a hadisegélyezést léptette életbe. Ennek során részletes szabályozás történt arra vonatkozóan, hogy a nadisegélyt ki, milyen föltételekkel és milyen összegben kaphatja meg. Az érdekeltek kellő, tájékoztatása iránt a napisajtó és a rádió a segélyre vonatkozó rendeletek ismertetését közzétette. Ennek ellenére megállapítható, hogy a köz- igazgatási hatóságokat igen sokan ostromolják olyan segélykérők, akiknek igény jogosultsága a hadisegélyrendeíet értelmében nem állapítható meg. Ezért szükségesnek látszik, hogy a hadisegély rendeletet a zalaiak előtt újra ismertessük. A hadisegély a nemhivatásos állományban szákaszvezetőnél nem magasabb rendfokozatban teljesített katonai, vagy közérdekű munkaszolgálat alapján jár, de csak akkor, ha a bevonult nem gondoskodott hozzátartozóiról, családjáról bevonulása előtt és azok a hadi- segélyre rászorulnak. Természetesem, ha a bevonult szolgálata alatt jut olyan helyzetbe a család, hogy eltartásáról a hevoinultnak kellene gondoskodnia, akkor szintén megállapítható a segély. Közszolgálati, köztestületi, köz- intézeti és közüzemi alkalmazottak, miután illetményeiknek egy bizonyos százalékát munkaadójuktól megkapják, a feleség, gyermek és unoka után hadisegélyt nem kaphatnak. Ki után lehlet kérni a hadisegélyt? Hadisegélyt lehet kérni: a) feleség, b) törvényes, törvényesített, örökbefogadott, mostoha-, vagy nevelt gyermek,' c) szülő., nagyszülő, mostoha-, örökbefogadó-, vagy nevelőszülő, após, anyós, d) unoka, e) testvér, mostohatestvér és testvérének teljesen árva, vagy félárva gyermeke, f) házasságon kívül született gyermek, g) házasságon kívül született gyermek anyja után. Mekkora összegű a hatíisegély? A hadisegély összege feleség részére 12.000 lakosnál nem nagyobb lélekszámú községben 16, 12.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községben és megyei, vagy törvényhatósági jogiul városban 20 pengő. Családtagok részére a harmadik gyermekiig bezárólag 10—10, illetve 12 pengő, a negyedik és további gyermekek részére 15—15, illetve 18 pengő. Ki kaphat fölemelt hadisegélyt és mekkora össziegben? Aki az újabb behívást megelőzően 1938 szeptember 1-e óta legalább kétízbien volt bevonulva és ezalatt az idő. alatt összesen, legalább három hónapon át szolgáit, az alábbi fölemelt összegű hadisegélyt kaphatja (rendes tényleges szolgálat, vagy a póttartaléki kiképzés ide nem számít be): feleség részére a már említett lakóhely csoportokban 24, illetve 30 pengő, gyermek, vagy unoka részére 15—15, illetve 18 pengő, A gyermek és unoka után hány éves korig utalható ki a hadisegély? A bevonult gyermeke, illetőleg unokája után Milyen alapon kérhlető a hadisegély?
