Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-11-07 / 251. szám
2 rnffimizi 1942 november 7. Irodalmunk szétválása (Zalai Íróknak) E (toborzóndk készült kis írás fölé szándékosan adtuk ezt a címet. Talán idézőjelbe is teibetnők, miért nem lelőször hangzott el íróink között. De italán éppen a vidék vallhatjia magáéinak ezt a gondolatot, jóllehet Budapesten élő írók szájából hangzott el először.. Miről is van szó? — Hely és idő egyaránt arra kényszerít, hogy röviden, néhány mondatban fogalmazzuk meg mondandóinkat. Ma már az ország minden számottevő ki- sjejbb-nagyobb városában, amely mögött nagyobb imagyar népi egység húzódik meg, fej- llejtt, vagy szépein fejlődő irodalmi, művészeti éllét van. Csak néhány nevet említünk me(g: Sopron, Pécs, Debrecen, Kolozsvár, Nagyvárad, Szeged. Mindegyik város összegyűjtötte a kisebb- nagyobb körben körötte élő írókat, művészeket és nemcsak megszólalni engedte lökéit, de meg is hallgatta. Ezék a megnyilatkozások egyben vallomások is voltak, nemcsak egymásnak, de a közösségnek is, és ezek a megnyilatkozások a 'tehetségesebbeken keresztül nem akadtak el a város, vagy a megye határainál, hanem továbbáradtak Budapest felé éppen úgy, mint |az ország többi részeibe. Egy-egy irodalmi lest Pécsett, Sopronban, vagy Debrecenben ma már nemcsupáin helyi jellegű, de az egész ország szellemi közvéleményét megmozgató., (tudom ásulveendő tény. Nyugodtan mondhatnák, hogy a magyar szellemi, irodalmi, művészeti élet egyetlen épü- H|éte egészen napjainkig szinte kizárólag Budapest volt. Itt szorongott, tülekedett, Várt és éhezett az ország valamennyi írója, művésze. Voltak, akiket a nagy tolongásban eltapostak, vagy megtapostak, megtéptek, va|gy kiéheztettek addig, amíg egy uralkodó — sajnos, nem magyar — szellemiségnek, érdeknek meg nem hódolt és a szép, [egészséges oroszlánkörmöket illatos, fényes műhelyekben símogatóvá nem finomították. És lez alatt az idő alatt — 40—50 év — külföldön az irodalom és művészet előre megmutatta és megépítette azt az utat, amelyikre csak rá kellett lépni s amelyiken a nemzeti, faji, szellemi újjászületés hatalmas, építő lerejü árama megindult. Nálunk mindez elkésett, mert elkésett az irodalom. Egy-két magános nagyságunk, akit roppant herkulessége megőrzött, szinte alig kapott nyilvánosságot. De ne bontogassuk tovább a fekete vásznat. A keserűből, a tragikusból elég egy kanálnyi is. Nézzük a feladatokat és a lehetőségeket. Először is meg kell szabaduliniok íróinknak és művészeinknek attól a gondolattól, hogy csak Budapest üthet valakit íróvá, művésszé. Kétségtelenül mértéket jelent Budapest, de nem mindienben megbízhatót és felülmúlhatatlant. Hogy mennyire nem Budapest az egyedüli lehetőség, mutatja az erdélyi irodalom példája is. Mi, zalaiak, sajnos, kisíebb tájegység vagyunk, die feladataink mégsem kisebbek. Hullámaival itt zúg mellettünk a szláv tenger, partjai a mi testünk. Ezt nem szabad elfelejtenünk.. És talán leginkább ebben gyökerezik fefl- adatunk egyik legfontosabb ága. Nemcsak gttz- uaságilag, de a magyar betű, ja magyar szó erejével is hódítanunk kiéli, miért minden fegyverre szükségünk van. És ejz mégiscsak nemes fegyver. Tehát végső összegezésben: zalai magyar írók, művészek, akik már klip- tatok fényt és akik még nappal a megélhetésért, éjtszaka .a pislogó lámp.a fényénél a közösségért dolgoztok tovább eddig még ismeretlenül, ismerjük meg egymást is és hozzuk napfényre arcunkat. Ez a kor a kiállást követeli, munkánkat a közösség előtt végezzük el, a közösségért a közösséggel, mert a háború nemcsak a tankok háborúja, hanem a szellemé is. És ezt megharcolni elsősorban írok és művészek; kötelessége. írjátok meg címeteket e lap szerkesztőségébe, vagy e sorok írójához, hogy egy közeli, alkalmas időben személyesen is találkozhassunk. CSORDÁS JÁNOS (Lenti). * (A cikkíró fejtegetéseinek igazságát aláhúzza Kállay Miklós miniszterelnöknek a Városok Mint a napokban megírtuk, dr. Korom- pay (Krompecher) György műegyetemi tanár látogatást tett Zalaegerszegen, ahol a város- rendezés tekintetében felvételeiket eszközölt és hasznos tanácsokat adott egyes épületek és kiegyeletemlékek történeti stílusának megőrzésére, illetve helyreállítására. Az egyetemi tanár látogatásának tulajdonképpeni célj.a azonban, az volt, hogy a színház és második mozi elhelyezésére vonatkozóan tanáccsal szolgáljon. Látogatásának idején alaposan megszemlélte a színház építésére kijelölt Kovács Károly-teret, mérésieket eszközölt és megígérte, hogy a felvételezések alapján rövidesein szakvéleményt fog adni. A színház elhelyezésére készített vázlatterve a napokban meg is érkezett a Városházára. Az a tervrajz, amelyet a színházépítésre — mint ismeretes — egy muraszombati építész nyújtott be Pék Gyula földbirtokosnak, a második mozi engedélyesének, nem nyerte meg minden tekintetben Xorompay tanárnak tetszését. Szerinte azon átrajzolásokat kellene teljesíteni. Az a véleménye, hogy lqgjobb volna országos pályázatot kiírni, mert ha a pályanyertes művet az iparügyi minisztérium szakGyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. Lapjá-han minap megjelent írása is. Ebben a miniszterelnök rámutat arra, hogy mivel a szellemi értékek legtöbbje a vidékről származik, szükséges, hogy a művelődési élet központokat nyerjen a vidéki városokban is. Kár volt^ hogy legyeseknek emberi gyengeségei, amelyek sokszorosan felülmúlták szellemi képességeikéit, féltékenységből elgáncsolták évekkel ezelőtt a gyönyörű programmal és már jóváhagyott alapszabályokkal rendelkező Rákosi Viktor Társaság életműködését. De még itt van a zalaegerszegi Közművelődési Egyesület, amely — legalább név szerint — életben van. Ebbe az egyesületbe kellene megfelelő akaraterővel vért ömleszteni és ennek kellejne aztán a zalai szellemi erőket központilag összefogni. A szerkesztő megjegyzése.) közegei is felülbírálják, akkor a kivitelezés nehézségei lényegesen csökkennek. Korompay tanár vázlatterve kellő rálátást kíván biztosítani a színházépületre a Széchenyi-tér felől. E célból a tanár a plébánia-ingatlan üzlethelyiségeinek feláldozásával körülbelül 20 méter hosszú, 7 méter széles gyalogjáró t kíván ínyífani a Kovács Károlytér irányába. Ez az átjáró olyan térségbe nyúlnék be, amely a plébánia-telekből és az attól délire fekvő ingatlanok egy részéből tevődnék össze. A színház-mozi épület a gyalogátjáró tengelyében, a Kovács Károly-térre kerülne, az annak keleti részén levő épületekig hátratolva. A iszínház északi és déli oldalán így nagyobb tér keletkeznék, amelyet parkosítanának. Ily-ejn megoldással az épület megkapná a kellő, .építészeti levegőt és a megfelelő rálátást. Az a csonka közút, amelyet a plébániaépület északi részén hagytak és amely tulajdonképpen a kieszthely—gráci országúinak készült (az úgynevezett Bereczky-út) tovább is megmaradna. Wölfer István városi főmérnök szerint nagy előnye a Korompay-félie vázlattervnek az, hogy iniem kell hozzá azonnal nagyobb kisajátításokat eszközölni, amikre iá városnak nincs meg az anyagi ereje, hanem fokozatosan is megoldható a rendezés. A tervet a Mária Magdolna plébánia javaidal- masának is bemutatták, hiszen az ingatlan révén a plébánia van elsősorban ériintve. Egyébként is a színházépítéssel kapcsolatban a plébánia és a város között már hónapokkal ezelőtt adás-vételi szerződés jött létre a teleik egy FERENCJÓ2SEF KESERÜVIZ A Vármegyei Bank és Takarékpénztár R.-t. Zalaegerszeg, igazgatósága, felügyelőbizottsága, tisztviselői kara mély gyásszal jelenti, hogy hosszú éveken keresztül volt igazgatósági tagja felsőpataki vitéz 0O|Hyáff AfICÍOr Zala vármegye törvényhatósági bizottságának és kisgyűlésének tagja, szkv. huszárszázados a Mindenható akaratából elhunyt. Intézetünk a megboldogult emlékét kegyelettel fogja megőrizni. Építészeti levegőt akarnak biztosítani a Zalaegerszegen létesítendő szinház-mozi épületnek, amely azonban még a jövő ábrándja
