Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-11-04 / 248. szám
1942 november 4. NAO^KFXf'T 3 Őszi délután a Don partián (A honvéd haditudósító század közlése.) „Ellenség által belátható ut. Járművekkel behajtani életveszélyes és tilos!“-— olvasom az egyik keresztutnál a figyelmeztető deszkatáblát. > — No, most mit csinálunk, szerkesztő úr ? — kérdezi Nemes István tizedes, a gépkocsivezetőm. — Egyelőre csak annyit tudok én is, mint maga, — felelem — de majd csak lesz valahogy. Amott már jön is valaki, hajtson a közelébe, más ut után érdeklődöm. — Igenis 1 A kocsi feldurrog, megszalad, majd hirtelen lefékez a szemben jövő egyenruha előtt. Akkor látom meg a rendfokozat jelzést. Bemutatkozom. — Darnay Lajos hadapródőrmester. Parancsolj, kérlek 1 Előadom, hogy hát én bizony a Donhoz szeretnék lejutni, mert úgy tudom, hogy készül valami, de az utón nem tudok tovább menni a kocsival. Ő, a helybeli viszonyokkal ismerős, szíveskedjék eligazítani engem. Nevetve feleli: — Azért mégsem olyan kellemetlen itt a helyzet. Egy kocsira nem szoktak tüzelni az oroszok, bár az is megesik. Különben ha akarod, elmegyek veled egy darabon azon az utón és majd megmutatom, hogy azután merre tarts. Persze azért: gyalog. Ne kisértsük az Istent Amig rátérünk arra a bizonyos „veszélyes“ útra, Darnay Lajos hadapródőrmester elmondja, hogy alig egy hete jöttek erre a szakaszra, itt foglaltak harcállást a páncélelháritó ütegeikkel Lent a Don mellett állandó géppuskatüzben ismételten támadott az orosz és igy nekik is minden eshetőségre készen kell állniok. Lepkék kergetöznek Bekanyarodtunk az utón és derékszögben közeledtünk a Donhoz. Még nem látom a folyót, de a tulsópart dombos vidéke előttem van. Egy kilóméter lehet a távolság innen. Délutánba hajló napsütésben lépdelünk egymás mellett. A méhek halk zümmögése zsong a baloldalon napraforgótáblában. Két fehér lepke pajkoskodik előttünk az utón. — Meleg van, jó lenne megfürödni 1 — Jó bizony 1 Lelki szemem előtt megelevenedik Budapest... A Gellért-fürdő, a Palatínus, Rudas... és még sok minden, ami után annyira vágyódik az ember. — Meleg ősz van odahaza is, Írják az otthoniak — mondom Darnaynak. iÜj— Három hete alig látott vizet a testem, de porban, sárban azután eleget fürödtünk. A két lepkéhez harmadik társ csatlakozott. Hárman cikáznak a levegőben. Hol magasra csapnak, majd alacsonyra ereszkednek, még utána is kapok az egyiknek... Eltávolodnak, ismét közelednek... Jól érzik magukat, őrülnek a késői napfénynek, a melegnek. Tudják is ők, mi a harc? Hogy világégésben vajúdik az ember és az öreg Európa uj rendet szül?... — Hová való vagy, hadapród ur? — kérdezem. — Székesfehérvárra. — Szép város 1 — Szép, gyönyörű, a legszebb, ott születtem. Isten áldása és a katonatzerencte Még pár lépés és kiérünk a perem szélére. Jobbfelől egy cikkelyben már felcsillog a Don. Ahol pedig az ég összecsókolódzik a földdel, mintha gyárváros lenne... száz kéményből is száll felfelé a fekete füst. Voronyezs ég ott. A messzelátómon sem tudok többet észlelni, mint igy, szabad szemmel. Füstfelhőbe merül a város felett az ég boltozata. Nehéz napok vannak arra. A németek irtózatos küzdelmet vívnak a vörösök ellen. | Érdekes, csak most jut eszembe, hogy lőhetnének is ránk odaátról — Ti csak igy, ilyen nyugodtan korzózfok ezen az utón, mint mi kelten tesszük ? — vetem fel a kérdést. — Tudja Isten, van úgy, hogy az átröppenő madárra is rápuskáz a bolsi, néha meg szekeret sem bánt. Inkább a repülőktől óvakodunk. Itt, egy nap alatt három-négy mélytámadást is szoktak csinálni. Akkor azután lurjuk magunkat az árokba és onnan lövöldözünk a gépekre Da most guggoljunk le, vagy jobb, ha lehasalunk. Láiod, nincs is messze a Dm. Valóban nincs. Néhány száz méter. A lapá- lyos part mindkét oldala teljes .hosszában kihalt. Csak a fűzfák nyurga ágait himbálja a délutáni légáramlat Pedig emberek élnek ott... A mieink és az oroszok. Farkasszemet néznek egymással. — Amott feljebb van A. falu, lejjebb pedig K. község. Reggel onnan verték ki a bolsikat honvédeink Véres harc volt. Ma estefelé, — nézd azt a félkör alakú sik területet, látod? - hát ott fog megindulni a mi támadásunk a muszkák ellen. Azon a részen még bent ülnek. — Oda igyekeznék én is 1 — vágok közbe. — Akkor csak a másik utón menj, az vezet le K. faluba. Háromszáz métert kell majd vágtatva meglenni, mert ott teljesen nyílt terep van a vörösök előtt. Talán szerencsétek lesz... Igen, szerencse Csak ne hagyjon el soha 1 Azazhogy a jó Isteni Én, csak az én Istenemben bízom 1 — Még van egy jó órád 1 — néz a karkötőórájára Darnay Lajos. Hason fekszünk egymás mellett. Egy fűszálat harapdálok, mint otthon gimnazistakoromban Kassán, a Hernád mellett. Nézem a vizet, a fákat és azt a feketeszárnyu, tarkapotrohu bogarat, amely mindenáron a zubbonyom ujjára akar felkapaszkodni. A támadás színhelye felé összerezzenek. Önkéntelen mozdulat volt. Ágyú dörrent az előbb említett falvak alatt. Most a második... harmadik.. negyedik.. A lövedékek süvitésének hangja gyengén ér idáig. A géppuska tak-takja is megszólal. A bolsevistáké felel. Tisztán meg lehet különböztetni egymástól a hangjukat. A szovjeté gyors pergő ropogás, a magyaré ritkább, mélyebb. — Talán már kezdődne? — Nem, ez valószínűleg tapogatózást jelent. Még fektében is megnyúlik az ember árnyéka. Erős délután van. Beszélgetünk. O dalára dűl Darnay hadapród, azután lassan beszélni kezd. — Minden rendben volna, kérlek, csak jobban éreznénk az összeköttetést az otthonnal. Ha nem is hallgathatjuk állandóan a pesti rádiót, a posta, az újságok jönnének gyakrabban. Az Írott, meleg, szeretetteljes szavak. És a jó hírek! Viszont nem tudom megérteni azt a hozzátartozót, aki hazulról csak siránkozó hangon ir ide az urának, vagy az apjának. Minek szomo- ritani az ittenieket otthoni apró-cseprő bajokkal ? Ezzel úgysem segít, itt meg az embert lehangolja a sopánkodássai... Milyen igazak ezek a szavak 1 Az ágyudörgés egyetlen hangorkánná fajult, még félórám van, hogy a támadás színhelyére érhessek. — Ne állj most már fel, — figyelmeztet Darnay bajtárs — mert fokozottabban figyelnek ide is a muszkák, hogy a szomszédban megkezdődött a haddelhadd. Hátrafelé kúszunk, rákmódjára, a napraforgóirányába. Néha itt is megzizzen a levegő- ilyen módon kúszni, mint a rák, nem éppen mennyei élvezet. No de nem sokáig tart már 1 A lábam megérinti az első napraforgó tövét. W m és minden lakberendezési tárgy nagy választékban n U t O T Szalay és Dankovitsnál m ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4. vadászok lőtt vad értékesítő szerve a Zalaexport K. F. T. Zalaszentiván Telefon: Zalaszentiván 1. Sürgönyeim: Zalaexport, Zalaszentiván Küldje be vasúton áruját Nagvobb szál itmányokat helyszínen átvesz. Kérjen árajánlatot Még néhány méter, amig az ember egészen belefurja magát a szárak közé. — Phü, beleizzadtunk 1 Görnyedten poro'juk a zubbony mellét. Túl kicsik a napraforgók, magvas tányérjuk is lefelé huzza a szarukat. Nem nyújtózkodhatunk ki még most sem. A nagy mozgást elkerülve, hajtjuk szét magunk előtt a szárakat.. ...ha haza megyek, egy hétig fürödni fogok... jó langyos vízben.. fürdőszobában... Az ég négy sarkára birkanyájat hajtott ki az Úristen. O yan magasan vannak a bárányok, hogy csak a bundájukat látni, az is át-át tü- nedezík. A nap izzó őszeleji sugarait kissé enyhítik ezek a fátyolos vattapamacsok... Elbúcsúzom Drrnay hadapródtól. Úgy érzem, mintha évek óta ismerném. A kocsim dühösen felhördül. Lendül a kerék és port kavar maga mögött .. CSONTÓ MENYHÉRT Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot. Uj hivatalos, időbeosztás a MAV-nál A Máv a vasúti hivatalokban újra szabályozni kívánja az irodai idlőt. Arról van szó, hogy fűtési és világítási megtakarítás céljából a hivatalos idő végét délután 2 óráról 4 órára tolják ki és közben egyórás ebédszünetet adnak. A terv megvalósítása egyelőre azért ütközik nehézségbe, mert például a budapesti alkalmazottak jelentékeny része vidéken lakik1. Ezzel kapcsolatban felmerült az a terv is, hogy a vidéki alkalmazottaknak a Máv rövidesen felállítandó jóléti konyháján adnak majd ebédet. (MVS) Csak a középítkezések kapnak központi fűtőberendezést Bár a magánépítkezések száma az idén sem kisebb a tavalyinál s ezeknek túlnyomóan nagyrésze központi fűtésre szeretne berendezkedni, az anyaggazdálkodási bizottság a magánépítkezések számára nem utal ki kazánt s a fűtőtestek fölszereléséhez is csak úgy járul’ hozzá, ha azokat külföldről hozzák be. Ez utóbbi persze nem minden esetben sikerül. A korlátolt számban rendelkezésre álló központi fűtésberendezési készülékeket a középítkezések számára tartják fenn, ám a kiutalások itt is az építkezések fontosságának sorrendje szerint történnek. A főváros területéin ezidő- szerint is sok befejezetlen magánépítkezés van, Az építkezők kénytelenek lesznek — legalább is egyelőre — cserépkályhák beállításáról gondoskodni, hojgy a lakásokat még a tél beállta előtt lakhatóvá tehessék. Bizonyos, hogy majd az öntöttvashiány enynű- tésével a központi fűtésre berendezkedni akaró magánépítkezések eme időszerű kérdése is kedvezően oldódik meg. (MVS)
