Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-10-17 / 234. szám
íiactmCelet MINDEN ORiON-RÁDíÓKERESKEDÖ KÉSZSÉGGEL BEMUTATJA Kapható G ALVA NI K. F. T. rádió és uillamossági vállalatnál, Zalaegerszegen. Kapható részletre is az „ELEKTRA” Villamosságinál Kossuth Lajos-utca 8. Az októberben betakarított kukoricaszár felér a réti széna tápértékével 1942 október 17. Apró zalai hírek Kijavítják a Bagonya község határában levő hidakat és átereszeket. Az utak jókarba hozatalára és a halottaskamra építésére a költség- vetésbe beállított összegeket a miniszterközi bizottság törölte. — A csendőr-pihenő felszerelésére 300—300 pengőt szavazott meg Bakónak, Zalaivánd és Filóc község. — Csörnye- földén és Bakon dögkútat létesítenek. — Helyt adott a vármegye Weininger Ede és társai fellebbezésének, így Sümeg elöljárósága köteles a képviselőtestületet egybehívni. — Cserföld 600 négyszögöl telket biztosít körorvosi lakás . építéséhez. — Dióskál község házat vett segéd- jegyzőlakás céljára. — Két fahídat építtet Filóc község a Günya patakra. — Miksaváron és Reszneken körjegyzőségi díjnoki, Letenyén és Zajkon községi irnoki, Eszteregnyén kertész állást szerveztek. A vármegye pártoló javaslattal terjeszti a községi határozatokat a belügyminiszterhez. — Nagykanizsa 7000 pengőt fordít a Babochay-utca csatornázására. — Hozzájárult a vármegye ahhoz, hogy a közdűlő utak hálózatába kerüljön a Lentikápolna és Bárszent- mihályfa községeket a Kerkán át összekötő út. — 1000 pengő segélyben részesül Vitenyéd- szentpál, hogy megjavítsa a községet Vas me- megyével összekötő útat. A dabronci körjegyzőség községeiunek képviselőtestületei szabályrendeletet alkottak a fe- deztetési díjakra vonatkozólag. Zalaerdőd és Hetyefő községek 5, Dabronc községben 4 pengőben állapították meg a díjat. — Dr. Nagy Béla sümegi főszolgabíró, mint a tisztújító szék elnöke a háromévenként szokásos általános tisztújitást a napokban megkezdte a sümegi járás községeiben. — Bartal N. szombathelyi premontrei tanár 20, Novák Frigyes sümegi elemi iskolaigazgató 15 és Korompay László keszthelyi lakos 14 pengőt adományozott a sümegi kegytemplom javára. — A sümegi ferences kegyhely felvirágoztatására irányuló mozgalom céljait szolgáló „Sümegi Szűz Mária Ferences Naptár“ az idén 12.000 példányban jelent meg. A 112 oldalas, díszes fedőlapú naptár terjesztésében való hathatós közreműködésre az alispán valamennyi község elöljáróságát felkérte. Sümegen 1120.52, Balatonfüreden pedig 700 pengő gyűlt össze a Vöröskereszt számára. — tihanyi bazalttufába vájt odvaknak, az úgynevezett barátlakásoknak most folyó tudományos feltárása alkalmával egy falazott mellvéddel1 ellátott folyosó és több magányos kripta került elő emberi csontvázakkal. Az előkerült faragott kövek tömege amellett tanúskodik, hogy ezen a helyen már a kőkorszakban is emberek laktak, az Árpádházi királyok korában pedig görögkeleti szerzetesek. — 40' plébános vett részt 4 esperesi kerületből Keszthelyen a dr. Hoss József veszprémi prelá tus-kanonok elnöklésével tartott Actio Catholica értekezleten. — Gyakorlati lelkipásztori kérdéseket tárgyaltak meg Délnyugat-Zala espereskerületei- nek nagykanizsai értekezletén. — Csodálatosan meggyógyult Kaszap István székesfehérvári sírjánál a zalaegerszegi származású Lakatos István bicskei bankigazgató. Láttamozta a belügyminiszter a pöiöskei Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, a muraszigeti, csehlakai, palinai, tüskeszientgyörgyi, alsópuszta fai, murabaráti, murahelyi, lendvaró- zsavölgyi és hársligeti Önkéntes Tűzoltótestület alapszabályait. Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. A kukoricaszár értékéről a magyar gazdatársadalom nincsen valami nagy véleménnyel. A kukoricaszárat nem kezeli helyeslen, ezért sok helyen több kerül abból a tűzre, mint a jászolba az állatok elé. Plédig a kukoricaszár értékes takarmány: 1.5 százalék a fehérjetartalma, a keményítőértéke pedig 26. Mázsája 8 pengőt ér. Ha holdanként 20 mázsára becsüljük átlagosan a szártermést, minden hold 160 pengő értékű takarmányt hoz a gazdának. A gazdák erre nyilván azt felelik, hogy a jószág nem kedveli a kukoricaszárat. Ez a megállapítás azonban így nem egészen pontos. Mert csakugyan van olyan kukoricaszár, amelyben a jószág asak turkál, amit a jászolból kiszór aZ alomba. Viszont van olyan is, amelyet szívesen fogyaszt. Éspedig aszerint, hogy megvannak-ie benne a fehérje- és keményítőértékek, vagy sem. Miért tudni kell, hogy ezlek a tápértékek nincsenek meg egyenlőképpen minden kukoricaszárban. Ugyanis az a kukoricaszár, amelyet az őszi eső a határban ér, vagy amely éppenséggel ott is telel, táp- érték szempontjából nem állítható egy porba az októberi kukoricaszárral. Az ilyen szárból az eső már kilúgozta a tápértékét, ezenkívül el is korhasztotta. Az ilyen kukoricaszárat természetes, hogy nem kedveli a jószág. Ellenben az októberben levágott és betakarított kukoricaszárban még megvannak a tápértékek s azért takarmánynak annyit ér, mint a közepes rétiszéna. egyenértékű, la decemberi plédig csakugyan nem való másra, mint tüzelésre. Aki tehát azt akarja, hogy a jószága szíveseit fogyassza a kukoricaszárat, vágja le még októberben, rakja kúpokba, azután hordja be mielőbb fedett helyre. Ha ilyen nincs, rakja SsZá!- raz alapra (szalmára, gerendára stb.) és fedje be szalmával. Nálunk körülbelül 60 millió métermázsára becsülhetjük aZ évi kukoricaszár- termést. Nem közömbös, hogyan használjuk fel ezt a hatalmas mennyiségű takarmányt. Háborúban vagyunk, a honvédséginek sok takarmányra van szüksége. Elsőrendű nemzeti érdek, hogy ezt a szükségletet kielégítsük« De ugyanolyan fontos az is, hogy állatállományunkat megtartsuk. Olyan időket élünk, amikor minden felhasználható takarmányra szüksége van az országnak. Ezért nemcsak egyéni, de egyúttal fontos nemzeti érdek is, hogy a gazda kéllő időben, tehát még októberben gondoskodjék a kukoricaszár betakarításáról, írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépmüszerésx. Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas A novemberi kóró már csak a szalmával
