Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-10-10 / 228. szám
Hl. égfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP & 228. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TGttőssy-atca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 az. Az ui termelési rend és a közellátás Lossonczy István közellátásügyi miniszter az »Uj Világ« című gazdaságpolitikai lapban cikket írt, amelyben rámutat arra, hogy a korszerű hadviselés, amely fegyverei közül nem nélkülözheti a gazdasági hadviselés eszközeit, nagy követelményeket támaszt az ország gazdasági életével szemben. A háborús gazdasági feladatok közül biztosítani kell a hadsereg ellátását, a hadfölszerelési ipar termelésének folytonosságát, sőt fejlődését és gondoskodni kell minden eszközzel a hátország ellátásáról is, hogy a lakosság képes legyen a szükséges legnagyobb fokú erőkifejtésre is. Az ellenséges hadviselés nem szorítkozik csupán a két szembenálló hadsereg harcán, de kiterjeszkedik a hátország életére is s annak zavarására, rombolására és káros befolyásolására törekszik. Ennek a körülménynek a fölismerése megköveteli, hogy a hátország a hadsereghez hasonlóan, céltudatos szervezett- séggel és felkészültséggel utasítsa vissza az összes ellenséges befolyásolásokat. A belső arcvonal szilárdsága megköveteli, hogy a lakosság minden egyes tagja egyformán viselje el mindazt az áldlozatot, amelyet a háború következtében vállalnia kell. Ezt az áldozatvállalást megkövetelik tőlünk azok, akik az ország határain kívül harcolva életüket minden pillanatban kockára teszik, de megköveteli a magunk lelkiismerete is. A közellátás biztosítása megköveteli, hogy mindazon termelői rétegek, amelyek munkájukkal a feladatok megoldását elősegítik és megkönnyítik, a háborús idők közepette fokozottabb felelősséggel vegyenek részt a termelésben. A magyar gazdatársadalom elsőrendű kötelessége, hogy a termelésben reá váró feladatokat egységesen oldja meg és minden fölöslegét a megfelelő módon hozza a piacra. Amikor a nemzet fennmaradása érdekében élet-halál harcot vív, minden embernek honvédelmi kötelessége, hogy kivegye részét ebből a harcból. A magyar gazdaközönségnek, amely az ország legnagyobb és legfontosabb hadiüzemének tulajdonosa, irányítója, vagy munkása, legfontosabb kötelessége, hogy megfelelő-termeléssel biztosítsa az ország közélelmezését, mert csak úgy állíthatunk fel követelményeket a munkással, az iparossal és a szellemi munkással szemben, ha az élelmezéshez szükséges táplálékot biztosítjuk számára. Közeliásunk eddigi rendszere a kenyér- és zsírellátást nagyjából biztosítani tudta. Békében is, de még inkább háború idején szükséges, hogy a számítások során mindig előre figyelembe vegyük az előre nem látható tényezőiket cs azon kell lennünk, hogy ezeknek a tényezőknek a kedvezőtlen hatásait a lehetőséghez képest csökkentsük. A jövőben tehát olyan intézkedéseknek megvalósítására törekszünk, amelyek ezeket a kisebb-nagyobb akadályokat és zökkenőket lehetőleg megszüntetik és biztosítani tudjuk az állandóságot az ellátásban és a fejlődést a termelésben. Az igazsághoz híven megállapíthatjuk, hogy a közellátás rendjének biztosításánál sok olyan intézkedés volt, amely nem váltotta be teljes egészében a hozzáfűzött reményeket. Ennek több oka volt. Amikor az elmúlt gazdasági évben a 'katonai beszerzőosztagok segítségével vették igénybe a gabonát, akkor a pillanatnyi helyzet ezt a szükségmegoldást parancsolta. A tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ezt az eljárást a jövőben mellőzni kell. A folyó évben már a cséplésnél vettük számba a gabonát, a cséplési ellenőrök segítségével. Ez sem bizonyult tökéletesnek. Egyrészt nagy költséget jelent, másrészt az ellenőrzésben is sok helyen hibák mutatkoztak, de legfőbb hibájuk, hogy a gazdák tájékozatlanságban voltak, hogy mi i közellátási szükséglet és termelésüket nem tudták ennek megfelelően beállítani. De nehézségek állnak elő -.nmak folytán is, hogy akadtak olyanok is, akik nem akarják megérteni az idők szavát s Azelőtt jóformán smmi egyéb nem volt szükséges egy ingatlar megvásárlásához, mint a papírkereskedésekbe kapható szerződés- nyomtatványnak a tekkönyvi adatok nyomán való egyszerű kiütése, de legfőképpen, hogy a vevő zsebéheregyütt legyen a szükséges vételár. A konányzat azonban már az elsői világháborút <övető években fölismerte az ingatlantulajon nagy jelentőségét. Hogy földhöz elsősoian azok juthassanak, akik annak gondos és;zorgalmas művelésére képesek és hajlandók s, az akkori törvényhozás úgy rendelkezetthogy néhány kivételtől eltekintve, mezőgazdasji ingatlant külön hatósági hozzájárulás né ül csak az vásárolh at meg, aki földmíves £ összesen ötven ka- tasztrális holdnál nagyob ingatlana nincs. Ezt az első, nagyeb kihatású korlátozó rendelkezést követte mák a fölismerése, hogy mindenképpen ng kell akadályozni az erdőingatlanoknak az >kszerű erdőgazdálkoHa ez megtörtént, akkor az ország lakossága munkáját nyugodtan végezheti, hiszen ellátása biztosítva van. Viszont a közellátás irányítói is nyugodtak lehetnek, mert tudják azt, hogy a szükségesek rendelkezésükre fognak állani. A gazda tehát előre tudja, hogy mi az a mennyiség, amelyet termelnie és beszolgáltatnia kell s ez föltétlenül hozzásegíti őt ahhoz, hogy termelői tevékenységét a fendes gazdálkodás keretein belül nyugodt lelkiismerettel végezhesse. Amit az előírt mennyiségen felül termel és a közellátás rendelkezésére bocsát, azért jutalomban részesül. Az új termelési rend ösztönzőleg kíván hatni a termelésre, amely mellett biztosítva láthatja a gazda munkája és áldozata eredményét. A kataszteri tiszta jövedelem alapján megállapítandó gabonabeszolgáltatási kötelezettség nem jelent a jelenleginél nagyobb megterhelést a gazdára. Amikor azonban jutalmazzuk azokat a szorgalmas gazdákat, akik fölismerve a nemzet érdekeit, segítségünkre sietnjk, ugyanakkor dást lehetetlenné tevő elaprózódását. Ezért az új erdőtörvény az erdőknek, tekintet nélkül azok térfogatára, még fel- és lemenők és testvérek közötti elidegenítését is hatósági jóváhagyástól tette függővé. Ez volt az ingatlanforgalmat korlátozó második, általánosabb jellegű intézkedés, amelyet követett a telepítési törvény, majd a második zsidótörvény, továbbá a fajvédelmi törvénynek általánosan ismert korlátozó rendelkezései. Az elszakított országrészek visszatérésével egyidejűleg azonban ismét újabb korlátozások léptek életbe. Ezek szerint nem magyar állampolgárok csak külön miniszteri engedély- lyel szerezhetnek mező- és erdőgazdasági ingatlant, továbbá a nem kívánatos helyváltoztatások és birtokcserék megakadályozása végett a vevők csak hatósági hozzájárulás esetén juthatnak más község határában levő ingatlanokhoz. Mindezekhez járult azután a későbbiek tobüntetni fogjuk azokat, akik a mlai idők közepiette is elhanyagolják földjeik megművelését. a beszolgáltatásra előírt gabonát a megfejelő időpontban nem szolgáltatták be, de annak a köz elől való elvonáisárla törlek- . szenek. A későbbi elszámoltááskor természetesen mindenkinek kiderül a bine, de addig hiányoznak azok a készletek, anelyeket be kellett volna szolgáltatni. Ha pedg az előre megállapított számításokba hibák súsznak, ezek olyan nehézségieket jelenthetnk, amelyek a zavartalan közellátást rendkívül megnehezítik. Uj utat kellett tehát keresnünk, hogy a termelés és az ellátás kérdését öszehangoljuk. A kiindulási pont az, hogy mindem gazdának kötelessége aZt termelni, amire az orzágmak múlhatatlanul szükége vla|n. t Akik a megkívánt eredményt nem érik el, a hiány értékét többszörösen felülmúló büntetést fognak fizetni la 'köznek, mert nem gazdálkodtak (megfelelőéin. Az (új termelési rend kereteim belül lehetőséget nyújtunk a gazdáknak, hogy az ügyesség, la tehetség és a szorgalom érvényesüljön. Szilárd (meggyőződésem, hogy az általunk elgondolt termelési rend, ha munkás és gazda átérzik a nemzet irányában szükséges köte- llesiségteljesítést, (mindem irányban csak megnyugvást 'hozhat és egyúttal hatalmas ösztönzője (tesz a termelésnek. Lesznek zökkenők, amelyek (elkerülhetetlenek, de mindenki 'élőre tudván kötelességét, nyugodtan állíthatja be termelési tervét, amelynek alapján biztosítható lesz az ország közellátása és megtalálható a fejlődés útja is. Közel 1 0féle korlátozás az ingatlanforgalomban
