Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-29 / 169. szám
1942 július 29. iiagMCelkt 3 Apró zalai hírek Sylvester Péter János volt zalaegerszegi lap- szerkesztő, aki Léván központi vármegyei titkára lett a MÉP-nek, Beregszászra került hasonló minőségben és egyúttal átvette az »őslakó« című hetilap szerkesztését. Ezt a lapot az egészségi állapotában megrokkant R. Vozáry Aladár országgyűlési képviselő engedte át a Magyar Élet Pártjának. — A nagy- kanizsai rendőrség által internált ' Faragó (Günsberger) Zsigmond kavicsbányatulajdonost ma szállítják a budapesti toloncházba. Rendőri őrizetbe vétele ellen beadott fellebbezését ugyanis a főkapitány elutasította. — Lapos Imre 28 éves nagykanizsai fiatalember szerelmi bánatában ismeretlen mérget vett be. Eszméletlen állapotban találtak rá Szombathely jegyik terén. — Megcsúszott az ajtóküszöb (átlépése közben és bokáját törte Szívós Márton dabrone-ötvöspusztai gazdasági cseléd. Ki kell térni a honvédség páncélos jármüvei elől A m. kir. honvédség páncélos járóművei (harckocsik és páncélgépkocsik) mind gyakrabban vesznek részt a közúti forgalomban. A páncélos járómű vezetője — a járóművel kapcsolatos szerkezeti okokból — a szabad kilátásban korlátozva van és ezenfelül különösen a harckocsik nagy súlyuk miatt nehezen kormá- nyozhatók. Ezen okokból e járóművekkel való találkozás esetén, mind az egyéb járóművek vezetőinek, mind az úttestet esetleg igénybevevő gyalogosoknak a személy és vagyonbiztonság megóvása érdekében fokozott figyelemmel és körültekintéssel kell haladniok, szükség esetén az említett járóművek elől ki is kel! térniök, sőt meg is kell áilniok. Azokkal a járómüvezetőkkel szemben, akik a honvéd páncélos járómöveivel való találkozáskor járóművüket nem vezetik fokozott figyelemmel, azoknak nem térnek ki és szükség esetén nem állanak meg, a rendőrség a jövőben a legszigorúbban jár el. Halálos mérgezést okozhat a ricinus magja A belügyminiszter rendeletben utasította a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy tegyenek óvintézkedéseket a ricinusmaggal bekövetkezhető mérgezések megakadályozására. A ricinuscserje magva az olaj kisajtolása után ricin nevű mérgező anyagot tartalmaz, amely már kis mennyiségben való elfogyasztása esetén is súlyos mérgezést okozhat, de mérgező hatású az állatokra is. Mivel a ricinustermesztés fokozott mértékben indult meg az országban, az óvatosság igen helyénvaló. Népszerű előadásokon kell figyelmezietni az embereket a ricinusmagvak és az úgynevezett ricinuspogácsa mérgező hatására. Mérgezés esetén, mely sokszor halált is okozhat, rögtön fel kell keresni az orvost. Különösen a gyermekekre kell vigyázni, nehogy hozzájuthassanak a mérgező anyaghoz. Az állatokra és baromfiakra is veszélyes mérget nem szabag a takarmány közé keverni. Az üzemen kivül helyezett autók biztosítása A hatósági intézkedés foiytán üzemen -kívül helyezett gépkocsik tulajdonosai és a biztosító vállalatok közt vitás kérdések vetődtek fel, amelyek végül — hosszabb tárgyalás után — megoldáshoz jutottak. A biztosító vállalatok és az autótulajdonosok érdekképviseletei között olyan megállapodás jött létre, hogy a hatósági intézkedés következtében történt üzemszünet egész ideje alatt szünetel a szavatossági, törés-, lopás- és balesetkockázatokra vonatkozóan a biztosítás, viszont a biztosítás tartama a kötvény lejáratán túl önmagától meghosszabbodik. A tűzbiztosítás díját a szünetelés tartamára a biztosító vállalatok a csökkent kockázatnak megfelelően mérséklik. A leállított gépkocsik és alkatrészek betörésbiztosítására vonatkozóan szabad megegyezést kötnek a tárgyaló felek. Autós körökben a díjfizetés ilyen szabályozását megfelelőnek tartják. (MVS) A háborús nyáron minden divatos... A boldog békevilágban nem egy férj életét keserítette el a végletekig kedves neje őnagy- ságának folyton meg-megismétlődő ostroma családfői nyugalma és — nem utolsósorban — pénztárcája ellen. Mert a tavalyi impriméruha mintája már nem volt divatos, a muszlint utálta már a nagyságos asszony és nyárra nem is egy új estélyi ruha kellett, mert csak földig érő ruhában lehetett vacsorázni és az egy, kettő, tizenöt kalap közül sem volt már divatos egyik sem. Nos, az idén a férfiaknak nem kell elkeseredniük. Mert ma minden divatos. Ma nincs „tavalyi mintájú“ imprimé, nincs útált muszlin, a karton szinte felségjogot nyert j és a kalapok ... hát Istenem, sokan még azt is elfelejtették, hogy valaha viseltek ilyen nevű valamit. Mert az idén — vájjon ki nem vette észre ? — sok ruhadarabot levetettek magukról a nők és — Istennek hála — rájöttek, hogy nem is hiányzik senkinek. Az 1942-es nyár a Kalapot-Nem-Viselek- Szekta teljes győzelmével végződött. Legfeljebb egy parányi, turbánnak nevezett, illetve kinevezett valamit csavarnak fejük köré a nők. Ez a parányi anyag éppúgy lehetett valamikor a férj őfensége nyakkendője, mint Zsuzsika elorzott vagy anyai és felnőtt hatalommal elvett, a szabónőtől babaruha céljaira kapott selyemdarabja. Sok esetben azonban csak egy virágformájú csat vagy szalag kerül a hajba, esetleg a haj köré. És mert minden jótett elnyeri jutalmát — és van úgy is, hogy még ezen a földön —, kiderült, hogy ez a kis valami aránytalanul fiatalos. (Hölgyek, vigyázat, csak hatvan kilón alul!) Eltűntek a mindnyájunk életét megrontó, elkeserítő és nem egyszer teljes anyagi megsemmisüléssel fenyegető harisnyák. Szellős és kellemes viselet, amely busásan megtéríti egynéhány strandolásba fektetett pengőket, mert hölgyeim, a meztelen láb csak napbarnítottan szép. De a nemstrandolóknak sem kell kétségbeesniök: minden drogériában kapható az a bűvös szer, amely egyetlen és parányi ecset segítségével tartós 'és eléggé nem méltányolható, le nem szaladó szemű „harisnyát“ varázsol a lábakra. És a fa- vagy parafatalpú cipőkhöz igen stílusos. Eltűntek a kesztyűk is és velük együtt a Csak-Kesztyűben-Kezetfogók és a Csak-Kesz- tyütlen-Kézzel-Kezetfogók egyesületei is feloszlottak. Mert kezet mosni még mindig rövidebb idő alatt lehet, mint találkozáskor a jaj, várjon egy percig! — felkiáltással indított küzdelem a kesztyű lehúzásáért. Kényesebb hölgyeink pedig elővették a régi, úgynevezett „karlsbadi“ kesztyűiket vagy maguk kötnek vékony, a fonalas kosárban csomósodásra és felejtésre Ítélt maradékcérnából. Az ilyen kesztyűhöz szinte nevetségesen kevés fonal kell, tehát olcsó és amellett évekig eltart. A bőrtáskákat is felváltották a különböző anyagból: santungból, impriméből, vászonból, taftból, háncsból, virágos vagy csíkos kartonból készült táskák. Üdék, csinosak, moshatók, elfér bennük a tízórai, meg a fürdőruha is. Hallatlan előnyük, hogy kis kézügyességgel mindenki olyat, annyit készíthet magának maradék anyagból, amilyenre és amennyire éppen szüksége van. És végül, ó, férjek öröme! Megszűnt az ősrégi lemez : — Nincs egy rongyom, amit felvegyek! — De fiacskám, egy tucat ruhád van ... — Azok közül egyetlenegynek sem divatos a mintája. Tavalyi mintás ruhában igazán nem röhögtetem ki magam. És nincs egy divatos kalapom sem. Csak csupa ócska rongyom van ! .. . Mert kedves hölgyeim, az idén háború van és — mint már mondtuk — minden, de minden divatos ! A világ legnagyobb pipája A világ legiagyobb pipája, amellyel valaha dohányoztak, a braunschweigi múzeumban van. A pipa egy vizesvödör nagyságú dohánytartóval rendelkezik és a múlt század elején készült. A furcsa dohányzó eszköz előállitója a braunschweigi J. H S‘obwasser, aki ezt a pipát reklámcélokra a Braunschweigi Vásár alkalmából készítette. A Vásár eitelte után a pipát egy dohányzó klubnak adta el. A klub 18 tagja részére a 4'5 méter hosszú pipaszáron 18 szopókát helyezett el, hogy a klubtagok összejöveteleiken a pipából közösen dohányozhassanak. A braunschweigi múzeum egy olajfestménnyel is rendelkezik, amelyen a klubtagok egyik ilyen dohányzó összejövetelükön vannak megörökítve. Lehet, hogy innen ered a közmondás is, hogy „elszívják a békepipát“. Kánikulában------ni ncs jobb hűsítő ital, minta természetes szénsavas PETANCI-FROCCS üdít, gyógyít. I__________________
