Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-25 / 166. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tűttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 **, fff. évfolyam #■ pgutíkai napilap #> 16 6. szám. A kisember védelme Felhívás Zala vármegye társadalmához a Vöröskereszt támogatása céljából adakozásra A vármegye területén felállított Vöröskereszt hadikórházak felszerelésének kiegészítése, a Vöröskeresztes véradó szolgálat kiépítése (vércsoport-meghatározási költségek), a vármegyében szervezés alatt álló és folyamatban levő különböző betegápoló és ápolónői tanfolyamok költségeinek előteremtése és a háború következtében a Vöröskeresztre háramló számos új feladat megvalósítása céljából a mait évihez hasonlóan újra a vármegye közönségének odaadó áldozatkészségéhez kell fordulnom. A mind kegyetlenebbé és kitérjedettebbé váló háborús módszerek következtében ugyanis az eddigieknél sokkal fontosabb feladatok megoldása háramlik ma a Vöröskeresztre. Fokozott kötelesség tehát, hogy a Vöröskeresztet — adományaival is — tehetségéhez mérten mindenki támogassa. Ezért a vármegye mindenegyes lakosának támogatását kérem. A mozgalom elöbbrevitelét célzó nemes adományokat kérem a megyei Vörös- kereszt választmánynak a Vármegyei Bank és Takarékpénztár R. T. zalaegerszegi pénzintézetnél nyitott folyószámlájára, értesítő szelvényén „Vöröskereszt“ felirattal ellátott 30 454 számú postatakarékpénztári csekkbefizetési lapon befizetni, vagy a Vöröskereszt egyletek folyamatban levő gyűjtésével kapcsolatban, a gyűjtés során leróni. A Vöröskereszt ügyének elöbbrevitelét célzó nemes adományokért ez utón előre is köszönetét mond vitéz gróf Teleki Béla Zala vármegye főispánja, a Magyar Vöröskereszt Egylet zalamegyei választmányának elnöke. Megélénküli a Belátón zalai pariiénak mezőga zd asági termelése Zavartalant a nyaralók ellátása Gazdaságpolitikai szempontból a legutóbbi napok legfontosabb intézkedése a mezőgazda- sági árak rendezése volt. A gabonaárak további rögzítése ugyanis elvi jelentőségű és sarkpontja a kormány egész gazdasági rendszerének. A búza és a rozs ára ugyanaz marad, a kenyér ára olcsóbb lett — ez az alapja az új helyzetnek. A kormány ezzel nyomatékosan kifejezésre juttatja, hogy ragaszkodik az árrögzítés elvéhez. Ez viszont az általános ár- szilárdulást vonja maga után, a pengő vásárló- képességének állandósulását. Ugyanakkor azonban ez nem merev rögzítése az eddig kialakult áraknak, hanem az egyensúly megtartása mellett a további kiegyenlítést lehetővé teszi. A tej és a zsír árának emelése ösztönzés akar lenni arra, hogy a termelők nagyobb mennyiségű tejet éts zsírt adjanak a piacra, érdemesebb legyen termelniük. Ezzel remélhetjük, hogy a tej- és zsírszükségletet jobban fogják kielégíteni. Az egyensúly megtartásának rendszere mellett az igazságosabb egyensúlyra való törekvés jut kifejezésre az ipari árak szabályozásánál. Az ipar; és mezőgazdasági árak összhangba hozatala voltakép már a múlt esztendőben megtörtént. Egyes árúcsoportokban azonban még szükség van az árak csökkentésére. Ez a munka már folyamatban is van. Ez az irányvonal voltakép a kisember zsebének védelmét szolgálja, mint ahogy kimondottan a kisemberek szükségleteinek kielégítését biztosította az egységes iparcikkek, a tömegcikkek gyártásának elrendelése. A háború parancsolta színvonal-cikkek árát úgy szabják meg, hogy azokat a legszegényebb réteg is beszerezheti, viszont a nyersanyagot nem engedik fényűzési cikkekre elpazarolni. Ezt a megszorítást a középosztálynak szívesen kell vállalnia, mert hiszen ebben a háborúban a középosztály léte és életmódja forog kockán, tehát sokkal több, mint az a csekély lemondás, amit a fényűzési cikkek elmaradása jelent. De az árrendeletnek az a része, amely a kenyérár leszállítását mondja ki, a legnagyobb elismerést és dicséretet érdemli. Mert olyan szociális rendelkezés, amely a legszegényebb rétegek számára jelent könnyebbséget. És hogy ez nem kicsiség, látható abból, hogy a kilónként négyfilléres olcsóbbodás révén évente 30—36 millió pengő marad a fogyasztók zsebében! Ennyi az árrendszer ajándéka a kisembereknek. De az ösíszegszerűségnél többet jelent maga a tény, hogy a kenyér olcsóbb lesz. Mert egy országban a gazdasági értékelés alapja nem az arany ára, hanem a kenyéré. Ha a kenyér drágul, akkor a nyomában minden más egyéb megdrágul, ha a kenyér ára szilárd, akkor az ország pénzegységének az értéke is szilárd. És ezzel az egész gazdasági élet is egészségesedig Ezt jelenti számunkra az árrendelet. A polgár természetesen szeret bírálni. Egyet azonban a polgárnak sem szabad elfelejteni. Azt, hogy háború van s mi résztveszünk a háborúban. Ha ezt tekintetbe vesszük s összehasonlítjuk helyzetünket, árviszonyainkat más hadviselő országokéval, akkor nem /éhet zokszavunk, hanem hálát kell mondanunk a Mindenhatónak. No és annak a kormányzatnak, amely bölcs és kiegyensúlyozott gazdaság- politikájával ennyire rendet tud tartani a portánkon. A szállítási nehézségek elkerülése miatt a j Balaton északi oldalán is főleg a helyi piacról j kerül az élelmiszer a közönség elé és csak ] nagyobb szükség esetén, illetőleg különleges helyzet folytán jön az árú Budapestről. Ez a háborúokozta helyzet a Balaton községeinek egyenesen javára válik. Az élelmezési cikkeknek Budapestről való szállítása ugyanis meglehetősen sorvasztólag hatott az itteni mező- gazdaságra. Az északi partok hegységeinek alakulatai folytán sok, egyenként niem számottevő, de — az egyik gazdasági felügyelőség becslése szerint — 1200—1400 katasztrális holdat kitevő apró, 200—1000 négyszögöl területű, mezőgazdasági megművelésre alkalmas föld feküdt kihasználatlanul. A kormányrendeletek intézkedései, továbbá a helyi piacok kereslete folytán itt most belterjes gazdálkodás folyik, nem is szólva az évek óta immel-ámmaí folytatott gazdálkodás általános ütemváltozásáról. A gazdaságok jövedelmezőbbek és látszik, hogy nagyobb gonddal folytatják most a termelést. A Balaton északi partja gyümölcstermelésre kevésbbé alkalmas, mint a déli part és így szőlőn kívül más gyümölcsöt belterjesen nem is termelnek. Tihany, Füred, Almádi, Kenese környéke egy év alatt meglehetősen komoly mezőgazdasági üzemmé alakult át. Míg a Balaton somogyi partján zöldséggel, főzelékfélékkel használják ki az eddig nem hasznosított földet, addig errefelé gabonafélékkel vetették be a parlagon heverő területeket. Az állatállomány elég jó, úgy hogy húsárú, különösen marha és sertés kapható. Az üdülőközönség egyhangú véleménye szerint az ellátás majdnem mindenütt megfelelő. Főzelékfélékből egyelőre némi hiány mutatkozik. Általános megállapítás, hogy a zalai részen olcsóbb az élelmezés, de a somogyi részen tej- és tejtermékből, főzelékfélékből jobb az ellátás. Az idei méztermés különösen Révfülöp és Alsóörs közötti részen nagyon jó. Tihanyban és Kenésén a mostan sokat hangoztatott gyümölcsből és árpából citromsav hozzáadásával