Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-22 / 163. szám
SwrA«iWs/g’ ^s kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TCttóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mßPP0^ipAtf«iiN^pßAi!mi>mp0^ßPPPt^0mmi^PPPPP(^PPPim^m^pmmßpmP^^^mm^mßPPAßippp0A^m^mpm III. évfolyam ♦ politikai napilap •# 163. szám. Népművelő apostol-munka a Muraközben és a Vendvidéken M i k Károly, a muraközi népművelési titkárság kirendeltségének vezetője — mint tegnap közöltük — ismertette a muraközi népművelési helyzetet. Megállapította, hogy a megszállás idejében nevelő szellemű népművelő munkáról alig lehet beszélni. A Szokol egyesületekben és a junákoknál a nagyszláv gondolatot hirdették, politizáltak és a kölcsönös gyűlöletterjesztés szolgálatában működtek. A visszafoglalás után azonnal megindult a magyar munka tanfolyamok szervezésével. Nagy jelentősége van annak, hogy a tanonckiképzés tekintetében már 265 ifjú jelentkezett a belső országrészekben vialő elszegődésre. Épp így a belső országrészekben igyekeznek elhelyezni a mezőgazdasági munkák végeztével földmíves leányokat házicselédeknek is, hogy nyelvben és lélekben a magyarsággal összeforrva térjenek majd vissza. Kidolgozták a Muraközi Közművelődési Egyesület alapszabályait, muraközi népnyelvü kézikönyvet szerkesztettek a közigazgatás számára. A kultuszminisztériumból 6 község számára egyenként 72 kötetből álló népkönyvtárt kaptak. Csáktornyán központi könyvtár létesítése Van folyamatban. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak időszerű kérdésekről, az analfabéta tanfolyam megszervezését is megkísérelték, de a nyelvi nehézségek miatt e téren a munka jövőre marad. Magyarnyelvű tanfolyamokat tartottak a lakosság Sajnos, ott tartunk, hogy harmadfél év után Zalában a nagy többség még mindig nem tudja, mi is valójában a Közjóléti Szövetkezet. A Közjóléti Szövetkezet nem bank és nem takarékpénztár, hanem szövetkezet, amely azonban élesen különbözik minden eddig ismert szövetkezettől. A leglényegesebb' különbség az, hogy nem ismeri a kamat és nyereség fogalmát. Ez a szövetkezet kamat nélkül segít ott, ahol a segítés törvényes,föltételei megvannak és üzletévét csak veszteséggel szabad zárnia. Dehát akkor miből tartják fenn? — kérdezhetné valaki. Hogy ezt megmagyarázzuk, a dolog születését kikényszerítő körülmények feltárásáig kell visszamennünk. Elesettek és nyomorgók mindig voltak. Ezeken minden korban megpróbáltak segíteni. Ősi alakja volt a segítésnek az alamizsnálkodás. Ez azonban csak pillanatnyi segítséget jelentett. Nem apasztotta a nyomorgók számát, sőt növelte a nem igazságos elosztás útján. Az újabb kor a munkanélküli segéllyel prósürgetésére. A válogatott magyar nóták felkarolásának 'bizonyítéka az, hogy több helyen állandó jellegű magyar énekkarok alakultak. A magyar népszínművek gyöngyeit átfordítják a muraköziek népnyelvére is. Falu napok at rendeztek, a levente egyesületek megalakulása pedig folyamatban van. 151 előadó dolgozott a nép művelésén, foglalkozásra nézve legtöbb közöttük a tanító, pap csak egy volt a népművelők között. Csáktornya-Felsőpusztafán 2 hónapos téli gazdasági tanfolyam volt, amelynek befejezésével 25 hallgatót ezüstkalászos gazdává avattak. A tanítóság a számára idegen környezetben, a lelki rombolások után hősi hivatást teljesített az egy év alatt iis, szükség van azonban az egyházi visszacsatolás minél előbb való keresztülvitelére. Titán József, a Vendvidékre kirendelt népművelési titkár viszont arról emlékezett meg jelentésében, hogy a vend nép körében a népművelés hatványozott mértékben ‘fogott hozzá annak pótlásához, ami évtizedeken át elmaradt. Nagy biztosíték az eredmény kialakulásához a vend nép ‘lelkülete, amelyet a magyarsághoz való együvétartozás érzése hat át. Megemlítette, hogy az alsólendvai járásból 52, a muraszombati járásból pedig közel 150 ifjú jelentkezett tanonc-elhelyezkedésre a belső országrészekbe. Közülök néhányat az Oncsa támogatásával Szegedre küldenek, ahol tanonc- otthon is van. hálta a kérdést nyugvópontra juttatni. Ez sem vezetett célhoz. Sőt aláásta a munkafegyelmet. Miért is dolgozzék valaki, ha az élet szükségleteit munka nélkül is megkaphatja? Próbálkoztak — a jelenlegi háborút megelőző években — az inségmunka rendszeresítésével, de ez se hozta meg a kívánt eredményt, a szociális feszültség enyhülését. Ugyanakkor azonban megindultak a kísérletek a célhoz vezető termelő megsegítés módozatainak megtalálására. Ezek a kísérletek aztán — hivatott kezekben — eredményre vezettek és megszületett az első Közjóléti Szövetkezet Komárom vármegyében. Az 1940 évi XX11I. törvénycikkel életrehívott Országos Nép- és Családvédelmi Alap céljainak megvalósítására aztán a Közjóléti Szövetkezetét állították fel minden törvényhatóságban. Ezek munkatervet dolgoznak ki törvény- hatóságuk szociális feladatainak megoldása érdekében. A munkaterveket az Országos Nép- és Családvédelmi Alap központi végrehajtó szerve, az országos szociális felügyelőség jóváhagyás után az alap pénzéből ellátja a szükséges összegekkel. Így tud a Közjóléti Szövetkezet kamat nélkül kölcsönöket nyújtani az arra érdemeseknek. Az érdemesség fokmérője pedig a rendíthetetlen jó magyarságon és feddhetetlen erkölcsi életen felül a sok gyermek. Szorgalom, becsület, törekvés, munkakészség még azok a kívánalmak, amelyek mellett a Közjóléti Szövetkezet segíti a sokgyermekes családokat. Sokgyermekes családon általában azt kell érteni, hogy az illetőnek legalább négy, 18 éven aluli élő gyermeke legyen. A zalai Közjóléti Szövetkezet segít telepítéssel. Legutóbb Baranya vármegye három pusztájára telepített el 30 családot. Ezek itt 0—9 hold birtokkal rendelkeztek, ott pedig 20—29 katasztrális hold birtokot kaptak jutányos áron. Hálálkodó leveleket írnak onnét. Büszkék vagyunk arra, hogy Baranya megye vezetőinek nyilatkozata szerint I sehonnét se kaptak olyan szorgalmas, munkás családokat, mint Zalából. Baranyába ugyanis az ország különböző részeiből vittek telepeseket. Segít földvétellei is. Ha a család megélhetését földbirtoka nem biztosítja, szívesen ad kölcsönt egy-egy parcella megvételére. így juttatta az eltelepített 30 zalai családnak itteni földbirtokát is — hosszú törlesztésre — idevaló kevés földű nagy családoknak. Segít házzal kétféleképpen is. Hajléktalan családoknak ONCsA-házakat épít. A ház árát lakbérükkel törlesztik le. Kevéspénzű családoknak kölcsönt ad a házépítésükhöz hiányzó összeg erejéig 10—15 évi törlesztésre. Segít tehén- és lóvásárlásban. A megvásárolt tehén és ló járlatlevelét magánál tartja a vételár kifizetéséig. Lovat rendszerint 5, tehenet 3 év alatt kell letörleszteni. Segít apró állat vételénél. Itt a tojó kacsától kezdve minden apró állat szóbajöhet, ami a család megélhetését megkönnyíti. Tehenet eltartani nem tudó családoknak — tejszükségletük biztosítására — különös kedvvel vásárol tejelőkecskét, amely a szegény népnek valóságos áldás ott, ahol máskép nem juthatnak tejhez a gyermekek. Segít a kisgazdaságok gépesítésében. Nálunk a kisbirtokos alig ismeri a gépet. Szak- ekét, vasboronát, tárcsásboronát, kapálóekét, vetőgépet, rostát, gyümölcsfapermetezőt a kisgazda nem használ, csak elvétve. Pedig a gépi talajmívelő eszközök ma már nélkülözhetetlenek. Van köztük olyan, amit csak többen szövetkezve tudnak kihasználni. Segít a kisgazda-birkatenyésztés újraélesztésében. Kieszközölte, hogy a íöldmívelésügyi minisztérium enyhítette — a Zalában megvalósíthatatlan föltételű — jerkebárány-jutta- tást. Fölmérhetetlen könnyebbséget jelentene a háborús ruházkodási gondok közepette, ha minden kisgazda maga nyírhatná a családja öltözködéséhez szükséges gyapjút. Szívesen segíti a sokgyermekes kisgazdát gazdaságának korszerűsítésiében. Ilyenek a minta trágyatelepek építése, amelyeknek trágyájává tó és megőrző hatása messze túlhaladja a gazda adóterhének összegét. Ilyen a takarmánysiló, amely állandó és bőséges takarmányozási lehetőséget nyújt az okos gazdának a Erős vára a zalai sokgyermekes, szorgalmat családoknak a közjóléti Szövetkezet
