Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-11 / 154. szám
HACTtfjfílLET 6 1942 július 11. A mai nap országos és világ vonatkozású A nyugatdunántúli honvéd egységek gyors előretöréssel 160 kilométerre nyomultak be -a szovjet vonalak mögé. Honvédőnk tíznapos támadó hadművelet után érték el ezeket a sikereket, nagyrészt kedvezőtlen közlekedési viszonyok között. Ez a teljesítményük minden katonai tényező által kellőképpen értékelt siker. (MTI) A tizedik számú magyar hadijelentés szerint honvédeink élseregtestei Voronezstől délre felsorakoztak a Don folyam irányában. (MTI) A kormányzó úr von Weichs német vezér- ezredeshez intézett választáviratában elismerését fejezte ki a vezérezredes vezetése alatt Siló küzdő csapatoknak. (MTI) * Az éjtszakai moszkvai jelentés beismeri Roztoss városnak a németek által történt elfoglalását. Timosenko serege a támadó szövetséges csapatok elől Voronezstől északkeletre, a Don folyóhoz szorul. A németek lendületes támadásai következtében Sztálingrád fontos elágazási csomópont kerül közvetlen veszélybe. A város elfoglalása a Kaukázus sorsára döntő fordulatot jelent, mert az ott levő olajmezők mindinkább veszélyben vannak. (Stefani) A doni csata egyre komolyabb lesz. A németek több helyen kikényszerítették az átkelést a Don folyón. (NT1) A Don folyását követve, délkeleti irányban bontakoznak ki az üldöző hadműveletek. A német védőerő jelentése szerint a német repülők több hullámban támadták a keleti arcvonalon a szovjet vonalak mögött a, vasútvonalakat. Egyes iparvidékeket hosszabb időre elvágtak a közlekedéstől.. Az Archangelsk felé tartó amerikai hajókaraván utolsó három hajóját is elsüllyesztették a német 'repülők és tengeralattjárók. A japánok tegnap '21 repülőgéppel újabb támadást intéztek Port Moresby ausztráliai kikötő ellen. (Ofi) Rendeletek, amiket minden zalainak ismernie kell A közellátási miniszter a közellátási kormánybiztosoknak körrendeletét adott ki, amelyben szabályozza az 1941. évi termésből származó kenyérgabonának július hónapi vámőrlését. A rendelkezés szerint a vámőrlést a júliusi fejadagok számitásbavételével lehetővé kell tenni. A községi elöljáróságok (polgármesterek) a vámőrlési ügyben hozzájuk fordulóknak 1941 —42. évi gabonalapján vámőrlési tanúsítvány „változások“ rovatába a július hónapban vám- örőltethetö kenyérgabona mennyiségét feljegyzik és a bejegyzést aláírással és pecséttel hitelesítik. Ez a rendelkezés csak az 1941. évi termésű kenyérgabonára vonatkozik és csak akkor, ha a kenyérgabona a kérelmezőnek tényleg birtokában is van. Ez nem vonatkozik az 1942. évi termésre, amelyet kenyérgabonajegyekkel kell elszámolni. Azokat, akiknek folyó évi július hónapra saját hibáján kívül nincsen kenyere, kenyér és lisztjegy kiadása útján kell a községi elöljáróságnak (polgármesternek) kenyérhez juttatnia. i I i ‘ Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a múlt év végén rendeletet bocsátott ki, amely szerint a pénzügyi hatóságoknak törölniük kell a honvédelmi szolgálatot teljesítő iparosok, kereskedők és más hasznothajtó foglalkozást, valamint szellemi szabadfoglalkozást folytató személyek terhére kivetett általános kereseti adót a hadbavonulás időtartamára. Törölni kell a jövedelemadónak erre a jövedelmi forrásra aránylagosan eső részét is, feltéve, hogy a hadbavonultnak nincs olyan hozzátartozója, aki helyette az ipart, az üzletet vagy más foglalkozást folytathatná. w. A pénzügyminiszter másik rendelete (213.646 —1941.) a jelenlegi háborúban hősi halált halt adózók együttesen kezelt adóhátralékainak kivételes "kezelésére és elbírálására utasítja a pénzügyi hatóságokat. Ha a pénzügyi hatóságok bármilyen módon tudomást szereznek valamely adózó hősi haláláról, vagy a harctéren szerzett betegség következtében történt elhalálozásáról, kötelesek azonnal függőben tartani az adóhátralék behajtását és hivatalból tájékozást szerezni az adózó és hátramaradottainak jövedelmi és vagyoni helyzetéről. * A hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, vilézségi érem tulajdonosok és tűzharcosok terhére kivetett földadót,házadót és kereseti adót mérsékelni kell. Ha az említett adók együttes évi összege nem több 50 pengőnél, akkor az 1. járadékosztályú hadirokkantak 30 százalékos, a II járadékosztályú rokkantak, továbbá a hadiözvegyek és hadtarvák 20 százalékos, a III. és IV. járadékosztályú hadirok- bantak, valamint a kitüntetettek és a tűzharcosok 10 százalékos adómérséklést kapnak. Ha az adóöszeg 50 pengőnél nagyobb, akkor a mérséklés aránya 20, 10, illetve 5 százalék. A hadirokkantak és hadigondozottak egyszobás lakóháza teljesen mentesül az általános kereseti adó alól. & A kézműiparos-hadirokkantak, akik az I. és II. járadékosztályba tartoznak, mentesülnek a segéd után fizetendő általános kereseti adó alól. Azoknak a rokkant kézműiparosoknak, akik rokkantságuk következtében eggyel több segédet kénytelenek alkalmazni, a segédet még a legalacsonyabb adótétel megállapításánál sem szabad figyelembe venni. A nők önkéntes munkaszolgálata és a lakóházi lésoitalom Téves vélekedések eloszlatása érdekében a Légoltalmi Liga közli: A honvédelmi miniszter 137.145 ein. 35— 1942 számú rendelete értelmében a légoltalmi munka és a légoltalmi szolgálat az 1939 évi II. törvénycikk rendelkezései szerint a honvédelmi munkakötelezettséggel egy elbírálás alá esik. Tehát ugyanolyan értékű, mint a nők önkéntes honvédelmi munkaszolgálata. Senki sem hagyhatja el a lakóházi légoltalomban betöltött tisztségét és szolgálatát, vagy a Légoltalmi Ligánál vállalt működési körét azért, hogy kizárólag a nők önkéntes honvédelmi munkaszolgálatához csatlakozzék. Ez az elv fordítva is fennáll. Mert ha valaki már előzőleg honvédelmi munkaszolgálatot vállalt és erre igénybe vették, szükség esetién személyes légoltalmi szolgálatra még mindig igénybevehető, amennyiben ez az igénybevétel honvédelmi munkájának elvégzésében nem gátolja. (Lásd a 4730—1940 számú M. E. rendelet 3. szakaszát.) * Gabonazsákok, ponyvák és kévekötöző zsineg állandóan raktáron vannak. Schütz Árúház. A bércséplési rész megállapítása (Hirdetmény.) A közellátási miniszter 83.900—1942 K. M. számú rendelete alapján közhírré teszem, hogy a gabonaneműek (búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles) bércséplésének elvégzéséért az elcsépelt mennyiség után felszámítható csép- lési rész a következő: o.. ■ül I. Magánjáró gépek: < 1. Ha az üzemanyagot a csépeltető gazda adja (tüzelőanyag, víZhor- dás stb.) 2. Ha az üzemanyagról a cséplőgéptulajdonos (bércséplő) gondoskodik o.s 2 Í5 05 C 4) N J2 *.il II. Nem magánjáró (huzatos) gépek: 1. Ha az üzemanyagot (tüzelőanyag, vízhordás stb.) a csépeltető adja és a vontatásról is gondoskodik 3.50 2. a) Ha az üzemanyagot a cséplőgéptulajdonos adja, de a vontatásról a csépeltető gondoskodik 5.50, b) Ha az a) pont alatt tárgyalt esetben a vontatásról is a géptulajdonos gondoskodik 5.75 (2) Az (1) bekezdésben megállapított bér- csépíési rész legmagasabb és legalacsonyabb résznek tekintendő, ettől eltérő bércséplési- részt követelni, vagy elfogadni nem szabad. (3) Zab cséplésénél a 3.600—1942 M. E. számú rendelet 25. szakaszának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a bércséplési, részt természetben nem szabad kiszolgáltatni^ annak ellenértékét a munkaadó a 15 tonnás kocsirakományra hatóságilag megállapított termelői, állomási árnál mázsánként 0.50 pengővel alacsonyabb áron készpénzben köteles a jogosultaknak kifizetni. Abban az esetben, ha a géptulajdomos a béresé,plést nem szerződtetett munkásokkal (munkáscsapattal) végzi és szalmafelvonót (elevátort) is alkalmaz, a bércséplés egyébként! körülményeinek megfelelően az előző szakaszban meghatározott cséplési részen felül további 0.5 százalékot számíthat. Cséplőgép kiszolgálására alkalmazott úgynevezett etetők járandóságát, továbbá a gép műszaki felügyeletére esetleg szerződtetett gépész és fűtő fizetését bércséplés esetén a bércséplési részből kell fizetni. , A bércséplést végző gépekhez szerződtetett munkások (munkáscsapat) részére a hatóságok előtt megkötött munkavállalási szerződésben megállapított járandóságot a bércséplő az előbbiek szerint megállapított bércséplési részhez külön hozzászámíthatja,. Ezen túlmenően a cséplési részhez semilyen további felszámításnak helye nincs. ( Zalaegerszeg, 1942 július 2. Polgármester. Piaci helyzetkép A pénteki zalaegerszegi hetipiacon nagy áresést tapasztalhattunk a zöldbab és az uborka áránál. A zöldbab 30—40, az uborka ára pedig 40—60 fillérre mérséklődött. A főzőtök ára is 25 fillérre csökkent kilónként. Megjelent — egyelőre csak kis számban — a zöldpaprika, de, sajnoss, az ára még most 2Q—25 fillér darabonként. Uj hagyma csomóját 16—• 20 filléres árban kínálják. Az úji íejeskáposztát kilónként 80 fillérért árulják. Megjelent az első kis zöld alma is, kilónként 40 fillért kérnek érte. Apró körtéből, de majdnem mind wakócsás«, 8 darabot adnak 10 fillérért. Ribizli 70—80, a málna 170—180, a meggy pedig 80—120 fillérért kapható kilónként. A cseresznye ára változatlanul 70—100 fillér. Gomba félliterje 70 fillér. Nagy megelégedést váltott ki a háziasszonyok körében a rendőrségnek az az intézkedése, hogy megfegyelmezett egy árust, aki új krumplit csak akkor akart adni, ha a vevő mást is vásárol. A baromfipiacra alig van felhozatal. A csirke párja 5.50—7, idei kacsa 8 pengő párban.
