Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-11 / 154. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1942 JULIUS 11. SZOMBAT III. évfolyam + POLITIKAI NAPILAP ^ 154. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mezőgazdasági termelés randié A mezőgazdasájg fejlesztéséről szóló tőrgondnoki kezelés alá vételének elrendelése Iránt. vényjavaslat külön fejezetben foglalkozik a mezőgazdasági termelés rendjének biztosításával és egészen új fogalmat és szakkifejezést alkot meg azzal, amikor kimondja, hogy minden birtokos köteles a közérdek és az ok-> szerűség követelményeinek megfelelő gazdálkodással beilleszkedni az ország általános mezőgazdasági termelési rendjébe. A javaslat szerint tehát a hatóság, amely hivatva lesz a törvényt végrehajtani, — elsősorban a földmívelésügyi miniszter — megállapít az országra vonatkozóan a különböző tájaknak megfelelő általános mezőgazdasági termelési rendet. Minden törekvő gazda támogatást kap a mezőgazdaságfejlesztési törvény keretében az állam pénztárából, ellenszolgáltatásképpen természetszerűleg kötelessége lesz tehát az ország mezőgazdasági termelési rendjéhez alkalmazkodni. Azt jelenti ez, hogy senki sem hanyagolhatja el birtokát, «enki sem termelhet például haszontalan és a talajnak meg nem felelő növényeket, senki sem tenyészthet korcs állatokat, senki sem préselhet értéktelen közönséges borokat. A törvény bizonyos kényszerintézkedéseket, bizonyos megtorlásokat is alkalmaz azokkal a gazdákkal szemben, akik szándékosan, hanyagságból, vagy tudatlanságból nem akarnak, vagy nem tudnak beleilleszkedni az okszerű termelési rendbe. Megállapítja a javaslat, hogy azokat a gazdákat, akik neím folytatnak birtokukon közérdekű, a nemzet nagy érdiekéinek megfelelő termelést, ©1 lehet mozdítani birtokuk kezelésétől. Az eljárás a következő: Ha a gazdasági felügyelő, mint ellenőrző hatóság, megállapítja, hogy valamely gazda nem közérdekű, sőt a közérdekét sértő, a nemzeti vagyont nem gyarapító, hanem apasztó gazdálkodást folytat, egyszerűen birtokkezelőt rendel ki az illető gazda birtokára. Az ilyen gazdának csupán egyfokú fellebbezési joga van ez ellen a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához. A birtokkezeíő kirendelése egy termelési esztendő tartamára szól. Feladata az, hogy abban az esztendőben, amikor a gazdálkodó részéről mulasztások történtek, még megmentse a megmenthe- tőt, még biztosítsa azt, hogy a kezelésére bízott ingatlan meg fogja termelni azt a darab kenyeret, amelyet okszerűen és közérdekből meg kell termelnie a nemzet számára. A birtokkezelő természetesen szakember, áki a gazdasági felügyelőség ellenőrzése alatt működik és akit, ha meg nem felel, a gazdasági felügyelőség javaslatára a gazdasági albizottság elmozdíthat állásából. Olyan esetekben, amikor az a veszedelem fenyeget, hogy a gazdasági év eltelte után sem lehet kilátás az illető birtokon okszerűen közérdekű gazdálkodásra, a gazdásági felügyelőség az ingatlan fekvésé szerint illetékes járásbíróságnál javaslatot terjeszthet elő a birtok hatósági A bíróság által a fél meghallgatása után kirendelt hatósági gondnok a birtokot a birtokos számlájára kezeli, egyébként azonban a gazdasági felügyelőség ellenőrzése alatt saját körében önállóan jár el és szabadon gazdálkodik. A birtokosnak gazdasági évenként kötél es elszámolni és díjazását a felügyelőség javaslatára a birtok nagyságához és jövedelmezőségéhez képest a járásbíróság állapítja meg. Ez a gondnoki kezelés megszűnik, mihelyt az illető birtokon helyreállott a gazdálkodás rendje és ez a jövőre nézve is biztosítottnak látszik. A bírósági eljárás és a gondnoki kezelés részletes szabályozására vonatkozóan az igazságügyminiszter és a földmívelésügyi miniszter külön rendelettel fog intézkedni. Azt azonban megállapítja már a javaslat is, hogy Az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa egyes vitás bejelentési esetekkel kapcsolatban a következőkben szögezte le álláspontját : A bruttó forgalom bejelentésénél, amikor a bejelentésre kötelezett munkaadó egyes kifizetett összegeket bizalmas átadásoknak tekinti, a forgalmiadét és a fázisadót a jövőben le kell vonni a bruttó forgalom összegéből és az igy jelentkező összeget kell bejelenteni. Az esetben, ha az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott alkalmazott nem annál a vállalatnál teljesít szolgálatot, amelynél szolgálati viszonyban áll, mindkét vállalatnál be kell jelenteni az illetőt és személyileg mindkét helyen beszámítandó, azonban az illetményarány megállapításánál csak ott számít be, ahol az illetményeit kapja. Megállapítást nyert, hogy egyes vállalatok ügynöki cégeket foglalkoztatva, keresztény alkalmazottal kiváltatják az ügynöki iparigazolványt és továbbra is fenntartják az elbocsátott zsidó ügynökökkel az üzleti kapcsolatot olyan alakban, hogy az új keresztény ügynöki cég tulajdonosa amellett, hogy továbbra is a vállalat alkalmazottja marad, vállalkozásában az elbocsátott zsidó ügynököt első alkalmazottként foglalkoztatja. Ezáltal lényegi változás nem történt és a vállalat a zsidó ügynökkel továbbra is összeköttetésben marad. Ilyen visszaélések esetén a kormánybiztos a megfelelő megtorló eljárást folyamaiba teszi. A fuvarlevél felülvizsgálattal megbízott személy csakis az esetben jelentendő be, ha a fuvarlevél felülvizsgálatát végző személyt a gondnokul elsősorban a birtokos egyenes és oldalági hozzátartozóit kell kinevezni, , ha a föltételeknek megfelelnek. Kimondja továbbá a javaslat, hogy a gondnoki kezelést a haszonbérlővel szemben is el lehet rendelni, akit ily esetben még az a veszedelem is fenyeget, hogy a bérbeadó azonnali hatállyal félmondással élhet vele szemben. Végül a mezőgazdasági termelés rendjének biztosítása érdekében a földmívelésügyi miniszter kezdeményezheti a tagosítást, megállapíthat tenyésztési vidékeket, előírhatja, hogy milyen vetőmagok alkalmazhatók, kötelezővé teheti a nemesített magvak használatát és ilyenek termelését, a közlegelők fásítását, trágyázását, szakaszos legeltetését, bármely szántóföldi növénynek kötelező termelését és a mezőgazdasági munkálatok elvégzését. Nemkülönben kötelezővé teheti közösségi birtokon a miniszter az állatok törzskönyvezését éspedig nemcsak a tulajdonosra, hanem az ilyen birtok haszonélvezőjére nézve is. Ezenkívül lényeges újítása a javaslatnak az is, hogy a tenyészállat ellenőrzését kiterjeszti az anyaállatokra és a magántenyésztésben használt apaállatokra. vállalat a bejelentést megelőző 12 hónap alatt legalább négy ízben foglalkoztatta és az ilyen címen mutatkozó keresménye ezidő alatt az ezer pengőt meghaladta. Ha a kizárólag jutalék ellenében foglalkoztatott üzletszerző jutalékkeresete legmagasabb összegét a vállalat megszabja és ha a vállalat ezt a legmagasabb jutalékot arra az esetre is biztosítja és kifizeti az ügynöknek, ha annak megszolgált jutalékösszege azt nem érné el, a jutalékos üzletszerzői állandó összeggel fizetett alkalmazottnak minősül s a munkaadó részéről ebben a csoportban jelentendő be. Ha a jutalékkereset legkisebb összege összegszerűen nincs kikötve, azaz a „maximálás“ csupán annyit jelent, hogy az ügynök többet nem kereshet az előre meghatározott összegnél és ha kevesebbet forgalmaz, a jutalékát a vállalat nem egészíti ki a „maximált“ összegre, az esetben az ügynök az őt foglalkoztató munkaadó részéről a jutalékos ügynökök csoportjába jelentendő be. 30 ezer tenyészbaromfit osztanak ki Budapest, júl. 8. — Népies baromfitenyésztésünk minőségi színvonalának további fokozottabb fejlesztése céljából a földmívelésügyi miniszter mintegy 30.000 darab kiváló minőségű tenyészbaromfi kedvezményes kiosztását határozta el. Az igényléseket a vármegyei gazdasági felügyelőségeknél lehetőleg augusztus 15-ig kell bejelenteni. Legújabb állásfoglalások az értelmiségi bejelentésekkel kapcsolatban
