Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-08-30 / 195. szám

1943 augusztus 30. Maoriiét 3 Szombaton délben ünnepélyes keretek között avatták fel Balatonfüreden azt a hat dór osz­lopot, amelyeket műemléknek nyilvánítottak és a gyógyterem előtti árkádos folyosó falához illesztve helyeztek el. Az áldozatkészségnek és hazaszeretetnek kegyeletes emlékei ezek. Az ünnepségen S t o I p a József kultuszállamtitkár a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében mondott beszédet, amelyben megköszönte a gyógyhelyi bizottságnak és a Szent Benedek Rendnek áldozatkészségét és azt a hagyomá­nyos szeretetet, amellyel a magyar művészet iránt mindenkor viseltetett. Kelemen Kri- zosztom panonhalmi főapát, mint házigazda üd­vözölte a vendégeket, megköszönte a kormány képviselőjének és a Nemzeti Színház művészei­nek, hogy megjelenésükkel és tevékenységük­kel történeti eseménnyé emelték ezt a napot. Este a gyógyfürdő jubileumi bizottság ünnepi előadást rendezett, amelyen az előkelő közön­ség zsúfolásig megtöltötte a gyógytermet, ahol valaha az Anna-bálokat rendezték meg. Ott volt Radocsay László igazságügyminiszter, a kerület országgyűlési képviselője és felesége, Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszteé lés felesége, Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Stolpa József kultuszállamtitkár, vi­téz gróf Teleki Béla főispán, a felesége és leánya, az alispán képviseletében dr. Schmidt Jenő' vármegyei főjegyző, a tudományos, mű­vészeti és társadalmi élet számos vezető sze­mélyisége. Ujlaky László, a Nemzeti Színház mű­vésze Kisfaludy Sándornak Nemzeti ének című versét szavalta el emlékezetes hatással, vér­pezsdítő lendülettel. Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója ünnepi beszédet mondott, amelyben Zala megye kapcsolatát fejtegette Kísfaludyval és szószerint idézte azo­kat a vonatkozásokat, amelyek a színházzal kapcsolatban Kisfaludy és a vármegye között történtek. A beszéd annyira gazdag volt gon­hét alkalmával minden balatoni községben be­mutatja a leventeifjúság felkészültségét a helyi csapatok bevonásával. Tábortüzek lobogó fé­nyénél bizonyítják be tudásukat. Zeng .majd a magyar dal, járják a magyar népi táncokat és tábortűzi jeleneteikkel emlékeznek a ma­gyar hősökre s ismertetik a leventeélet szép­ségét. Már szeptember 2-án a Leventeegyesületek Országos Központja négy hírverő gépkocsit küld balatonkörüli útra, hogy a levente-hang­lemezekkel, levente-filmek vetítésével és elő­adásokkal felhívja a figyelmet a-leventék nagy, országos találkozójára. Az országos leventeművészegyüttes és a leventeregős csoportok, valamint négy levente- zenekar tart előadást, leventék és levente­leányok tornász bemutatói, levente sportverse­nyek, kajak- és vitorlás küzdelmek teszik vál­tozatossá a balatoni levente-napokat. Rési bevezetett biztosító társasás keres képviselőt Zalaegerszeg és Zala megye területére. Átalány megállapodás szerint. Nagy ismeretséggel bírók, jól bevezetett és jó referenciákkal rendelkező urak ajánlatát kérjük a kiadóhivatalba. „Jó kereset*1 jeligére. A leventeleányok főző bemutatókat rendez­nek, bemutatkoznak mint háziasszonyok és gyermekgondozók. Leviszik bábszínházaikat is, amelyek balatoni regéket elevenítenek meg. A Balaton községeinek leventéiből megszer­vezik a látványos sporthét egészségi szolgá­latát és levente csendőrök vigyáznak majd a rendre, felsorakoznak a világ legjobb közbiz­tonsági védelmezői: a magyar csendőrök mellé. Különösen Balatonfüreden, Siófokon, Bala- tonföldváron, Tihanyban és Keszthelyen, va­lamint Balatonalmádiban, Balatonlellén, Bala- tonbogiáron, Fonyódon, Badacsonytomajon, Balatonkenesén és Kővágóörsön zajlanak le ezek az érdekes leventeesemények. A gyorsleventék szeptember 4-én kerékpár- versenyt rendeznek Budapest és Siófok között, 5-én a Balaton körül 200 leventeversenyzővel mótorkerékpárversenyt rendeznek, amelynek végén Tihanyban terepversenyen bizonyítják be mótorvezető tudásukat. A motorkerékpáro­sok után a kerékpáros leventék is körülfutják a Balatont. Mintegy tízezer kerékpáros levente vesz részt a találkozón. A balatoni levente-hét befejeztével, szeptem­ber 8-án örömtüzeket gyújt a leventeiíjúság a balatoni hegyek ormán, hogy hirdessék a sporthét sikeres befejezését és hívják a ma,- gyár leventét és leventeleányt az 1944 évi Ba­latoni Sporthétre, mert a jövő évben újra visszatérnek s évről-évre megrendezik a, le- venteifjúság balatoni országjárását, a balatoni leventehetet. A levente sporthéten a Balaton mentén Fü­reden, Siófokon, Földváron és Keszthelyen a Levente Hírközpont könyvsátrat állít fel, ahol a legnépszerűbb ifjúsági könyveket, a levente- mozgalom írásait árulják kedvezményes áron a leventéknek és a nagyközönségnek. A .^porthét alkalmából a keszthelyi sport­pályán ünnepélyt rendeznek futással, birkó­zással, ökölvívással, labdarúgással, kosárlabda­mérkőzéssel, kerékpár-akadályversennyel. Este a tábortűz mellett komoly és vidám műsor­számokat adnak elő. A keszthelyi sporthét rendezője Ancsányi Sándor leventeegyesületi elnök. Pompás leventelátványosságokkal vonul fel a leventeintézmény a Balatoni Sporthét alkalmával Szeptember 2-ától 8-áig a Balatoni Sport­KIRAKAT­diszítéshez. égj szinti és mintázott PAPÍROK nagy választékban SCakas Ágoston könyv-, papir­és iróizerkeraskedéJében. Zalaegerszeg, konuth-u. 8. Rágyújtotta haragosa a szalmaviskót a batonhenyei pásztorra Köröcsényi József balatonhenyei gazdálko­dónak Kovács István nevű 37 éves szerződött juhásza a faiun kívül őrizte gazdájának juhait és sajátját is, éjjelre pedig faágakból össze­állított, szalmával fedett menedékhelyre vonult be. Szombaton este is pihenőre tért a fáradt pásztor állataival együtt. Egy haragosa azon­ban, éjjel odalopóidzotí és rágyújtotta a szalma­fedelet. Előbb azonban dróttal bekötözte a menedékhelynek ajtaját is, úgy hogy amikor a szerencsétlen ember a fojtogató füstre és tűzre fölébredt, kijutni nem tudott. Percek alatt rászakadt az égő szaknafedél. Ereje végső megfeszítésével az építmény falát szedte szét, hogy kibújhasson. Akkorra azonban már le­égett a haja, égett rajta a ruha és egészen, csontig hatoló égési sebeket szenvedett. Ál­dozatul esett 30 darab birka és kecske is, mert a nyomorult állatok sem tudtak kiszabadulni. Az összeégett embert a tapolcai kórházba szállították, de segíteni rajta már nem lehe­tett. Halála előtt még teljes eszmélettel el tudta mondani a szörnyű esetet. A gyanú egy elbocsájtott züllött bojtárra terelődött, mert a pásztor kutyája nem figyelmeztette a gaz­dáját idegenre. dolatokban es ertekes a varmegye muveloües- története szempontjából, hogy annak teljes szövegét a föisuái a vár­megye levéltárában való megőrzésre el­kérte. A Nemzeti Színház kitűnő művészgárdája elő­adta a Magyar hölgy című vígjátékot, amely először 1831-ben a balatonfüredi színház meg­nyitásakor került színre. Általános megállapí­tás volt, hogy a nagyszerű előadás kirobbanó sikere messze meghaladott minden várakozást. Az együttes remek játéká­val állandó vidámságban és élvezetben tartotta a nézőközönséget. A darab teljesen a mai kor­ba is beleillik és ha nem lettek volna a száz évre visszamenő korhű jelmezek és a darabnak egyes régies kifejezései, azt hittük volna, hogy mai írónak műve. A magyar nő erényeit és jellemét ábrázolja, amely nemes tulajdonsá­gok a külföldi nőtől megkülönböztetik. A darabot most adták elő Magyarországon "má­sodszor, miután megtalálták a kéziratot a Nemzeti Színház levéltárában. A darabból mindössze még egy kézirat van és, pedig a bécsi Biírg-színházban. Amint hallottuk, a művészegyüttes mindössze egy hét alatt tanulta be a darabot, amj csak aláhúzza az előadóknak nagyszerű képességeit. A darabot egyébként dr. Németh Antal dol­gozta át a mai kor szellemének megfelelően. A darabot ma 19 óra 25 perckor a rádió­ban" is megismétlik, minthogy viaszlemezre vették fel. Az előadás után a bencés rend megvendé­gelte a szanatórium épületében a színművé­szeket, akikkel együtt voltak a politikai és tár­sadalmi előkelőségek is. ünnepség keretében avatták fel Balatonfüreden az egykori Kisfaludy színház műemléknek nyilvánított dór oszlopait az új helyükön

Next

/
Thumbnails
Contents