Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-29 / 194. szám
4 MAá^kET 1942 augusztus 29. Visszavonták a szinleges iparűző iparigazolványát A kormány a gazdasági és hitelélet rendijének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján elrendelte, hogy az illetékes, iparhatóság az iparigazol- ványt, illetőleg iparengedélyt visszavonja attól, laki iparigazolványa, illetőiéig iparengedélye (alapján az ipar gyakorlását más, az ipar gyakorlására a fennálló jogosítványok szerint nem Kaptuk a következő levelet: A zsirkiszolgál- tatás nehézségei között az a legérzékenyebb szenvedés, hogy a háziasszonyoknak úgyszólván nyomozó-munkát kell végezniük, hogy megtudják, melyik hentesnél van zsirosztás. Néha órákig kell valahol sorban állni, mire megtudjuk, hogy most nem kaphatunk, hanem a város másik végében van az osztás. Mire aztán odaérünk, ott meg már kifogyott. Otthon áll a munkánk úgyszólván egész napon és mégsem érünk el eredményt. Célszerű lenne, ha ezt a tarthatatlan állapotot úgy változtatnák A vallás és közoktatásügyi miniszter a csa- lángyüjtésre vonatkozóan az iskoláknak rendeletet adott amely a csalán gyűjtése, szárítása és kezelésére ad utasításokat. Magyarország területén két csípős csalánfaj fordul elő nagyobb mennyiségben. Az egyik a kis csalán, amely 20—30 cm-nél alig nő magasabbra. Rendszerint házak körül, lakott helyek közelében található egyéves növény. A másik a nagy csalán. Rostnyerésre csak az utóbbi alkalmas. De a nagy csalán sem ad életének minden szakában megfelelő minőségű rostanyagot. Rostjai ; akkor a legértékesebbek, amikor a növény már teljesen kifejlődött, de életműködését még nem fejezte be. Ez az állapot akkor következik be, amikor a nagy csalán már virágzása javában van és a legalsó két-három levele fonnyadni, illetve sárgulni, hullani kezd. Ilyenkor több növényt marokra fogva, rövid éles sarlóval, vagy erős késsel a földhöz egészen közel levágjuk. Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg alacsony tarlót hagyjunk, mert ameny- nyivel magasabbra vágjuk le a csalánt, annyival kevesebb lesz a rosttá feldolgozható, levágott szárrész. A levágott csalánt meg kell szárítanunk napos helyen elteregetve. Ha azonban esős az időjárás, ne mulasszuk el a marokbakötést, mert ilyen időben károsodás nélkül csak a marokba kötött csalán szárát lehet megszántam, egyébként megfeketedik, megrothad. A markokat szárítás céljára úgy teregetjük ki, hogy először két markot veszünk a kezünkbe és azokat egymáson ollószerűen keresztbe téve a földre fektetjük. A további markokat ugyancsak keresztbe ezekre fektetjük rá, mégpedig úgy, hogy a lombos végük a földön fekvő markokon, tarlós (vágott) végük pedig a földön feküdjék. Az ilyen módon kiteregetett csalánról az esővíz lefolyik, mert a markok lejtősen feküsznek egymáson. Ha a markok felső felülete megszárad, akkor át kell azokat raknunk úgy, hogy az alsó, még nem száradt oldaluk kerüljön felülre és ezek is megszáradjanak és elveszítsék zöld színüket. A csalán levelének leszedése, vagyis a lombozás jó időben, az aratás után körülbelül 1 hét múlva történik. Csak akkor lombozzunk, ha a csalán annyira megszáradt, hogy a tarlós (vágott) végével földhöz ütögetve, majd közelről nem nagyon erősen valamilyen kemény tárgyhoz csapkodva a levélrészek könnyen letöjogosított személynek teszi lehetővé. Az olyan személy, akinek iparigazolványát, illetőleg iparengedélyét visszavonták, a visz- szavonást elrendelő véghatározat jogerőre emell- kedésétől számított három év alatt iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt nem kaphat, kivéve, ha az illetékes miniszter kivételes méltánylást érdemlő esetben erre Engedélyt ad. A rendelet kihirdetésének napján lép életbe;. meg, hogy a zsirosztás helyéről a közönség tájékoztatva lenne, vagy pedig — ami a legcélravezetőbb — a városnak időközönként juttatott zsírt szét kellene osztani a kereskedők között, hogy a liszt- és cukor módjára mindenki a jegyét ott válthassa be, ahol vásárolni szokott. Így a felesleges tolongásnak is vége volna, meg az egész napi csavargásnak is elejét lehetne venni. A háziasszonyt vissza kell adni az otthonának, ahol a munkájára szükség van a gyermekek ellátása szempontjából is. redeznek róla. A lehullott, egészséges, száraz lombot ne dobjuk el, hanem gyűjtsük össze, mert megfelelő áron azt is eladhatjuk, takarmányozásra felhasználhatjuk, mert tápértéke a lucernáéval azonos. Az utólag lelombozott vagy már lombjától { megfosztva megszáritott csalánból több markot (2—4 et) aljcsalánból sodort kötéllel 16—18 cm átmérőjű kévékbe kell kötnünk. Ugyanilyen A keszthelyi öböl feliszapolódásának kérdése állandóan foglalkoztatja a fürdőérdekeltségeket, különösen azóta, hogy dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár a Zala szabályozásával kapcsolatban kedvezőtlen véleményt nyilvánított. Tavy Lajos most a Balatoni Kurír című lapban bizonyítékokkal alátámasztott cikkben mutatja ki, hogy a Zala iszaphordásának nincs befolyása a Balatonra. Az iszaptartalom és az iszapvándorlás nagyságának tudományos mérései azt mutatják, hogy öt év alatt a Zala torkolatától a keszthelyi öbölig alig történt számbavehető feliszapolódás. Összehasonlító ásványtani tanulmányok eddigi eredményei azt látszanak igazolni, hogy a Zala folyóból származó hordalék nem azonos eredetű a. keszthelyi öbölben található iszappal. Az utóbbi ugyanis a Balaton általános áramlásával kapcsolatos és a tónak északnyugati partján betorkoló vízfolyások hordalékából származha- tik. A Zala folyó hordalékának nagy része már el sem jut a Balatonba, mert annak lerakódása a csekély esésű torkolati szakaszon r&t* kévékbe kötjük az előzetesen marokba nem kötött csalánt is. Nagyobb kévéket azonban ne készítsünk, mert azoknak már bajos a kezelése. A kévéket 40—80, vagy esetleg 100 ával ku- poijuk. A kupolásnak az a célja, hogy az eső a már száraz csalán felületéről gyorsan lefolyjon és a szél a kúpot szabadon átjárva a benne elhelyezett kévék utószáradása a legrövidebb időn belül megtörténhessék. Követendő elv az, hogy mennél kevésbbé szárad ki marokban a csallán, annál kisebb kúpokat rakjunk. Az átvevők csak kévébe kötött, lombmenles, idei termésű zölden aratott, légszáraz, egészséges, penészdoh, gyom- és gyökérmentes csalánszárat kötelesek átvenni. A csalánkóró gyűjtésének országos lebonyolításával a Magyar Gabonakereskedelmi Rt. és a „Taurus“ Nyerstermény Kereskedelmi Rt. budapesti cégeket bízta meg a m. kir. köz- ellátásügyi miniszter. Törött, elhasznált gramofonlemezt vásárol KAKAS ÁGOSTON könyv, papír, írószer, zenemű és hangszerkereskedése Zalaegerszeg Kossuth Lajos-utca 8. Telefon 131. Vasárnap van, polgári nyugalomban, biztonságban szentelhetjük az Úristen napját, mert megengedte, hogy békés környezetben, szeretteink körében pihenjünk. Háláljuk meg a Mindenhatónak ezt a kegyelmét azzal, hogy a távoli harctéren küzdő katonáinkra gondolunk ! Téli ruhát a Honvédségnek I már a folyómederben megtörténik. A keszthelyi öböl feliszapolódása a Zala szabályozásától függetlenül már korábbi természetes folyamat, amely mai mértékében és a Sió csatornázás végrehajtásával hajózás szempontjából bajt nem okoz. A Balaton ősi feliszapolódásának tényét mutatja azis, hogy a fenéki major helyén a római időkben katonai őrhely és település volt. Ennek egyik, sírmezője a mai Balaton szélén feküdt olyan szintben, hogy a sírkamrák a mai vízszínt alól 40—50 centiméternél is mélyebbről kerülnek elő. Már pedig az föl sem tételezhető, hogy a rómaiak vízbe temetkeztek volna. Nem szabad elfelejtenünk, — írja végül a szerző — hogy a Zala-iszabályozás végrehajtásával többezer hold elmocsarasodott terület kerül Lecsapolásra, ami elsőrendű mezőgazda- sági érdek. Ez a nagy érdek pedig nincs arányban azzal a kis területet érintő esetleges helyi hátránnyal, amely a keszthelyi öböl állítólagos feliszapolódásával jár. Ezt ugyanis a kikötő*, ben és a fürdőhelyen végzett időnkénti kotrással könnyen meg lehet szüntetni. Segíteni kell a zsirkiosztás módján Rendeletet kaptak a csalángyüitésre az iskolák Semmi összefüggés sincs a ZaSa iszaphordaléka és a keszthelyi öböl eliszapoiódása között Nincs komolyszámba vehető érv a Zala szabályozása ellen