Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-24 / 189. szám
I MACIÉT 1942 augusztus 24. Zalalövöi képeslapok Egy hatalmas kakas szinte kacsázik a kövérségtől az utcán. Csőre állandóan nyitva, nyugtalanul szenved és alig lélekzik a nagy íorró- sfágban. Egy vidéki, élemedett korú pap »civilben« cukrot vásárol a templom körüli sátorban. Aztán nagy léptekkel eltűnik a bank táján egyik házban. Álmos, fullasztó délután... A »római híd«-on átmenet, »Kolozsvár« felé félmeztelen suhancok rúgják a labdát. Távolabb terjedelmes ponyván gabona »szárad«. Miért éppen ponyván kell szárítani ebben a nyárvégi kánikulás kánikulában ? ... Mintha verseny volna, egymásután száguldanak rajta keresztül a kerékpárok. Majdnem úgy tűnik föl, mintha cséplés volna csép- hadaró, gép és ellenőr nélkül. A Thassy-kastélynak valamikor gyönyörű parkja öregesen lehangold és gondozót keres. Künn áll a kapuban a házmesterné. Barátságos, melegszavű, szíves készségű felvilágosító. A kastély arról is nevezetes, hogy a római korból való kövek vannak a házba beépítve. A kerti lugas feljáró lépcsői szintén római épületmaradványokból készültek. Dr. Darnay- Dornyay Béla beszéli a kalandját, hogy vagy tíz évvel ezelőtt tanulmányozni akarta szakértő szemmel a kúria római emlékeit. A gazda nem volt otthon és őt, bár hemutatkozott, olyan bizalmatlanul fogadták, mintha Vándorlegény, vagy végrehajtó lett volna. Általában sok épület alapjaiban és falaiban él itt a római világ. Ki törődött valaha Zalalövőn ilyen régiségtani értékekkel? A házak túlnyomó része bizony nagyon elöregedett. Egy üzletépület fala dúcokkal van megtámasztva. Félünk mellette elmenni, hogy ránkdől. Zsidó benn a boltos. Zalalövőn sok a zsidó. Rámutatunk távolabb egy épületre és megkérdezzük egy 24—25 évesnek látszó iparos- leányfélétől: — Milyen épület az? — A zsinagóga — feleli fölvillanó szemmel. — Meglátszik rajta! — mondjuk. — Miért hogy meglátszik? — kérdi megütközve. Nézünk a szinte sértődötten távozó után. Befordul a zsinagógához. Nem is látszott meg az arcán, hogy zsidólány. A rizzent-rozzant kinézésű kaszinó ház falán nagy ákom-bákomokkal zsidóellenes felírás. Ugyanilyen más falakon is. A posta mellett néhány férfi cseveg, miközben az utcára nyíló ablakon kiadják az újságokát és leveleket. A posta közelében elhanyagolt, ódon emeletes épület. Bemegyünk a kapualjon. Nézzük az időrágta tölgyfalépcsőket. Elmerengve tanakodunk, hogy vájjon ebben a házban melyik táblabíró úr pipázgatott hajdanában. Idősebb, szikár termetű úr jön a kapu alá. Köszönünk neki illendőképpen. Gondoljuk, hogy majd felvilágosítást kérünk tőle. Ő azonban ránk se séz, a köszöntést se fogadja, mogorván íölaegy a lépcsőkön. Később megtudtuk hogy eredetileg nem zalalövöi. Azok ugyais mind barátságos emberek. Községi alkalmzott, ő az épület lakója. Az épület pedig valmikor iskola volt, ahol a gyermekeket az ilendőségre nevelték. Bizony nagy szükég volna Zalalövőn, az építkezésre. Egyelőre azonban az építkezési munkának nyoma situs. A plébániaház dohos falait lerombolták, a épületanyag a telken terpeszkedik, de az tpítés majd jobb időben lesz. Addig bérlakásban laknak a lelkészek. Korábban kellemes hatást gyakorló villasorok épültek ki. A jövőtől sok miident vár Zalalövő. A villanyfényt is. Kallódó római emlékek közöli A községháza vasrácos kapuján belépve, baloldalon egy épület falába illesztve van a legértékesebb római enlék: a Romulust és Remust szoptató farkis fehérmárvány domborművé háromszögű foglalatban, alatta pedig négyszögű foglalaban két, koszorút tartó géniusz. Az utóbbit nár alig lehet kivenni, annyira elmosódott, a íarkas-jelenet azonban ezidőszerint még elég írj körvonalú. Kár volt beépíteni a falba ilyei nagy értéket, kár ott hagyni egy napig is. Odacsap az eső, a vihar, rongálja a fagy. Félő, hogy a dombormű rövidesen egészen látlatatlan lesz. Fő, hogy elébe virágágyat csináltak és öntözik a kő alját, mintha temető >volna. Mellette hever még egy feliratos kőtuskó is. Elgondolkozik az ember: mekkora vendég- forgalomnak lehetne az alapja Zalalövőn a részben már előkerült, részben pedig még lappangó római és árpádkori emlék, ha azokat — mondjuk, a székesfehérvári romkert mintájára — nyitott folyosó stílusú gyűjteményes épületben helyeznék el. Ha pedig ez nem lehetséges, adnák át legalább megőrzésre és tudományos feldolgozásra a 'Balatoni Múzeumnak, ahol megmentenék az élkallódástól. A Balatoni Múzeum csarnokában őrzik azt a Kánikulában nincs jobb hűsítő ital, minta természetes szénsavas PETANCI-FRÖCCS üdít, gyógyít. néhai dr. Czinder István ügyvéd birtokáról, Zalalövőről kikerült fehérmárvány, levéldíszes követ is, amelyet a felirata szerint Marcus Aurelius Antoninus császár állított az isteni Herculesnek. Bár a tudások megállapították, hogy a felirat hamis, az emlékmű szépsége előtt mégis gyönyörködve áll meg a szemlélő. A felirat két felén botra támaszkodó ifjú és 1—1 koszorút tartó szárnyas géniusz látható. A múlt század közepén báró Sacken Eduárd bécsi régész, a jelen század első éveiben pedig a Balaton kincseinek nagy rajongója, Sági János folytatott eredményes ásatásokat Zalalövőn. A további és rendszeres ásatások! minden bizonnyal sok emléket tárnának fel, hiszen Lövőn most is úgyszólván a földön hevernek a művelődéstörténeti értékek. Bolyongunk a kavicsos, poros utakon. Itt csupa ingyen kavics bújik elő a földből. Irigylésre méltó — az útfenntartás céljából. A sarkon veri a dobot a kisbíró. — Közhírré tétetik, hogy... a kenyérpót- jiegyek kiadása hétfőn 9-től 11-ig lesz a jegyzői hivatalban. Egy asszony átkiált a túlsó sarokról: — Józsi bácsi, a lányomat és beküldhetem érte? — Az nincs benn a közhirdetményben — feleli hivatalos hangsúllyal a kisbíró és megy tovább. Feltűnik, hogy csupa leánygyereket lehet látni az utcákon, udvarokban. — Fiúk is vannak szép számmal, de azok erre-arra kalézolnak — mondja valaki megnyugtatóan. Gólya azonban szépen van a kéményeken. Három fiatal az egyik ház fölött, a másikon két öreg. Háborítatlanul együtt laknak a falusiakkal. Azaz, az egyik házról letakarították őket, mert hogy szállást adtak a szemtelen verebeknek is. A gólyák azonban nem nyugodtak meg a kilakoltatásban. Másnap délre már újra készen volt a fészek. Napraforgós Kosi liget Az elemi iskola tekintélyes épülete körül terül el a hősök ligete. Sok hőst adott Zalalövő az első világháborúban ís a hazának. Cementkövek, rajtuk a zománctáblácskák a felirattal, hogy X. Y. emlékfája. Emlékfája azonban nincs ott egyiknek se, hanem a liget Í3(lkÖMI/Vw.»,.., már mosf Gondoljunk a gyermekek egészségére! Csak új tankönyvet adjunk a kezükbe! Kakas Ágoston könyv-, papír- és irószerkereskedésében Az ócska tankönyv sok betegségnek, különösen a tüdövésznek lehet a terjesztője! Zalaegerszeg. Kossuth Laios-utca 8. Telefon 131.
