Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-08-22 / 188. szám

1942 augusztus, 22. íiactmCIiet 7 „Szőlőéi ta.rtó=tiáz” felállítását és a csemegeszőlők belső fogyasztásának emelését tervezik: A szőlősgazda-társadalmat a várható nagy terméshozam értékesítése állandóan foglalkoz­tatja. Azok az intézkedések, amelyek a bor­készletek síma értékesítését célozzák, a ter­melő társadalomban igen jó benyomást kel­tettek. A csemegeszőlőfajták értékesítése azon­ban még mindig tisztázásra váró kérdés. A külföldi piacokon ugyan jelentős mennyiségek értékesítéséről történt intézkedés, azonban emellett a belső fogyasztás fokozását sem sza­bad elhanyagolni. A termelők véleménye sze­rint a hosszabb időre eltartható csemegeszőlők értékesítésének későbbi időpontra való kitolása Volna az egyik mód, amellyel az értékesítést meg lehetne könnyíteni. így nem kellene ép­pen a szüret alkalmával ezeket a fajtákat is a £ iacra hozni és ezzel a szabályszerű áralakulást árosán befolyásolni. A vetőmagvak — búza, rozs, árpa, zab — beszerzési módját és lehetőségeit az 1942 évi termésű gabona cséplése, számbavétele, őrlése, Valamint az 1942—43 évi gabona- és liszt­forgalom szabályozása tárgyában kiadott 3.600 — 1942 M. E. számú kormányrendelet (meg­jelent a Budapesti Közlöny 1942 évi június 11-i 131. számában) 36. szakasza szabályoz­za. A rendelet értelmében a gabonatermésből elsősorban a vetőmagszükségletet kell biztosí­tani. Az a gazda, akinek volt ugyan termése, de az minőségénél fogva nem alkalmas, ter­ményét ugyanolyan mennyiségű és azonos nemű gabonavetőmagra más gazdáéval kicse­rélheti. A vetőmagot szolgáltató gazda a bu­dapesti m. kir. ve tő mag vizsgáló intézet előírá­sainak megfelelő, így legalább 98 százalékos tisztaságú, 96 százalékos csíraképességü és legfeljebb 0.2 százalék idegen magtartalmú búza, rozs, ősziárpa vetőmagért métermázsán­ként 2 pengő felár felszámítására jogosult. Az a gazda, akinek a vetőmag céljára szük­séges gabonája sem termett meg, vagy vető­magszükségletét csere útján sem tudja fedezni, a községi elöljáróság (polgármester) igazolvá­nya alapján a Hombártól vásárolhat vető­magot. Ebben az esetben a 2 pengő felárat felszámítani nem lehet, csupán a Hombár bi­zományos jutaléka címén kell mázsánként 1 pengőt fizetni. Minden gazdának saját érdeke, hogy a szük­séges vetőmagot fenti módok szerint kellő időben közvetlenül szerezze be. A termelés minőségének emelésére törekvő gazdák a szükséges vetőmagot vagy közvet­lenül a nemesítő gazdaságoktól, vagy a föld- mívelésügyi miniszter által engedélyezett mi­nőségi juttatás keretében szerezhetik be. A nemesítő gazdaságok címe a vármegyei m. Jkir, gazdasági felügyelőségnél megtudható. A nemesítő gazdaságoktól történő közvetlen be­szerzésnél az alapáron felül mázsánként 12 pengő felárat kell fizetni. A minőségi vetőmagjuttatásnál viszont ere­nak a termelők a szőlőnek házilag való eltevé- sével, azonban ez az eljárás nem rendszeres és nem felel meg teljesen a kitűzött célnak. Éppen ezért fölmerült az a terv, amelyet az illetékes körök elé is terjesztettek, hogy mi­hamarabb állítsanak fel a kor követelményei­nek megfelelő, úgynevezett »szőlőeltartó­házat«, amelyben kísérletezések folynának az eltartásra legjobban megfelelő fajtákkal és ál­talában az eltartási módszerekkel. Ma már köztudomású, hogy a szőlő hűtőházi eltartása nem felel meg a kívánalmaknak már csak azért sem, mert még rövidebb tárolás mellett is a szőlő zamatát elveszti, ami pedig elkerülhető volna. Más tervek is fölmerültek a csemegeszőlők belső fogyasztásának emelésére. így többek között az is, hogy a vendéglőkben meghatá­rozott napon tészta helyett kötelezőleg írják elő a gyümölcsfogyasztást. deti nemesített vetőmagot birtoknagyságra való tekintet nélkül az a gazda kaphat, aki a m. kir. növénytermelési hivatallal a tovább- szaporításra nézve szerződést köt. Az igény­lést a búzánál, rozsnál és ősziárpánál leg­később szeptember 1-éig közvetlenül nevezett hivatalnál (Budapest, Vámház-körút 2.) kell bejelenteni. A minőségi juttatás keretében utántermesz- tett vetőmagot is lehet beszerelni. Az igény­lést erre a 100 katasztrális holdon felüli gaz­dáknak búzánál, rozsnál és ősziárpánál leg­később szeptember 1-éig a növénytermelési hivatalnál, a 100 holdon aluli gazdáknak pe­dig az illetékes vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségnél legkésőbb augusztus 25-éig le­het bejelenteni. A minőségi juttatás keretében a növénytermelési hivatal által kiutalt eredeti A vasúti közlekedés egyik legnagyobb el­lensége minden időkben a hóesés volt. Szám­talan elméleti tanulmány és gyakorlati fölfe­dezés igyekezett már kikapcsolni a hóesés okozta akadályokat a vasúti közlekedésből, de mindig maradnak olyan pontok, ahol a kérdést csak a legnagyobb nehézségek árán lehet megoldani. Nyílt pályára eső nagyobb hótömegek feltorlódását a legjobb hóekékkel sem lehet a forgalom követelményeinek meg­felelő en azonnal eltávolítani. Ezen a ponton hiába minden igyekezet és minden akarat, itt a természet győz és a vasúti forgalom kénytelen az erősen behavazott vonalakon szü­netet tartani. Norvégiában érdekesen oldották hulló almát szedett almát körtét szilvát legmagasabb áron megveszem NÉMETH JÓZSEF Biró Márton-utca 56. nemesített vetőmagért az igénylő a kormány- hatóságilag megállapított termelői árat, a jobb minőség esetére megállapított ártöbbletet és ezenfelül mázsánként 6 pengő felárat fiziét. A utántermesztett vetőmagért az alapáron felül mázsánként 3 pengőt kell fizetni. A minőségi vetőmagot igénylő gazda abban az esetben, ha vetőmagszükséglete saját terméséből visz- száhagyatott, a kapott minőségi vetőmagnak) megfelelő mennyiségű gabonát lesz köteles a Hombárhoz beszolgáltatni. Ínséges vetőmagjuttatásban készpénzfizetés ellenében kiutalás útján a földmívelésügyi mi­nisztertől csak az a gazda kaphat vetőmagot, aki községi előljárósági igazolvánnyal igazol­ja, hogy olyan elemi kárt szenvedett, amely­nek következtében vetésre alkalmas terménnyel nem rendelkezik s vetőmagszükségletét sem csere útján, sem a Hombártól való vásárlással nem tudja beszerezni. Az ilyen vetőmag ki­utalására vonatkozó igényléseket az illetékes m. kir. vármegyei gazdasági felügyelőségnél kell bejelenteni. meg a behavazott pályák kérdését. Azokon a helyeken, ahol a hófúvás gyakori föllépésével kell számolni, a vasútvonal fölé fából készült alagutat építettek és így oldották meg a biz­tos közlekedés kérdését. Ezt azonban nem 1 mindenütt lehet megvalósítani. Különösein olyan országok nem tudják ezt megcsinálni, ahol kevés a faanyag. A hófúvásokon kívül másik veszedelme is volt a vasúti közlekedésnek. Az, hogy a hó be­lepte a vasúti váltókat is és több kisiklásnak lett az okozója. A váltók átváltásánál ugyanis a sínek közötti réseket hó töltötte ki s a meg­szoruló hó megakadályozta, hogy az átvál­tott vasúti sínek szorosan tapadjanak egymás­hoz. Ezáltal a közlekedő vasúti szerelvény nem futhatott át az új sínpárra, hanem ha­ladt a régin tovább s ott baleseteknek és kisiklásoknak lett az előidézője. Ezen a veszedelmen segített az AEG leg­újabb találmánya, amelyet fűthető vasúti vál­tóknak nevezhetünk el. Ennek lényege: az, hogy különleges fűtőtesteket szerelnék fel a váltó mentén a sínekre s ezek a villamos árammal táplált fűtőtestek azután elolvasztják a vál­tók közvetlen környékére rakodó havat. A ta­lálmány kipróbálása megfelelő mértékben si­került és most már a német birodalom vasúti hálózatán általánosan bevezetik. (B.L.) Iskolai ruhákra sötétkék és szürke szövetek, továbbá mosó áruk és intézeti kelengyék szép választékban vannak. Ebben a vonatkozásban rámutatnak arra, hogy igen sok szőlőtermelő vidéken foglalkoz­Hogyan lehet gabonavetőmagot beszerezni ? ■Pfe W j. és minden lakberendezési tárgy nagy választékban D Ű t O T Szalay és Dankovitsnál ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4 Feltalálták a Inthető vasúti váltókat

Next

/
Thumbnails
Contents