Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-21 / 187. szám
2 MfcmxjíffrirT 1942 augusztus 21. ORSZAGZASZIÓT AVATOTT ALSÓLENDVA A hajnali köd üli meg a Bánffy-vár környékét, alig látni előre 20 lépést, amikor Csáktornya felől, a kompon való átkeléssel bonyolított éjtszakai utazás után megérkezünk Alsólend- vára. Ahogy az állomásról elindulunk, kellemes es fölemelő hatást gyakorol ránk, hogy az egész útvonal nemzeti színekben pompázik. Minden házon zászló, az ablakokban nemzeti színű szalagok között a kormányzó úr arcképe, az útvonal két oldalán nemzeti színbe öltöztetett póznákon valóságos zásZlóerdő és nemzeti színű papírokból kivágott háromszögalakú füzérdísz közel másfél kilométer hosszúságban. Az esernyő-gyár mellett két hatalmas V betű áll, a győzelem jelképe. A templom környékén díszkapu, a Bánffy-vár képével ellátva. Éppen most is dolgoznak még a díszítésen, igen szorgoskodik a tervezés lelke, Poj- bits Győ,ző kereskedő, Lelkes József főjegyző és Tavaszi Béla segédjegyző. Az éjtszakai eső kissé szétmosta a díszítést és azt kellett most helyrehozni. Alsólendva a zalaegerszegi Move-tól ajándékba kapott országzászlójának felavatásiára készül Szent István ragyogó ünnepén. A Korona-szálloda előtt levő parkosított kis tér közepén áll az alapzat, amely a négy szélén vörös almádi kődísszel van szegélyezve. Felirata aranybetűkkel ez: »Alsólendva, felszabadult 1941 április 16.« A szemben levő oldalon bronzból a Magyar Szent Korona domborműben. A talapzat Brandszeisz János budapesti szobrász és építész műve. Körülötte ízléssel fölépített emelvény az avatáson résztvevő előkelőségek részére és a tábori oltár. Az ünnepség már előtte való nap este megkezdődött zenés takarodóval, lampionos felvonulással, a vár kivilágításával és örömtüzekkel. Ahogy a nap felszáll és meleg sugaraival (elönti a tájat, a nép hullámzó tömegei jelennek meg mindenfelől. A városka és a környék (apraja-nagyja mind az utcán. Eredeti magyar viseletben jelennek meg a kapcaiak, gyertyáno- siak és más községbeliek, a magyarruhás leányok színesen mozgó serege káprázatos látványt nyújt. Ezt a színhangulatot Gálits Ilona tanítónőnek lelkes munkája illesztette bele, az ünnepség látványosságába. A nagykanizsaiak kitűnő leventezenekara pattogó ébresztővel járja be az útvonalakat, majd egy tűzoltószakasszal együtt lelkesítő nótaszóval. A Zalaegerszegről érkezett Move-zászló és a nagyszámban érkezett Move tagok és küldöttségek elé kivonulták a növényi díszből készült Move-címerrel ékesített vasútállomásra Alsólendva község elöljáróságának, képviselőtestületének, az egyházi és világi vezetőinek élén a vitézek, tűzharcosok, az egyesületek tagjai és az iskolák növendékei. A leventezenekar hangjai mellett futott be a vonat. A magyar és a Move címerrel kihímzett gyönyörű zászlót hozó magyarruhás férfi- és asszonyküldöttséget, valamint a vendégeket egyházasbükki Der varies Elemér városbíró üdvözölte. Azután megindult a menet a leventezenekarral és a zászlót vivő magyarruhás leányokkal az élen a városba. Különösen szép benyomást keltettek a népviseletek és a megyében páratlanul álló egyenruhás or- taházai leventeleányok csoportja. Az országzászló talapzatának környékét zsúfolásig megszállta a nép. Még a háztetőkön is ültek. A vármegyét az ünnepségen vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán és dr. Brand Sándor alispán, a vitézi széket vitéz Székely Jenő ezredes, székkapitány, az országzászló nagybizottságot pedig vitéz Horváth Géza székesfővárosi főjegyző képviselte, a Move élén dr. vitéz Horváth Bertalan elnök és hitvese jelent meg. Az előkelőségek élén láttuk vitéz gróf Teleki Bélánét és a főjspáni család gyermekeit és dr. Országh Pál képviselő hitvesét is. A tábori misét és közben a szentbeszédet az alsólendvai származású Tivadar Dénes nadapi (Fejér m.) plébános mondotta. Alkalmi beszédében kiemelte, hogy a Zalában is járt aranyvonat elhozta a Szent Jobbot a trianoni határokra. Látszólag nyugodtan pihent a csodatevő Jobb, de szgiíemkeze már az ország egyesítésén dolgozott és fog dolgozni továbbra is. Következtek a zászlóavatás magasztos percei A váratlanul megbetegedett dr. Árvay László Move alelnök helyett dr. Borbély András orvos mondotta el a zászlót átadó beszédet. 'Szólt a zalaegerszegi Move szerepéről a fel- szabadulást megelőző napokban, amikor nekifeszültek a karok, hogy a közénk és az alsólendvai testvéreink közé emelt gátakat ledöntsük. A Gondviselés bölcseségéből vér nélkül kaptuk ugyan vissza Alsólendvát és a Muraközt, de a véráldozatot is örömmel meghoztuk volna, ha a sors könyve ezt az utat jelöli ki. Zalaegerszeg már akkor testvérévé fogadta Alsólendvát, amikor elküldte fiait, hogy a várakozással teli napokban segítsenek eloszlatni a nehézségeket. Szegény a város, anyagi javakat nem adhatott a testvérének, csak a lelkét. Az adománnyal azonban kifejezésre kellett juttatni azt a meggyőződésünket, hogy a vérség, a történelmi és földrajzi egymáshoztartozás jogcímén testvérek vagyunk, akik nem tudjuk felejteni, hogy Alsólendva derék népe a 22 évi sanyarú rabságnak egyetlen pillanatában, sem lett hűtlen magyar véreihez. Azt adtuk tehát, ami nekünk is a legkedvesebb. Zászlót adtunk, amelyet ha kell, békés munkával, ha kell, fegyverrel kell védelmeznünk, de kezünkből csak holtan engedjük kicsavarni. A zalaegerszegi társadalom körében való gyűjtés útján megszerzett országzászlóban nem a gazdag embernek könnyen nélkülözhető fölöslege, hanem sok szegénynek boldog örömmel adott fillérei vannak benn. De benne van a zászlóban a Move gondolat is. Ez pedig az, hogy ameddig akad bátor férfikar, amely magasra emeli, addig dacosan szembeszállva kiáltjuk az egész világnak: Nem, nem, soha! Dervarics Elemér városbíró vette át ezután a zászlót hálás szavakkal a község nevében. Fogadalmat tett, hogy a zászlóhoz hűek lesznek és amit az jelképez, a kötelességeit sohasem felejtik el. Most csak félárbócra emelke d he tik, mert még vannak elszakított testvérek, de bízunk, hogy ez a zászló nemsokára a rúdnak legmagasabb csúcsán loboghat, hogy hirdesse a szentistváni Magyarország egységes területének visszanyerését. Felharsant a leventezenekarral a Himnusz, a zászlót átadta a három magyarruhás leány, akik mögött festői magyar díszruhában állott dr. vij,éz Horváth Bertalanná, Hrabovszky Je- nőné és Stádel Baba. Föllendült a rúdon, a magyarság szent jelképe a nép viharos lelkesedése és harangzúgás közben. Ezután dr. Országh Pál országgyűlést képviselő mondotta el avatóbeszédét. — Amidőn előtte boldogan hajtok először fejet, — mondotta — első szavam a köszönet. Alsólendva és vidéke hálásan köszöni Zalaegerszeg város nemes társadalmának az országzászlót, amely ezen a fontos őrhelyen, az itteni élet legnagyobb forgatagában a kőből készített díszes foglalatból kiemelkedve, a magyarság hatalmát és örökkévalóságát hirdeti. Kitért a képviselő Alsólendva fekvésóne'k és szerepének jelentőségére. Ezt a vidéklat a nemzetközi jogba ütköző módon önkényesen Ha nyaralni megy, vagy hosszabb időt tölt távol otthonától, biztosítson betöréses-lopási kár ellen! csak azért szállták meg a jugosziávok, mert fölismerték a környéknek többrendbeli fontosságát. Jelenlegi és jövőbeli fontosságát jelzi e helynek az is, hogy most nagyjában négy ország határában álló egyedüli színmagyar kisváros. Ezen a környéken vonul át az a határvonal is, amely e vidék színmagyar lakossága és legszelídebb nemzetiségünk, a vendek között van. A megszállás idején izgatok furakodtak a magyarok és vendek közé és a régi barátságod igyekeztek megzavarni. A hatalom nem engedte, hogy a vidék színmagyar lakossága új ingatlanokat vásároljon. Alsólendvának, mint e nemzeti lobogó őrének és birtokosának az a feladata, hogy közreműködjék a megbolygatott egyensúly helyreállításában és a volt izgatok eltávolításában. Feladata a magyar műveltség közvetítése a vend honfitársak felé, a magyar sorsközösségi és baráti érzés kimélyítése. Ehhez azonban szükséges, hogy Alsólendva mindenkor színmagyar maradhasson és hogy bővelkedjék olyan intézményekben, amelyek a magyar művelődés kisugárzására hivatottak. CT" r «r -'■* • Az elszakítás ítélte ezt a vidéket halálra —. a visszatérés jelenti számára az életet. Fejtegette a képviselő, hogy miért akkor sorvad a magyar, ha nem élhet szabadon. Azért, — mondotta — mert minden magyar a tudata alatt egy nagy nemzetnek a csíráját hordozza a lelkében. Ez teszi a lelkét nagyvonalúvá. Vissza kell térni a magyar ember lelki nagyságához az ország külső nagyságának is. Előkészítik ezt vitézül harcoló honvédeink, itthon pedig vezetőink bölcsesége, fajszeretete és a vezetői mögé szorosan felsorakozott magyar milliók. Európa védelmezéséért Európa még nem rótta le irántunk a háláját. Ennek tehát most, a háború után, Európa újjárendezésekor kell megtörténnie. A gyönyörű stílusú fejtegetés után vitéz Horváth Géza a budapesti országzászlói nagybizottság megbízásából buzdított áldozat- hozatalra és az egységes magyar lélek kialakítására. Skalics Sándor evangélikus lelkész lendületes szavakkal az összefogást hirdette, amely a zászló legmaradandóbb alapja. Valamennyi beszéd viharos lelkesedést keltett. Koszorúk az országzászló talapzatán Slápsi Ilona tanítónőnek, aki az ünnepély rendezésében is szép szerepet teljesített, gyönyörű szavalata után az országzászló megkoszorúzása következett. Zalaegerszeg megyéi város közönsége nevében dr. Lendvay Lajos polgármesterhelyettes, a zalai tűzharcosok nevében Jakabffy Antal, a zalavármegyei tűzoltó- szövetség nevében Bubics Tivadar vármegyei tűzrendészeti felügyelő helyezett el rövid beszéd kiséretében koszorút a talapzatra. Koszorút helyezett el még az alsólendvai Katolikus Nőegylet, a Mária Kongregáció, a Baross Szövetség fiókja, az Evangélikus Nő’egylet, a tűzharcosok, hadiözvegyek és hadiárvák alsólendvai csoportja, az alsólendvai Move Sport Egylet, az ipartestület, a muraszombati járás vitézei és tűzharcosai, az alsólendvai önkéntes tűzoltóegyesület, Alsólendva közönsége és a Levente Egyesület. Végül Küronya Jenő polgári iskolai igazgató azt kérte, hogy a szolgaiiságra emlékeztető, magyartalan köszöntés helyett a levente üdvözlés legyen új köszöntésünk. Szebb jövőt! — ezt kiáltsa magyar a magyarnak. Egységes lélekkel zúgta rá a tömeg: Adjon Isten! Az ütemes lépésű díszelvonulás zárta be Alsólendva emlékezetes ünnepségét. Ekkor terjedt el a hír a kormányzóhelyettes úr bőisi haláláról, amely mindenkire lesújtó hatást gyakorolt. Így csak a legkomolyabb keretben tartották meg délután az önkéntes tűzoltók jóté- konyoélú népünnepélyét. Az ünnepély sikeres megrendezésében a már említetteken kívül még Nagy János tanár és Küronya Jenő igazgató tevékenykedett. P.P. |
