Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-08-12 / 181. szám

I ARA 8 FILLER 1942 AUGUSZTUS 12. SZERDA III. évfolyam ♦ politikai napilap # 181. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-uica 12. Telefon SO. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL A zalai „tekintetes úr szellemében ff Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 Pm Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. az egyes ember kérdése ma az égési nagy közösség kérdésévé lett. Az a körút, amelyet a miniszterelnök az országban tesz, hogy fölkeresse a »nehéz posztokat«, Erdély és a többi határrészek után most nyugatra, ide Zalaegerszegre vezetett. Eljött a miniszterelnök a nyugati határra, ahol a közelben nincs ellenség, de ahol, mint mon­dotta, mégis Bulcsú vezér óta őrt áll a magyar, hogy első legyen, aki a határokon a maga magyarságán szűri át a baráti nyugat gondola­tait, mindazt, ami ott jó, nemes, ami emberi érték és európai, hogy így bocsássa át az egész ország életébe. Ari mondotta a mi­niszterelnök, hogy elzarándokol Kisfaludy szel­leméhez, aki zalai földről hirdette a magyar megújulást és el akart zarándokolni Deák Fe­rencnek, a »tekintetes úrnak«, a haza bölcsé­nek vármegyéjébe, hitvallást tenni éís kérni, hogy a mai nehéz időkben vezessen bennünket Deák Ferenc bölcsesége, hite, nyugalma és törhetetlen bizalma a nemzet örökkévalóságá­ban. A »tekintetes úr« szellemét a maga egy­szerűségében és a maga honfitársaival való közösségében kell magunkévá tenni mindany- nyiunknak, — mondotta Kállay Miklós — akik vezetni akarunk ebben az országban. Ezután a bevezetés után több mint egyórás beszédben vázolta a miniszterelnök a mai hely­zetet s azokat a sürgős és később megvalósí­tandó teendőket, amelyek a kormányzatra vár­nak. Foglalkozott a miniszterelnök minden időszerű politikai és gazdasági kérdéssel. És amikor ezekkel a nagy feladatokkal foglalko­zott, amikor a teendőket ismertette, azt a meg­nyugtató érzést keltette minden hallgatójában, hogy a mai kormány valóban magáévá tette a haza bölcsének szellemét és az országot abban a felfogásban és abban az irányban akarja vezetni, amelyet Deák Ferenc megszabott. Mert ne feledjük el, hogy Deák Ferenc is a nagy kezdeményezések emberé volt, Deák Ferenc is romokból való építőmunkát végzett és mindenkor az alkotmány alapjain állva valósította meg az újításokat, amelyeket a kor szelleme és a nemzet érdeke megköve­telt. Kállay Miklós kormánya is ilyen reformo­kat akar megvalósítani. Egyrészt a háborús nehézségek közepette kívánja az ország gaz­dasági életét zökkenőmentessé tenni, más­részt készül arra, hogy amikor a csatazaj el­némul és a békés munka ideje elérkezik, ez az ország az új Európa tisztult szellemében indulhasson el a második ezredév felé. Természetes, hogy amikor a mindennap kér­désével foglalkozott a miniszterelnök, utalnia kellett az olyan időszerű kérdéseken kívül, mint amilyen a zsidó birtokok gyors és ma­radék nélküli kisajátítása, arra a szociális gon­dozásra, amely legelsősorban a közigazgatás feladata. Megmondotta, hogy népünknek, tár­sadalmunknak, egész állami életünknek alapja a közigazgatás. Éis nincs nagyobb szociális feladat, nincs a szociális kérdéseknek jobb megoldása, mint a jó közigazgatás, amely a nagy állami célokat és a legkisebb ember ér­dekeit is egyaránt fontosnak tartja. A trianoni Magyarország szűk keretei között megfelelő és célravezető volt a központosítás, ma azon­ban, amikor az ország határai megnagyobbod­tak és idegen nemzetiségek is kerültek vissza Szent István birodalmának területére, le kell bontani a központosítás rendszerét és lehe­tővé kell tenni, hogy ne mindent a központ, Budapest, vagy a minisztérium intézzen el, hanem végérvényesen éis jogerősen elimtézhe- tők legyenek a legfontosabb gazdasági és köz- igazgatási kérdések az ország minden vár- megy éjében. Kiemelte a miniszterelnök, hogy Zala vármegye törvényihatóságának ma tar­tott kisgyülésén vitéz gróf Teleki Béla fő­ispán elnökölt. A kisgyülés is melegen búcsú­zott el dr. Tomka János közigazgatási bíró, volt vármegyei főjegyzőtől. Jóváhagyták Zala­egerszeg és Nagykanizsa varosok, valamint a 227 tárgyponton szereplő községek határoza­tait. Zalaegerszeget leginkább az érdekli, hogy immár megvan a vármegyei jóváhagyás is a mozi és színház építéséhez szükséges ingatlan- vásárlás és a Kovács Károly-tér rendezése te­kintetében. Csak a belügyminisztérium dön­tése van még hátra. Az egyes tárgypontokhoz nem történtek hozzászólások, ha csak azt az érdekességet nem említjük, hogy a kisgyülés módosította egyes muraközi községeknek hatá­rozatát, amelyben á halottkémi díjazást az elhúnyt életkora szerint állapították meg. Gróf S o m s s i c h Antal általános derültség közben jegyezte meg, hogy a halottvizsgálati díjat nem lehet kiló szerint mérni. így aztán egységes díjszabás megállapítására utasították a községeket. Ugyancsak gróf Somssich Antal a zalai gazdatársatíalmat érzékenyein érintő szénabeszolgáltatási ügyben kért meg­felelő intézkedést, nehogy az állatállományban karos visszaesés álljon be. Kérte a Csáktornyái magyar ference­sek jogi helyzetének rendezését, hogy az ott- maradásukat az egyházi hatóság magatartása ne befolyásolhassa. Végül intézkedést kért, hogy a Kiskomárom környékén kitermelt tűzi­fát a lakosság sérelmére ne engedje a föld- mívelésügyi minisztérium más megyébe elszál­líttatni, hanem a magánszerződésből folyó kö­telezettség teljesítését más forrásokból bizto­sítsák. A főispán válaszában kijelentette, hogy a szénakivetés ügyében elhangzott panaszokra tegnap rendeletet adott ki a főszolgabíráknak. A rendeletben új kivetési eljárásra utasította A közigazgatásnak közel kell jutnia az egyes emberhez, mert ma nem tudunk meglenni az állam nélkül, ma az életnek annyi miniden ne­hézségével találkozunk, hogy azon csak az állam tud keresztülvezetni bennünket. Eziért kell kormánynak és kormányközegeknek foko­zottabban őrködniük az állami élet egysége fölött, annak minden vonatkozásában. Köteles­sége a közigazgatás minden emberének meg­találni a közös gondolatvilágot és érzelem­világot a távoleső vidékek lakosságával is. Ez a ma feladata. A holnap feladata pedig Deák Ferenc szellemében azoknak a reformok­nak megteremtése, amelyeket az ajtónkon ko­pogtató új idők szelleme követel. őket, hogy körültekintően, a szénatermés kö­rülményeinek és az állatállomány figyelembe­vételével hozzanak intézkedést. A kivetésnél elsősorban azt vegyék figyelembe, hogy vala­mely gazdaságban az előző években fölösleg­ként mekkora szénamennyiség mutatkozott és hogy az érdekelt gazdaságok mennyi más takarmánnyal rendelkeznek. Egyúttal a vár­megyéből való szénakiszállítást megtiltotta, ki­véve természetesen a katonai szükségletekre vonatkozó tételeket. A Csáktornyái magyar szerzetesek jogi helyzetének rendezésére a kormánynál személyesen eljárt, ennek eredmé­nye már folyamatban is van. Lépést tesz ia komárvárosi tűzifa szállítás ügyében is, hogy az mindegyik érdekelt félnek megfelelően in- téztessék el. Ui vonatok a Nemzetközi Vásár és a Szent István-hét tartamára Az Államvasutak igazgatóságának közlése szerint a Budapest Déli-pályaudvarról szombati napon 16 órakor induló keszthelyi gyorsvonat, valamint 15 óra 33 perckor induló tapolcai sebesvonat a hétvégi kettős ünnep folytán augusztus 14-én, pénteken közlekedik. Uj vonatokat helyezett forgalomba a Máv augusztus 13-ától 20-áig bezárólag Győr— Celldömölk között és pedig a Győrből 15.08 órakor induló, ellenirányban augusztus 14-étől 27-éig Celldömölkről 11.01 órakor induló sze­mélyvonatokat. E vonatok forgalombahelyezé- sével közvetlen budapesti összeköttetés létesül a Keleti pályaudvarról 13 órakor induló gyors­vonathoz, valamint ellenirányban a Keleti pá­lyaudvarra 15 órakor érkező gyorsvonathoz. Ugyancsak forgalomba helyezik augusztus 14-étől 27-éig a Körmend—Muraszombat kö­zött a 8638. számú és ellenirányban Mura­szombat—Szombathely között a 8637. számú motoros vonatokat. Az ezekkel a vonatokkal utazók ugyancsak csatlakozást kapnak az előbb közölt budapesti gyorsvonatokhoz. Rendeletben utasította a kormánybiztos főispán a zalai főszolgabírókat új kivetési eljárásra a szénabeszolgáltatás tekintetében

Next

/
Thumbnails
Contents