Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-01 / 172. szám
4 1942 augusztus 1. Elek és a. hosszú élei Irta: ANGYAL BÉLA. Már két napja vagyok Gergelyéknél és na- nagyon jól érzem magam. Igen szeretnek és minden jóval ellátnak. Azt tervezem, hogy még azt a szép babos csirkét is megeszem, amelyet már úgy megszelidíttem, hogy a tenyeremből is eszik. Azután, ha már nem lesz semmi ennivaló, szomorúan otthagyom barátomékat. Most még csak azt az alkalmas lélektani pillanatot lesem ki, amikor el lehet kérni utolsó szappanjukat, maradék lisztjüket és néhány kiló zsírjukat. Éppen ezen gondolkoztam, amikor Elek barátom odalépett hozzám és elébem tartotta az egyik folyóiratnak legújabb számát. — Olvasd 1 — mondta némi idegességgel és leült mellém. Az volt a cikkben, hogy az emberi életkor azért nem hosszabbodott meg még száznegyven évre, mert az emésztő szerveinket készakarva tönkre tesszük. Ugyanis az ételt nem rágjuk meg rendesen, csak lenyeljük. Szegény gyomrunk azután nem tud mit csinálni azzal a sok gombóccal, ami tészta, hús és egyéb holmi alakjában belé kerül. Ellenben, ha a rágás megfelelő lenne, akkor a gyomor kevesebb munkát végezne, ennélfogva tovább tartana és tovább is tudná megfelelő módon jóltartani a többi szervünket. Az illető ausztráliai tudós ki is számította, hogy egy-egy ételt meddig kell a szánkban tartani és rágcsálni, hogy a száznegyvenes átlagkort elérhessük. Ilyen táblázat volt a továbbiakban erről : Húsleves (kanalankint) 4 rágás Májgombóc 10 rágás Bableves 11 rágás Egyéb levesek 4-8 rágás Marhahús (villánkint) 27 rágás Borjúhús 16 rágás Hal 9 rágás Csirke 11 rágás Véntyuk 147 rágás Idei liba (?) 33 rágás Főzelékek 11 rágás Tészták 14 rágás Gyümölcsök 29 rágás A táblázat végén még azt ajánlotta a neves tudós, hogy a rágást nyugodtan és lassan kell végezni, mert csak így teljes a hatás. Mire végigolvastam a cikket, barátom már készen is volt a számításával. Azt számította ki, hogy eddig hány évet vesztett el családostul az életébői, éppen a rágás következtében. — Mától kezdve bevezetem családomba a helyes táplálkozást — mondta sötét elhatározással. Mikor ebédhez ültünk, meglepődtem, hogy csak ötre van terítve, holott eddig mindig hatan voltunk az asztalnál. Nem tartottam illendőnek érdeklődni a változás iránt, így hát türelmesen vártam. Amikor a levest behozták, láttam, hogy mindenki ott van, csak az anyós hiányzik — A mama külön akar enni — mondta Elek és mélyen belenézett a tányérjába. Úgy látszik, nem akarta anyósával az új rendszert gyakoroltatni. A száznegyven évet túl soknak tartotta ez esetben. A család már ki volt oktatva az új táplálkozási rendszerről, mert a kisebb gyerek megszólalt: — Apa, hányszor kell a rántott levest megrágni ? — Nyolcszor! A rágás megkezdődött. Elek vezényelt: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc. — Most lehet nyelni! — kiáltotta. A hatodik kanál után már egészen jól ment a dolog. Fél óra múlva hozhatták a másik ételt. Babfőzelék volt csülökkel, — Huszonnégy rágás! — vezényelt Elek. Érdekes volt nézni a családot, amint vezényszóra rágcsálta a csülökdarabokat. A gyerekek szeme olykor olykor ki is dülledt. Eleknek egyszer cigányútra tévedt a csülök a tizenegyedik rágás után és amíg a köhögéssel rendbe nem jött, a családnak várnia kellett. De ekkor meg azon vitatkoztak, hogy tizenegy, vagy tizenkét rágás volt-e már. — Tizenkettő — mondám én és a mama hálás pillantást vetett rám ezért a kis füllentésért. Délután negyed háromra megettük a főzeléket is. Most hozták a palacsintát. — Tizennégy! — kiáltotta Elek. Félötre készen voltunk a palacsintával, majd este hétre az almával. — Na gyerekek — mondta Elek megelégedetten — ma egy hónapot nyertünk az életünkhöz 1 — De én nagyon éhes vagyok — nyafogott Lajcsi. — Hiszen most ebédeltél — korholta az apja. — Én is éhes vagyok, vezényelj még egy karéj vajaskenyeret apa 1 — jajgatott Dezsőké. — Nekem is! — kiáltotta Lajcsi. Szó, ami szó, énbelém is vezényelhetett volna egy bécsi szeletet uborkasalátával, vagy céklával. Másnap csak négyre volt terítve. A mama nem akarta a nagymamát egyedül hagyni és azért vele ebédelt. Harmadnap már csak ketten voltunk Elekkel az ebédnél. A közbeeső étkezések alkalmával mindig valaki a másik csoporthoz pártolt át. — Te, Elek — mondtam barátomnak — engedd meg, hogy én rendesen egyek. — Rendben van, de viszont te ne haragudj, ha én az életmeghosszabbítási módszerhez tartom magamat. Mire Elek a levessel végzett, én már a feketekávét is megittam. Délután négykor behozták az ozsonnámat, amikor barátom még a tésztafélénél volt félútban a rágással. — Mi legyen a vacsora ? — kérdezte a mama hat után bekukkantva hozzánk. — Paprikás csirke galuskával — mondtam frissen — de szeretnék én is a nagymamával vacsorázni . .. Elek sem tudta félévnél tovább az életét hosszabbítani, mert a rágás miatt a hivatalban sem tudott rendesen dolgozni. Csak a tízóraijának megevése másfél órát eltartott. így aztán végkép kimerült és a rágás közben lefordult a székről. Meghalt szegény, mielőtt meggyőződhetett volna arról, hogy száznegyven évig elrá- gódhatik az ember — egy bolondságon. Magyar nevet a magyar gyermeknek I Csak akkor vagyunk és lehetünk igazi magyarok, ha minden vonatkozásban arra törekszünk, hogy nemzeti sajátságunkat minél élesebben kiemeljük. Nemcsak beszédünkben, szokásunkban, viseletűnkben, külső és belső megjelenésünkben kell magyaroknak lenni, hanem a bemutatkozásunk első pillanatától kezdve élesen meg lehessen állapítani, hogy nevünkben is a magyar fajhoz tartozunk. Hadat kell üzenni minden idegen keresztnévnek, mert legtöbbször azoknak semmiféle vonatkozásuk nincs a magyarsággal. Sajnos, még mindig nincs elég öntudat és büszkeség a magyarságban ahhoz, hogy ne csak belsőleg, — lelkileg — hanem külsőleg — a nevében is — valóban magyarrá váljék. És nem kismértékben a felületesség is hozzájárul az idegen kereszt- és egyéb nevek maj- molásához. Mert hiszen nagyon sok — már-már feledésbe merülő — ősmagyar eredetű, ma már történelmet jelentő keresztnév maradt reánk dicső őseinktől. Ezek az ősi magyar keresztnevek nem sorolhatók a történelmi hagyományok közé, hanem élő valósággá kell tennünk magunkban és gyermekeinkben. Különösen nagy fontossága van a magyar család- és keresztneveknek Hazánk idegen nemzetiségű vidékein, ahol mint végvári őr áll a magyar és kötessége nevével is kihangsúlyozni a nemzetéhez való őszinte ragaszkodását. Férfi nevek : Aba, Ajtony, Attila, Ákos, Árpád, Barna, Borsa, Botond, Buda, Bulcsu, Csaba, Csongor, Csorna, Egyed, Ellák, Elemér, Előd, Ernőd, Etele, Gedő, Gejza, Gyula, Huba, Hunor, Ipoly, Jutás, Kadosa, Kaplony, Kászon, Kelen, Kemecse, Keve, Kocsárd, Kolozs, Kund, Lehel, Levente, Mike, Nimród, Örkény, Örs, Petur, Solt, Szabolcs, Szalók, Szemere, Szörény, Tas, Tiborc, Tihamér, Törtei, Torda, Ubul, Vid, Vidor, Zoltán, Zsolt, Zsombor. Női nevek : Anikó, Aranka, Csilla, Csobánka, Emese, Emőke, Enikő, Etel, Gerle, Gyöngyi, Gyöngyvér, Hajnal, Iboly, Ildikó, Ilona Jolán, Katica, Lenke, Lilla, Piroska, Réka, Rózsa, Szende, Tünde, Üdvöske, Vidorka, Viola, Virág. A honvédelmi miniszter rendelete az ágütáskötelesek új osztályozáséról Megjelent a honvédelmi miniszter rendelete, amely az állításköteleseket az alkalmasság szempontjából az eddigitől eltérően osztályozza. Ä rendelet értelmében a honvédorvos az állításköteleseket a következő osztályokba sorolhatja: 1. katonai szolgálatra alkalmas, fogyatkozás nélkül, 2. katonai szolgálatra alkalmas, X fogyatkozással, 3. katonai segédszolgálatra alkalmas X fogyatkozással, 4. jelenleg alkalmatlan X fogyatkozással, 5. munkaszolgálatra alkalmas, nehéz munkára fogható, 6. munkaszolgálatra alkalmas, könnyű munkára fogható, 7. mindennemű szolgálatra és munkára alkalmatlan. Az osztályozások bejegyzése a következő rövidítésekkel történik: »Ka« = katonai szolgálatra alkalmas; »Ks« = katonai segédszolgálatra alkalmas; »Mk« = munkaszolgálatra alkalmas, könnyű munkára fogható; »Mn« = munkaszolgálatra alkalmas, nehéz munkára fogható; »An« = mindennemű szolgálatra és munkára alkalmatlan; »Jan« = jelenleg alkalmatlan. A zsidók osztályozásánál a rövidítés mellé minden esetben »zs« betűt kell írni. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdij — — —1445 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-20 17-00 l-— — —•— 1576 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet 1, 8-49 16-29 — —835 15 17 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 848 1628 180 — 1001 1545 -•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-20 16-00 4-50 645 11 30 17 20 — é. Hévizfürdő —14-28 4 50 7 05 11.45 1735 —— é. Keszthely Hungária szálló 1. 6-45 1470 11.50 17 40 — é. Keszthely pályaudvar 1. —14 05 Bak—Nova Menetdij —■— 8.40 16 20 i. Bak pályaudvar é. 6-55 13-35 —•— 8-50 16-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6-50 13-30 170 9-30 17-25 é. Nova i. 670 12 50 Menetdij Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján —•— 17-15 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. _•— 1-— 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 1 70 17-59 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19-25 é. Szentadorján i. 5-20
