Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-17 / 134. szám
111. évi o S y a m ' ♦ POLITIKÁI NAPILAP ó 134. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős zerkesztö: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Nem sírunk a ponyva után Az idei könyvnapon egy harmadával több könyv fogyott, mint tavaly, holott egy esztendő alatt alaposan megnőtt a papír éis a nyomda ára. Panaszkodnak is az olvasók a drága könyvre, mégis vásárolják. Ez arra vall, hogy nem tudnak már élni nélküle. A pestiek aránytalanul könnyebben és jutányosabban juthatnak olvasnivalóhoz, mint a vidékiek. Hiszen ott egyre-másra nyílnak a kölcsönkönyv- tárak. Ma már minden trafikos, papírkereskedő beszervezett melléküzemként jól-rosszul összeválogatott anyagú kisebb-nagyobb könyvtárat tart, nem is szólva a komoly kölcsön- könyvtárak seregéről, amelyekben úgyszólván minden valamire való új könyv megkapható havonként egy-két pengő kölcsöndíj ellenében. Kora reggeltől késő estig zsonganak ezek a kis üzemek. A könyvtáros rogyadozó térdekkel futkározik a polcok között, amelyeken békésen megfér a ponyva a remekművel. Móricz Zsiga a Zöldtollas Kígyóval, német szerző az angol íróval, szürke toll a szikrázó lángésszel, törpe az óriással, hitvány a nemessel. Tejfölös szájú diák után botra támaszkodó nagyasszony tipeg be, dirndÜruhás kifutólány mellett túl elegáns dáma fürkészi a könyvjegyzéket. Ezekben a könyvtárkákban leomlottak a nemek, a korok, a társadalmi osztályok válaszfalai. A betűéhség megszállottjai lelkendezve kapkodnak a 'kötetek után és oly boldogan szorítják hónuk; alá az új zsákmányt, mint rajongó szierelmes az imádottját. Villamosok, autóbuszok tele vannak olvasó utasokkal, óvatosabb beteg az orvosi várószobába is magával viszi a könyvet. A fürdők homokján, kirándulóhajók nyug- vószékein könyveikbe merült hölgyek és urak falják a betűt. A kültelki kölcsönkönyvtárak kopott közönsége épp úgy reszket az írásért, mint a belvárosi könyvszalónok módosabb olvasói. Különös, sőt fölemelő, hogy éppen most, a kard korszakában mennyire megnőtt a toll hatalma. Mars nem tudta elhallgattatni a Múzsákat s míg szerte a nagyvilágban, Északtól a Tűzföld fokáig jeges, vagy tüzes katlanokban hullik az ember és arat a halál: az arcvonalak mögött — és üres órákban még a harctéren is — mohó szemek rendesnek a nyomtatott sorokon, izgatott ujjak lapoznak a könyvekben. A lélek utat keres, felszínesen, vagy elmélyedve, de keresi a szellemet, a művelődést, tehát az élet szebbik felét. Maró szomj ez, szent szomjúság, amely — sajnos — nem mindig jut tiszta és méltó italhoz. Sokszor a gyűlölet sárga mérge, az irigység zöld epéje, az erkölcstelenség barna iszapja bűzlik az olvasó felé a lapokról. Most, amidőn a magyar kormány halálos csapást készül mérni a ponyvára, eszembe jut egyik legnagyobb írónk mondása, amit a napokban hallottam társaságban: »Nem tagadhatjuk, sok százezer embert a ponyva csábított a könyvolvasásra.« Csakugyan, van valami ebben... Persze, a kiváló író nem a ponyva mellett akart lándzsát törni, hiszen egész élete és munkája élő tiltakozás a ponyva ellen, de jól látta meg, hogy széles rétegek számára a ponyva volt az első lépcső a könyv felé. Azt hiszem, e hazában rengeteg ember él, aki túljutott már az első lépcsőn, prökre otthagyta a ponyvairodalom hitvány fércműveit és magasabbra hágott. A ponyva eltűnhet, néhány tucat üzletes könyvkiadón és zugírón kívül senki sem sír majd utána. Lehet, hegy sok embert a ponyva szoktatott a könyvre. De Magyarországban már nincs szükség ern a végzetes hatású nevelőre. A ponyva medial, de itt maradnak az Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara székhelyén szűkebb körű értekezlet volt az 1942/43. évi olajmag és ipari növénytermelési tervezet megtárgyalására. Az értekezletre leutazott a földművelésügyi minisztérium részéről dr, vitéz Ricsóy Uhlarik Béla miniszteri osztályfőnök és dr. Mihály Béla miniszteri titkár. Dr. Ricsóy Uhlarik Béla kiemelte, hogy az 1942—43. termelési évre vonatkozóan idejében szándékoznak kiadni a kötelező termelésről szóló rendeletet. Nemcsak olajos növények, hanem Ipari növények termeléséről is szó lehet. A kötelező területet kénytelen lesz a földművelésügyi kormány 5 százalékról 7 százalékra felemelni és a kisgazdáknál az idei 50 hold helyett 20 katasztrális holdon felüliekre kimondani a százalékos termelési kötelezettséget. De alkalmuk lesz a gazdáknak kiválasztani azt a növényt, amit termelni óhajtanak. Ezenkívül mindent elkövet a földművelésügyi kormány atekintetben, hogy a gazdák megfelelő árat kapjanak a beszolgáltatott termésért. Könnyíteni fognak a szerződéskötések módján is, mivel minden kerületi mezőgazdasági kamara mellett létesítenek — a terv szerint — Futura kirendeltséget, amely a körzetre nézve elintézné a szerződéskötéseket. Dr. Mihály Béla — térkép alapján — részletesen ismertette azt a tervezetet, amelyet az olajos magvak, illetve ipari növények termelésére nézve készítettek abból a szempontból, hogy mely vidék méh növény termelésére alkalmas. Ez nem lesz nerev keret, mert megadják a módot a gazdaközönségnek arra, hogy a térképen megjelölt növények helyett más olaj-, vagy ipari növény termelhessen a szántóföldi terület azonos, vagy — egyes növényeknél felemelt százalélán. Az értekezlet keretébei vármegyénként külön- külön kerültek tárgyalása a térképre felvett olaj-, illetve ipari nővérnek termelési viszonyok szempontjából. A térképm csak a fő ipari növények szerepelnek, a nmraforgó, ricinus, szója, olajlen, rostlen, rostkencfcr. Azonban lehetővé teszik, hogy kisebb jeleiiőségű ipari növényekkel legyenek ezek helettesíthetők, bizonyos óvatossági rendszabályoí mellett, mint tökmag, olajözön, repce, stb Az idén, a kötelező termelésre kijelölt területeken már a 300 holdon felüli gazdák kötelesek lisznek 3 százalék ricinust termeszteni. A ricinsból az egész előirt területet ki kell termelni honvédelmi szempontból. A Zala vármegyére névé készített tervezet tárgyalásánál dr. Koibii Károly keszthelyi gazdasági akadémiai tanr adta elő tapasztalatait. Részletesen ismertbe a szójababtermelés olvasók, akik az idegenlégkmista Piszkos Fred idétlen kalandjai után eltalálnak majd Mikszáth alakjaihoz, Ady költeményeihez és mind-mind a többiekhez, az igaziakhoz, at mocsárból a rónához, a vakondtúrástól a Lomnici csúcshoz. körüli észleleteit, amennyiben Zala vármegye egész területére előírták a szójabab termesztését. Az értekezlet tárgyalása során kérték a szárítóberendezés létesítését, hogy a gazdaközönség a napraforgót szedés után száríthassa és átadhassa. Kérték továbbá, hogy a termelési szerződések alapján beszolgáltatott olajosmagvak után nyert olajpogácsa teljes egészében a termelő gazdának jusson A kötelező termelésre felhasználandó terület ugyanis legnagyobb részt a takarmány termelés rovására megy, viszont mindent el keli követni atekintetben, hogy az állattenyésztés vissza ne essék. A pogácsakiutalásnál figyelemmel kell lenni a törzskönyvezett tehenekre. Felmerült az a kívánság is, hogy a főterményként termelt takarmánytök vetéseket is számítsák be a kötelező területbe. Az elhangzott felszólalásokra vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla adta meg a felvilágosításokat. A pogácsajuttatásra nézve az a terv, hogy azt a szerződéses termelők kapják. A nem szerződéses termelők a Mezőgazdák Szövetkezetétől igényelhetnek olajpogácsát. Például a tervezel szerint a szójánál a szerződéses termelők részére a beszolgáltatott nyers súly után 30 százalék, a törzskönyvezett tehenészetek részére pedig 60 százalék olajpogácsát adnak vissza. A kiadandó rendeletből világosan ki fog tűnni, hogy a szerződéses termelők mennyi pogácsát kapnak vissza. A szerződéses termelőknek feltétlenül előnyt akarnak biztosítani a nem szerződőkkel szemben. Ajánlatos lesz szerződést kötni részben azért is, mert a szerződők hamarabb, olcsóbban, esetleg ingyen juthatnak vetőmaghoz és esetleg termelési előleget is kaphatnak. Ha jobb üzletre számítanának a nem szerződő gazdák az árak tekintetében, tévednének, mert zárolt cikkekről van szó, a termést ugyanúgy be kell szolgáltatniok, mint a szerződéses termelőknek. Magyarország pogácsaszükséglete 9000 vagon, amit az ország határain belül eddig soha sem tudtunk előállítani. Az 1942—43.-as termelési terv alapján ezt a mennyiséget, sőt bizonyos többletet is sikerül itthon előállítani. Ennélfogva az erőtakarmányellátásban tehát nem ltsz fennakadás. A főterményként vetett takarmánytök beszámításáról is szó lehet. A kender- és lenterületeknél fel kellett venni a rendelettervezetben azt, hogy a régi területei ken kívül még termelni kell a 7 százalék többletet. Azonban méltányos, hogy a többletet VIDÉKY LAJOS, Zala megye egész területére kötelezően előírták a szójabab termesztését
