Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-28 / 94. szám
2 MA<MfkET 1942 április 28. öltözködjünkTóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztálv * ® ggf V9 ■ W Kész nöikabát és ruhaosztály Urídivat és szöveteladás úri és női szabóságából Selyemhernyó tenyésztők jutalmazására 1000 pengőt fordít a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet Szövetségeseinkkel vállvetve élet-lhaliá'l harcukat vívják honyédeink a harctereken. Ezekben a harcokban döntő szerepe van a repülőknek. A repülőnek életmentője az ejtőernyő. Az ejtőernyő ernyője pedig kizárólag gubóselyemből készül, mert nines más anyag, amely az irtózatos igénybevételt kibírná, csak a selyem- bernyóíonáiból készült selyemszövet. De nemcsak a repülőknek van szükségük az ejtőernyőre. Ott vannak a mi derék ejtőernyős katonáink is, akiknek legnélkülözhetetlenebb fölszerelési tárgyuk az ejtőernyő: Mia a gubóselymet külföldről behozni egyáltalán lehetetlen. Itthon magunknak kell tehát megtermelnünk minden darab ejtőernyőnk anyaglát. Magyarországnak a sielyemtermelése szép fejlődést ért el, de ma fokozottan többet kell termelnünk. A selyemhernyók táplálékát adó eperfák szép számmal vannak, főleg közutaink mellett, de ezek számát is igyekeznünk kell szaporítani. lése.) Nincs művészet a lélek szabad szárnyalása nélkül s a szellem teremtő erejének kötetlensége nélkül nincs igazi alkotás. Ez az oka annak, hogy a szovjet birodalomban nem fejlődött ki európai értelemben vett művészet. Az irodalom és a zene terén talán még akadt egy-egy figyelemreméltó alkotás, de az építőművészet és a képzőművészet silányabb, mint bárhol a világon. De ez érthető is, mert az építőművészet és a képzőművészet kifejlődésének alapja a társadalmi és gazdasági élet magasabbrendűsége. Képzőművészeti alkotásokkal csak ott találkozhatunk, ahol az éliet nyugodt, kiegyensúlyozott. A társadalom teremtő ereje ennélfogva nemcsak a mindennapi lét föltételeinek megszerzésére kényszerül, hanem jut belőle arra is, hogy eszmei értékeket, gondolatokat formáljon kőbe és anyagba. Azokban a szovjet városokban, amelyeket végigjártunk, a legszörnyűségesebb építészeti Ne vesszen kárba ezeknek ejgyetleln kilogram lombja se. Tenyésszen selyemhernyót mindenki, akinek a legparányibb alkalma is van hozzá. Ebben a háborúban ne hulljon le fölhasználatlanul egyetlen eperfatevél se. A sie- lyemhernyótenyésztéis |ncm nehéz munka. Némi irányítással iskolás gyermekek is elvégezhetik. A tanítók növendékeiket lelkesítsék, oktassák a selyemhernyó tenyésztésére, mert honvédelmi szolgálatot teljesít, aki ma a selyemhernyó tenyésztését előmozdítja. A leventék terjesszék ki tevékenységüket erre a munkára is. A sok százezres tömeg lelkes munkája megsokszorozhatja selyemtermelésünket. Ennek segítségével pedig ejtőernyőseink számát szaporíthatjuk a győzelmet biztosító fölényig. Gondoljunk a Délvidék visszaszerzésében oly nagyszerűen szerepelt ejtőernyőseinkre. A Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet 1000 pengős jutalmát ugyan azoknak a sokgyermekes családok tagjainak adja, akik a selyem- hernyó tenyésztéssel a legszebb eredményt érik el, de a nemzet hálájából mindenkinek jut, aki a hadifontosságű selyemtermelést előmozdítja. »művekkel« találkoztunk. A szovjet hírverés azt harsogta a világba, hogy a szovjet a munkások paradicsoma s ebben a paradicsomban minden munkásnak emberi otthona, müveit emberhez illő lakása és környezete van. A valóság az, hogy a mammutgyárak körül elképzelhetetlen kiterjedésű nyomortanyák terülnek el. Egy-iegy szobában két-három család húzódik meg, az öregek és gyerekek a szobák sarkában berendezett vackokon hevernek. De nelrn különbek azok a Potemkin-épületek sem, amelyeket majdnem minden nagyobb városban építettek — a kiváltságos elemeknek. A szakember számára a legmeglepőbb éppen az, hogy a szovjet, amely »új szellemiségével« kérkedett, huszonöt év alatt sem tudott kitermelni sajátos stílust. A legtöbb négy-öt emeletes házon a klasszikus görög és római stílusok hagyományait fedeztük fel zagyva összevisszaságban. Az egyik bérház homlokzatán a német művészet újjászületésének kedvelt díszítő elemével, a cartouch-sal találkoztunk. A szovjet építészek az építészeti elemek megválasztásánál ráfanyalodtak az általuk annyira gyűlölt fasizmus és »nácizmus« építőművészeti stílusára is. A dnyepropeírovszki műegyetemen levő épületterveken és fényképeken, azonban már bizonyos keleti ízt fedezhettünk fel, ami nyilvánvalóan a zsidó szellemi befolyás erősödéséről árulkodik. Az itt talált homlokzati képek a magyarországi zsinagógák stílusához hasonló vonásokat tüntetnek fel. A lakóházak szerkezetileg éppoly rosszul vannak megoldva, mint amilyejn megdöbbentő a belső berendezésük. A lépcsőházakat gyakran az utcai szárnyon helyezik el. Függő folyosót nem igen alkalmaznak, mert szerkezetileg csak ritkán tudják helyesen megoldani. Igen sok, több éve lakott épületet láttunk, ahol a vasgerendák szomorúan lógnak az űrben s várják a csodát, vagy a hozzáértő szakembert. A homlokzatok kiképzése túlnyomórészben vakolt. A házakat gyakran sötét kékesszürkére festették. Nincs Magyarországon az az elhanyagolt börtöin- épület, vagy külvárosi bérkaszárnya, amely olyan komor hatásű volna, mint ezek a főútvonalakon álló lakóházak. Sok épület közönséges falazótéglából, nyerstégla modorban készült. Az így falazott homlokzatokat szívesen festették be sárga, vagy vörös színnel s ezáltal a festék — ez a lélektelen nyersanyag — lárvaszerűen takarja el la tégla természetes, nemestüzű színét, ínem (hesziélve arról, hölgy a festék élesen kiemeli ia falfelület egyenetlenségét. A lerakódó port és kormot az eső hosszú csíkokban mossa végig ia hömlokzaton. A kemény orosz éghajlat a festéket 'liemarjp s mivel a házak gondozásáról szó sem volt, ia legtöbb épület -sivár éis lerongyolódott. Az épületek aránya majdnem mindig 'torz, néha pedig tudatosan fura. A házak berendezése Semmivel sem különb a homlokzatoknál. A kőműves-, asztalos-, lakatos- és burkoló-munkák kivitele és alaki kiképzése a miieinkéhez képest hihetetlenül elmaradott. A szobák padozata hajóípadló, vagy lapburkolat. Bádogszerelvényeik gyatrák és hiányosak. Az 'esővízlefolyó csatornák a járdaszínt fölött mlá:sfél-két 'méterre végződnek és (jutják a ívizet ia gyanútlan járó-kellők nyakába. Némelyik lakóháztömb központi fűtéssel van fölszerelve, de a konyhákban nincs vízvezeték és négy-öt többemeletes háznak jut egyetlen vízcsap — az udvaron. Az -egyéb mellékhelyiségek állapota 'európai ember számára -elképzelhetetlen. Rendszerint az udvaron helyezik lel hanyagul össze eszká- bált deszkabódékban. A szovjet szociálpolitikájának Jegkiáltóbb cáfolatai talán nem is annyira a nyomortelepek, mint 'ezek a házak, amelyeket már a »rendszer« épített munkásai számára. Ezekben a házakban nem volt senkinek sem otthona, de még csak lakása 'sem. A hátakban ia bizalmi férfiak korlátlanul uralkodtak. Joguk volt behatolni minden lakrészbe, amelyekben alig található valamire való bútor. Szoborról, festményről -nem is álmodhattak a szovjet polgárók. Meg kellett el-égedruÖk a köztereken felállított sokszorosított gipszművekkel. Ezek többnyire a szovjet nagyjait ábrázolták, épp úgy, mint -azok a színes nyomatok is, amelyekről Sztálin, Vorosilov, vagy Molotov ábrázata rémítg-étte az örökös félelemben és nyomorban élő munkásokat. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1941. október 26-tól. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely Menetdij — — —•_ 14 20 16 00 i. Zalaegerszeg Széchenyi-lér é. 9T0 1550--•--p— — —•— 14-45 16-25 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-46 15-25---•--— — 8-20 14 46 —■— i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 45 15 24---•--T8 0 - 9 05 15-20 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 825 1500--*--4-50 6 45 1020 —•— —é. Hévizszentandrás i. —•— 13-48 17 18 4 50 7 05 1040 16 35 é. Keszthely pályaudvar i. 7-10 13 15 16.50 Bak—Nova Menetdij —•— 8.35 15 20 i. Bak pályaudvar é. 7T0 13 10 T— 8-50 15-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 1305 2 70 9 30 16 10 é. Nova i. 625 12 25 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján — •— —•— 16 00 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. —•— 15-50 T— 14-20 16-26 é Bak Hangya szövetkezet i. 715 15 21 1-70 14 38 16-38 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-58 1502 4 50 —•— 17-55 é. Szentadorján i. 5-45 Hogyan „épített” a szovjet 7 (A m. kir. honvéd haditudósító század köz- j
