Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-28 / 94. szám
2 M/icf^RFXET 1942 április 28. Öltözködjünk Jót ti Kész nöileabát és ruhaosztálv m Kész nöikabét és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás úri és női szabóságából Selyemhernyó tenyésztők jutalmazására 1000 pengőt fordít a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet Szövetségeseinkkel vállvetve éliet-halíál harcukat vívják honvédieink a harctereken. Ezekben a harcokban döntő szerepe van a repülőknek. A repülőnek életmentője az ejtőernyő. Az ejtőernyő ernyője pedig kizárólag gubóselyemből készül, mert nincs más anyag, amely az irtózatos igénybevételt kibírná, cisak a selyemhernyófonálból készült selyemszövet. De nemcsak a repülőknek van szükségük az ejtőernyőre. Ott vannak a mi derék ejtőernyős katonáink is, akiknek legnélkülözhetetlenebb fölsZerelési tárgyuk az ejtőernyő. Mia a gubóselymet külföldről behozni egyáltalán lehetetlen. Itthon magunknak kiéli tehát megtermelnünk minden diarab ejtőernyőnk anyagát. Magyarországnak a sielyemtermelése szép fejlődést ért el, de ma fokozottan többet kell 'termelnünk. A selyemhernyók táplálékát adó eperfák szép számmal vannak, főleg közutaink mellett, de ezek számát is igyekeznünk kell szaporítani. (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése.) Nincs művészet a lélek szabad szárnyalása nélkül s a szellem teremtő erejének kötetlensége nélkül nincs igazi alkotás. Ez az oka annak, hogy a szovjet birodalomban nem fejlődött ki európai értelemben vett művészet. Az irodalom és a zene terén talán még akadt egy-egy figyelemreméltó alkotás, de az építőművészet és a képzőművészet silányabb, mint bárhol a világon. De ez érthető is, mert az építőművészet és a képzőművészet kifejlődésének alapja a társadalmi és gazdasági élet magasabbrendűsége. Képzőművészeti alkotásokkal csak ott találkozhatunk, ahol az élet nyugodt, kiegyensúlyozott. A társadalom teremtő ereje ennélfogva nemcsak a mindennapi lét föltételeinek megszerzésére kényszerül, hanem jut belőle arra is, hogy eszmei értékeket, gondolatokat formáljon kőbe és anyagba. Azokban a szovjet városokban, amelyeket végigjártunk, a legszörnyűségesebb építészeti Ne vesszen kárba ezeknek egyetteln kilogram lombja se. Tenyésszen selyemhernyót mindenki, akinek a legparányibb alkalma is van hozzá. Ebben a háborúban ne hulljon le föl- használatlanul egyetlen eperfalievél se. A sie- lyembernyótenyésztés nem nehéz munka. Némi irányítással iskolás gyermekek i,s elvégezhetik. A tanítók növendékeiket lelkesítsék, oktassák a selyemhernyó tenyésztésére, mert honvédelmi szolgálatot teljesít, aki ma a selyemhernyó tenyésztését előmozdítja. A leventék terjesszék ki tevékenységüket erre a munkára is. A sok százezres tömeg lelkes munkája megsokszorozhatja selyemtermelésünket. Ennek segítségével pedig ejtőernyőseink számát szaporíthatjuk a győzelmet biztosító fölényig. Gondoljunk a Délvidék visszaszerzésében oly nagyszerűen szerepelt ejtőernyőseinkre. A Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet 1000 pengős jutalmát ugyan azoknak a sokgyermekes családok tagjainak adja, akik a selyem- hernyó tenyésztéssel a legszebb eredményt érik el, de a nemzet hálájából mindenkinek jut, aki a hadifontossájgű selyemtermelést előmozdítja. »müvekkel« találkoztunk. A szovjet hírverés azt harsogta a világba, hogy a szovjet a munkások paradicsoma s ebben a paradicsomban minden munkásnak emberi otthona, müveit emberhez illő lakása és környezete van. A valóság az, hogy ia mammutgyárák körül elképzelhetetlen kiterjedésű nyomortanyák terülnek el. Egy-egy szobában két-három család húzódik meg, az öregek és gyerekek a szobák sarkában berendezett vackokon hevernek. De nem különbek azok a Potemkin-épületek sem, amelyeket majdnem minden nagyobb városban építettek —- a kiváltságos elemeknek. A szakember számára a legmeglepőbb éppen az, hogy a szovjet, amely »új szellemiségével« kérkedett, huszonöt év alatt sem tudott kitermelni sajátos stílust. A legtöbb négy-öt emeletes házon a klasszikus görög és római stílusok hagyományait fedeztük fel zagyva összevisszaságban. Az egyik bérház homlokzatán a német művészet újjászületésének kedvelt díszítő elemével, a cartouch-sal találkoztunk. A szovjet építészek az építészeti elemek megválasztásánál ráfanyalodtak az általuk annyira gyűlölt fasizmus és »nácizmus« építőmüvészeti stílusára is. A dnylepropefrovszki műegyetemen levő épületterveken és fényképeken azonban máz bizonyos keleti ízt fedezhettünk fel, ami nyilvánvalóan a zsidó szellemi befolyás erősödéséről árulkodik. Az itt talált homlokzati képek a magyarországi zsinagógák stílusához hasonló vonásokat tüntetnek fel. A lakóházak szerkezetileg éppoly rosszul vannak megáldva, mint amilyen megdöbbentő a belső berendezésük. A lépcsőházakat gyakran az utcai szárnyon helyezik el. Függő folyosót nem igen alkalmaznak, mert szerkezetileg csak ritkán tudják helyesen megoldani. Igen sok, több éve lakott épületet láttunk, ahol a vasgerendák szomorúan lógnak az űrben s várják a csodát, vagy a hozzáértő szakembert. A homlokzatok kiképzése túlnyomórészben vakolt. A házakat gyakran sötét kékesszürkére festették. Nincs Magyarországon az az elhanyagolt börtön- épület, vagy külvárosi bérkaszárnya, amely olyan komor hatású volna, mint ezek a főútvonalakon álló lakóházak. Sok épület közönséges falazótéglából, nyerstégla modorban készült. Az így falazott homlokzatokat szívesen festették be sárga, vagy vörös színnel s ezáltal a festék — ez a lélektelen nyiensaínyajg — lárvaszerűen takarja el la tégla természetes, nemestűzű színét, nem beszélve arról, hogy a festék élesen kiemeli a falfelület egyenetlenségét. A lerakódó jport és kormot az eső hosszú csíkokban mossa végig ia homlokzatom. A kemény orosz éghajlat (a festéket liemarjp s mivel a házak gondozásáról pzó sem volt, ía legtöbb épület sívár 'és lerongyolódott. Az épületek aránya majdnem mindig torz, néha pedig tudatosan fura. A házak berendezése (semmivel sem különb a homlokzatoknál. A kőműves-, asztalos-, lakatos- és burkoló-munkák kivitele és alaki kiképzése a miieinkéhez képest hihetetlenül elmaradott. A szobák padozata hajópadló, vagy lapburkolat. Bádogszerelvényeik gyatrák és hiányosak. Az 'esővízlefolyó csatornák a járda- színt fölött másfél-két méterre végzőidnek és (ontják a ívizet a gyanútlan járó-kelők nyakába. Némelyik lakóháztömb központi fűtéssel van fölszerelve, de a konyhákban nincs vízvezeték és négy-öt többemeletes háznak jut egyetlen (vízcsap — az udvaron. Az egyéb mellékhelyiségek állapota európai ember Számára elképzelhetetlen. Rendszerint az udvaron helyezik lei hanyagul össze eszká- bált deszkabódékban. A szovjet szociálpolitikájának Jegkiáltóbb cáfolatai dalán nem is annyira a nyomortelepek, mint ezek a házak, amelyeket már a »rendszer« épített munkásai számára. Ezekben a házakban nem volt senkinek sem otthona, de még csak lakása sem. A házakban a bizalmi férfiak korlátlanul uralkodtak. Joguk volt behatolni minden lakrészbe, amelyekben alig található valamire való bútor. Szoborról, festményről nem is álmodhattak a szovjet polgárok. Meg kellett elegedniök a köztereken felállított sokszorosított gipszmüvekkel. Ezek többnyire a szovjet nagyjait ábrázolták, épp úgy, mint azok a színes nyomatok is, amelyekről Sztálin, Voro'silov, vagy Molotov ábrázata rémítgétte az örökös félelemben és nyomorban élő munkásokat. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ T MÁVAUT * MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1941. október 26-tól. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely Menetdij — — —• — 14 20 16 00 i. Zalaegerszeg Széchenyi-lér é. 9T0 1550--•--— —•— 14-45 16-25 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-46 15 25---•--— — 8'20 14 46 —■— i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 45 15 24--*--T8 0 — 905 15-20 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 825 1500---*--4-50 6 45 1020 —•— —’-ír- é. Hévizszentandrás i. —•— 13-48 1718 450 7 05 10-40 16 35 é. Keszthely pályaudvar i. 7T0 13 15 16.50 Bak—Nova Menetdíj —•— 8.35 15 20 i. Bak pályaudvar é. 7T0 13 10 1-— 850 15-30 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 1305 2 70 9 30 16 10 é. Noya i. 625 12 25 Menetdij Zalaegerszeg —Bak—Lispe—Szentadorján _•— _•— 1600 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é.—•— 15-50 1-— 14-20 16 26 é Bak Hangya szövetkezet i. 7-15 1521 T70 14 38 16-38 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-58 1502 4 50 —•— 17-55 é. Szentadorján i. 5-45 mmvvmrmmvvvmfimtvmr* m w*-omwhmm Hogyan „épített” a 7
