Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-25 / 92. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 25. SZOMBAT III. évfolyam ó POLITIKAI NAPILAP ^ 92. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Töttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Harc a közellátásnak lelkiismeretlen kártevői ellen (K. É.) Az ország népének legnagyobb része megértéssel fogadja a közellátási hatóságoknak azokat a rendeletéit és intézkedésiéit, amelyeket a zavartalan és egyenlő mértékkel mérő közellátás érdekében hoznak. Az ország népe jól tudja, hogy mindeme intézkedések egyedül azt a célt szolgálják, hogy részben tartalékok legyenek biztosíthatók az egyes árucikkekből a későbbi közellátás érdekében, másrészt pedig, hogy mindenki egyenlő mértékben juthasson hozzá a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkekből rendelkezésre álló mennyiségekhez. Az előrelátó nemzetgazdálkodás és a szociális, szempontok egyaránt érvényre jutnak a közellátási hatóságok intézkedéseiben. Mindazonáltal nálunk is akadnak olyan önző és felelőtlen elemek, akik csak saját hasznukra gondolva, megkárosítják a közt és joggal nevezhetők a magyar közellátás kártevőinek. Ezek a személyek, abban a reményben, hogy cselekedetük rejtve marad, különböző visszaéléseket követnek el és megkerülni igyekeznek a törvényeket és hatósági rendeleteket. Figyelemmel kisértük az utóbbi hetek bírósági tárgyalásait és azoknak anyagjában sók olyan esetet találtunk, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a visszaélések napvilágra kerülnek és ilyenkor nem marad el az igazságszolgáltatás megtorlása. Leggyakoribb az árdrágítás bűne, amibe olyan kereskedők és termelők esnek bele, akik nem elégesznek meg a számukra mindenkor biztosított tisztes haszonnal, hanem a harácso- lás módszereivel akarják kielégíteni saját kapzsiságukat. Különösen az életfontosságú élelmiszerek terén történik a legtöbb ilyen bűncselekmény, például gabonaféléknél, takarmánynál, burgonyánál, tejtermékeknél. Az árdrágítás egy nemének tekintendő az a burkolt árdrágítás is, amikor egyes vendéglői üzemek más elnevezés alatt szolgáltatnak ki húsféléket és ez sem ritka eset. Ilyenkor az történik, hogy például valamilyen olcsóbb belsőrészből készült húsételt előkelő névvel jelölnek meg az étlapon és hasonlóan előkelő árat is számítanak érte. Ezt a visszaélést különösen a vagdalthúsféléknél követhetik el, amikor a vendég klevésbbé tudja ellenőrizni azt, hogy mit kapott például töltöttkáposzta, vagy töltöttpaprika elnevezés alatt. Itt meg kell azonban jegyeznünk vendéglátóiparunk dicséretére, hogy ez a visszaélés kiveszőben van és már csak igen ritkán kell bíróságainknak hasonló ügyet tárgyalmok. Kétségtelen, hogy az árdrágítás minden fajtája ellen a legszigorúbban kell .eljárnunk, mert az árdrágítás egyéni harácsolást és cselekedet jelent, amely meglazítja a vásárlóközönség fegyelmét. Olyanokat részeltet az árúcikkekben, akik ezt a drágább árat meg tudják fizetni. Másik visszaélés az árúrejtegetés bűncselekménye, amit a bírósági tárgyalások statisztikája szerint a legtöbb szakmában elkövetnek, de természetesen itt is az élelmiszerkereskedelem vezet. Emlékezetes, hogy még a jegyrendszer bevezetése előtt egyes fővárosi pékek csak kiválasztottaknak szolgáltattak ki árát és a sorbaállók nagy része kielégítetlenül mehetett haza. Amióta azonban a közellátási miniszter megszüntette a sorbaállást a pékek előtt és bevezette a jegyrendszert, azóta a pékeknek ez a visszaélése végétért és ma a sütőipar pontosan és közmegelégedésre tesz eleget kötelességeinek. De még mindig adódik árúrejtegetés az élelmiszerpiacon és más kereskedelmi ágakban is. Egy hentesmestert elítélt a bíróság azért, mert egy vásárlónak azzal tagadta meg sonka kiszolgáltatását, hogy sonkája nincs. Ez a vásárló azonban látta, hogy előbb kiszolgáltak sonkát egy másik vevőnek. Rendőrt hívott, aki felnyíttatva a hentessel annak jégszekrényét, megállapította, hogy igenis, a jégszekrényben van sonka. A szappanellátás terén pedig ugyanolyan visszaélések kezdtek mutatkozni, mint régebben a kenyérellátás terén. Egyes drogériák és más, szappant árusító üzletek, csak annak szolgáltattak ki szappant, akinek ők akartak és mivel legtöbb esetben a sole egyéb árúcikket, főleg pipereszereket vásárló közönségnek adtak csak szappant, a szegényebb rétegek nem juthattak szappanhoz. Éppen ezért a közellátási hatóságok most megfelelően megszervezik a szappanellátást, hogy szappan ne csak kiváltságosaknak jusson. Emlékezetes még az a nagyszabású árúrejte- getési kísérlet is, amelyet egyesek az elmúlt hónapokban a hagymaellátás terén igyekeztek sikerre vinni. Felelőtlen szándékaik azonban a közellátási hatóságok erélyes intézkedései következtében nem járhattak sikerrel és végül is biztosítani lehetett a hagymaellátást. Talán itt említhetjük meg azt a lelketlen és harácsoló szellemből fakadó próbálkozást is, amely ellen a közeltátásügyi miniszter ugyancsak erélyes intézkedéseket foganatosított és P ácsán a szeminárium május 2-án lesz az osztatlan és részben osztott iskolák részére, a róm. kát. elemi iskolában. A szeminárium igazgatója: vitéz Filó Ferenc és Lulich Albin körzeti iskolafelügyelő, jegyzője: Kovács József pacsai rk. iskolai tanító. 9 órakor szentmise. A szeminárium kezdete 10 órakor. Tárgy- sorozata: 1.) Elnöki megnyitó. 2.) A történelem tanítás mai módszere. Előadja: Szabó István pölöskei községi iskolai tanító. Megbeszélés. 3.) Bemutató tanítás a VII—Vili. osztályban. »A honvédelem.« Vezeti Szabó István pölöskei községi iskolai tanító. Önbírálat, hozzászólások. 4.) A Tanterv és Útmutatások nevelésre vonatkozó része a valláserkölcsös nevelésre való tekintettel. Ismerteti Bakos József hahóti rk. iskolai tanító'. Megbeszélés. 5.) Bemutató tanítás a IV. osztályban a földrajzból. »A Délvidék.« Vezeti Molnár Teréz nagyhorváti rk. iskolai tanítónő. Önbírálat, hozzászólások. 6.) Népművelési előadás. Tartja: Markos Jenő népművelési titkár. 7.) Feren- czi István: »Amit jónak hittünk az iskolában« című pedagógiai művét ismerteti Baranyay Géza felsőrajki rk. iskolai tanító. 8.) Elnöki összefoglaló. ami nemkevésbbé bűnös cselekedet. Ez pedig az az eset, amikor egyes felelőtlen, csak önös érdekeiket néző kereskedők, vagy élelmicikke- ket előállító iparosok valamely létfontosságú árúcikk kiszolgáltatását ahhoz a föltételhez kötik, hogy a vevő még mást is vásároljon. Gyakori jelenség az árúhamisítás alakjában elkövetett bűncselekmény is, amit a törvény már a háború előtti időkben, is szigorúan üldözött. Ezen a téren már régebben is több intézkedés történt, főleg a tejhamisítók ellen, akik lelketlen módszerekkel vizezték, illetve lefölözték a tejet és azt, mint teljes tejet hozták forgalomba. De nem ritka eset a fűszerfélék hamisítása sem. A közelmúltban ítélte el a bíróság K. S. fűszerest azért, mert az őrölt paprikába téglaport kevert. A fűszerfélék közegészségügyi szempontból való ellenőrzése is ugyanúgy és állandóan folyik, mint a tej és tejtermékek ellenőrzése. A vétkesek hiába bíznak abban, hogy ilyen, vagy hasonló bűnös üzelmeket zavartalanul folytathatnak. A közellátási hatóságok mindent elkövetnek, hogy ezen a téren is a legszínvonalasabb eredményt mutathassuk fel. Ismeretesek azok a megtorlások, amelyeket a németországi jogszolgáltatás szegez szembe a közellátás kártevőivel, az árdrágítókkal, árú- rejtegetőkkel és árúhamisítókkal. Nemcsak súlyos fegyház, fogház, vagy pénzbüntetéssel sújtják Németországban az ilyen bűnösöket, hanem súlyos esetekben halállal is. Nem szeretnénk, ha nálunk is ilyein intézkedések bevezetésére volna szükség. Éppen ezért fokozottan kell ügyelnünk arra, hogy hazai közellátásunk zavartalanul és minden visszaéléstől mentesen legyen biztosítható a közellátási hatóságok előírásaihoz híven. Ha az ország népe megértéssel fogadja az ennek érdekében kiadott rendeleteket és foganatosított intézkedéseket, akkor el is fogjuk érni, hogy közellátásunk minden vonatkozásban zavartalanul működhet és eleget tehet feladatának. Sümegen május 4-én az állami elemi iskolában. A szeminárium igazgatója: Novák Frigyes éis Tanay Jenő körzeti iskolafelügyelő, jegyzője: Karácsony Imre sümegi állami tanító. 8 órakor szentmise a plébániatemplomban, istentisztelet a protestáns templomban. A szeminárium 9 órakor kezdődik. Tárgy- sorozat: 1.) Elnöki megnyitó. 2.) Az olvasás tanításának módszere. Előadja: Németh Anna sümegi állami tanítónő. Megbeszélés. 3.) Gyakorlati tanítás a III. osztályban. »A fekete kenyér« című költemény tárgyalása. Vezeti: Kiss Mária sümegi állami tanítónő. Öinbírálat, hozzászólások. 4.) A Tanterv és Útmutatások hazafias nevelés című fejezetét ismerteti András Gézáné csabrendeki állami tanítónő. Megbeszélés. 5.) Gyakorlati tanítás a természeti, gazdasági és egészségi ismeretek köréből, az osztatlan népiskola V—VI. osztályában. Baromfi- kéltetés és nevelés. Vezeti: Somogyi Aladár ukki rk. iskolai tanító. Önbífálat, hozzászólások. 6.) Népművelési előadás. Tartja: Markos Jenő népművelési titkár. 7.) Padányi Frank Antal: »A pedagógia válsága és a jövő útja« című művét ismerteti Papp György gyepü- kajáni rk. iskolai igazgató-tanító. 8.) Elnöki összefoglaló. Tanítói szemináriumi napok Zalában
