Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-24 / 91. szám
2 1942 április 24. „Közszabadságok" a Szoviet alatt tásszeretetének. Mindenki az állomáshelyéhez legközelebb tartandó szemináriumon köteles résztvenni, de résztvehet máshol is. Munkánkat a jó Isten segítségének kérésével kezdjük meg. Kívánatosnak tartom tehát, hogy a szentmisén, illetve istentiszteleten mindannyian résztvegyünk. Első nap Zalaeigetszegen. Zalaegerszegen május 1-én a Notre Dame tanítónőképző intézet dísztermében lesz a szeminárium. Igazgatója vitéz Dénesi Alajos és Bálint Mihály körzeti iskolafielügyeliő, jegyzője Tanay István zalaegerszegi állami tanító. 8 órakor szentmise a plébániatemplomban és istentisztelet a református és evangélikus templomban. A szeminárium kezdete 9 órakor. Tárgysorozata: 1.) Elnöki megnyitó. 2.) Természeti, gazdasági és egészségi ismeretek tanításának módszere. Előadja Búzás DeZső zala- Jövő-—irsapusztai állami tanító. Megbeszélés. 3.) Olajos növények, különös tekintettel a napraforgó termesztésére. Gyakorlati tanítás ía VII—VIII. osztályban. Tartja Búzás Dezső zalalövő—irsapusztai állami tanító. Önbírálat, hozzászólások. 4.) Valláserkölcsös nevelés az új Tanterv és Útmutatások szellemében. Előadja Németh Ilona keménfai róm. kát. iskolai tanítónő. Megbeszélés. 5.) Gyakorlati tanítás a III. osztályban. Beszéd- és értelemgyakorlat. Zala vármegye visszakerült része. Tartja Kálmán József zalabesenyői községi iskolai tanító. Önbírálat, hozzászólások. 6.) Népművelési előadás. Tartja Markos Jenő népművelési titkár. 7.) Ferenczi István: Napsugár az iskolában című pedagógiai művét ismerteti Huhn Gyula bazitai róm. kát. iskolai igazgatótanító. 8.) Elnöki összefoglaló. A fantatztikui sárga köpeny Ma, péntek este 8 órakor tartja bemutató előadását Danieli, a hindu maharadzsák udvari bűvésze, a Művelődésházban (kulturház) Ma este érdekes eseménye lesz városunknak, Inert ma tartja első előadását Danieli, a világhírű telepatikus illuzionista a Művelődésházban (Kultűrházban). A kitűnő modern varázsló műsorának legnagyobb világsikere az érintés nélküli gondolatátvitel. Ez a mutatványa a legmaradandóbb csodálatot váltja ki a nézőben. Káprázatos számai közül ki kell emelni a »fantasztikus sárga köpeny« számát. Ez a ragyogó káprázat olyan meglepetés erejével hat, hogy a közönség az ámulattól jóformán a helyéről nem tud fölkelni. Tapsra pedig csak percek múltán képes tenyerét összeütni. Az ördögi gyorsasággal végzett express-csomag száma, a hindu csoda-kazetta, az indiai fakirmutatvány és tömérdek felsorolhatat- I’an gazdag bűvész- és illúzió-számai örökre felejthetetlenné tették nevét. Aki tehát ezeknék az élményeknek részese akar lenni, nie mulassza el Danieli előadását megnézni. Jegyelővétel a Zrínyi könyvkereskedésben egész nap, előadás előtt egy órával a pénztárnál. További előadások szombaton, vasárnap este 8 és vasárnap délután 4 órakor. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A városi vizslaréti fatelepen tárolt, fölöslegesekké, vagy használhatatlanná vált anyagokat folyó hó 29-én délelőtt 9 órakor a helyszínen megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőknek el fogom adatni. Felhívom mindazokat, akik az árverésen résztvenni akarnak, hogy az árverés időpontjában, az új temetővel szemben fekvő városi fatelepen jelenjenek meg. Eladásra kerül keramitlap, sa- mott tégla, kőagyagcső, csempe, fa- és deszka- anyag, ajtók, ablakok, hengerelt vastartó, vasúti sín, kerítésrács, öntöttvas, nyomócső, rönk- fa, bádogcsatornák, faredőnyök stb. a városi mérnöki hivatalban betekinthető tárgyjegyzék szerint. A megvett tárgyak árát készpénzben a helyszínen ki kell fizetni. Zalaegerszeg, 1942 április 20. Polgármester. (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése.) Kora reggel, kemény fagyban indulunk útnak, hogy meglátogassuk egyik elkülönítve működő honvédkötelékünket. A dombokon még mindenütt áll a hó. Az út, amelyen haladunk, fontos ellátó vonal. Használhatósága azonban a rettenetes télben igen kérdésessé vált. Alllandóan új munkásosztagokat kellett kirendelni, hogy a szovjetorosz viszonyokhoz képest egyébként elég jókarban lévő, úgynevezett „műútat“a hótorlaszoktól szakadatlanul tisztogassák és járhatóvá tegyék. Elképzelhetetlen küzdelmeket kellett vivniok a szovjet ellen harcoló szövetségeseknek a rettenetes téllel, hogy az első vonalakban harcoló csapatokat elláthassák a legszükségesebb felszereléssel. Most már könnyebb a helyzet, mert a hófúvások megszűntek és a köve zett útak mindinkább járhatóvá válnak. Ma még a földútak is használhatók, mert az olvadás nem volt általános és nem változtatta sárfolyamokká azokat az ukrán utakat, amelyeknek az irányát csak a mellettük felállított távbeszélő póznák soráról lehet megállapítani. Ezt az időszakot használták fel ellátó oszlopaink arra, hogy a szükséges felszerelést eljuttassák a küzdelemben álló csapattestekhez. Csapataink ma már ismét el vannak látva mindennel s a legtökéletesebb felszereléssel folytathatják harcaikat. Az úton most is szakadatlan menetben vonulnak előre a tehergépkocsi-oszlopok. Előzésről itt most szó sem lehet. Z. város közelében kettéválik az út s mi más irányba térünk. Szemben velünk egy parasztszánon néhány ukrán gubbaszt s egyikük nagy hangon nógatja a hosszúszőrű kis orosz lovat. Szóbaelegyedünk velük, megkérdezzük tőlük, hova tartanak. Az egyik értelmesebb ukrán elmondja, hogy V. városkába igyekeznek, ahol rokonaik laknak. — Azt sem tudom — mondja az ukrán —, hogy élnek-e még? Tizenkét évvel ezelőtt láttam őket utoljára. Sura néném ott dolgozott a cukorgyárban. Egy-két levelet váltottunk, de ahhoz nem juthattunk hozzá, hogy találkozzunk. — Éppen most jutott eszetekbe, hogy látogatóba menjetek ? — Igen, most, mert a szovjeturalom alatt az utazáshoz is külön engedélyre volt szükség. Csak egy-egy kerületen belül utazhatott az, akinek volt hozzá pénze és ideje. De persze sem pénzünk, sem időnk nem volt arra, hogy utazzunk. Ámbár ha lelt is volna, akkor sem szívesen mentünk a pártíitkárságra engedélyért. Egyszer próbáltam utazási-engedélyt szerezni, de azt is megbántam. Erre olyan faggatásba kezdtek, mintha valami főbenjáró bűnt követtem volna el. Mért akarok utazni? Kihez akarok utazni? Mi dolgom van velük? Elmondtam, hogy nyolc éve nem láttam a nénémet és szeretnék vele elbeszélgetni. Nyomban durván letorkoltak a párttitkárságon s kijelentették, hogy csak azokkal beszéljek, akikkel dolgom van. A szovjetben nem lehet időt pazarolni családi beszélgetésekre és utazgatásokra. Azóta azután megfigyelték minden lépésemet. Valószínűleg gyanús lettem előttük. Sokkai kisebb dolog miatt is gyanússá vált az ember. Azóta nem próbálkoztam mégegyszer a néném meglátogatásával. — De azért utaztak, nem ? — Az utazásból is hírverést csináltak. A mi üzemünkből két stahanovec, azaz mintamunkás, utazhatott csak el. Őket Moszkvába vitték államköltségen, ahol bemutatták nekik a mintaüzemeket, a jóléti intézményeket, a fürdőket, az óvódákat, az öreg munkások otthonát. Nagy hangon elmondták nekik, ihogy ez mindenütt így lesz és minden munkás számára így lesz! Talán valamikor ezek az egyszerű emberek el is hitték a szovjet hírverésnek hazugságait. Sokan elhitték külföldön is, de ma már sok- millió német, magyar, finn és olasz katona láthatta saját szemével a moszkvai hazugságvárakat — a munkás nyomortelepeket a gyárak körül -s az állati életet a kolhoszokban. — Szó sem volt itt utazásról, vagy szabadságról uram! — mondja a másik. — A legkisebb hibát, a legkisebb mulasztást is kegyetlenül megtorolták. Öt-tíz perces késés miatt egész heti bérünket levonták a gyárban. Ha valaki háromnál többször elkésett, azt hat nyolc hónapra száműzték. Ez azt jelentette, hogy elvitték valamelyik távoli városba, ahol fegyencmunkát végeztettek vele. Csatornát áshatott, vagy vasúti töltést hányhatott a sztyeppén. Jó volt, ha élve hazakerült, lerongyolódva, lesoványodva. Csalás volt itt, kérem, minden. Hivatalosan egyéves volt a katonai szolgálat. De ha valaki valamit elhibázott, akkor három hónapot rácsaptak a szolgálatára. A legkisebb mulasztást, a legapróbb fegyelmezetlenséget is azzal büntették, hogy kitolták a katonai szolgálat idejét. így aztán nem ment ritkaság számba a hároméves katonai szolgálat, sőt ez volt a katonai szolgálat rendes ideje, mert hiszen olyan katona nem akadt, akiben valami hibát ne lehetett volna találni. — És most ilyen szabadon mernek vándorolni ? Nem félnek attól, hogy véletlenül bandának nézik magukat ? — Inkább a bandáktól félünk, mert hallottunk már olyan esetet, hogy elvették a kocsit, lovat s elvonultak rejtekhelyükre. Nálunk nincs fegyver és nem is akarunk harcolni a szovjetért. Örülünk, hogy megszabadultunk a szovjet uralomtól, hiszen most szabadabban élünk és nyugodtabban lélekzünk, mint akkor, amikor még beszélni sem mertünk egymással, mert sohasem tudhattuk, hogy kit bérelt fel a politikai rendőrség kémkedésre. A legártatlanabb bíráló szó, a legkisebb elégedetlenség hangoztatása is száműzetéssel járt. Továbbengedjük az ukránokat, mi pedig ismét felkászolódunk gépkocsinkra, amely nagyokat faralva indul meg. Rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult gazdasási cselédek szolgálati viszonya Kormányrendelet értelmében a rendkívüli fegyvergyakorlaton levő gazdasági cselédnek nem lehet a bevonulás tartama alatt felmondani, vagy elbocsátani. Gazdasági cselédnek minősülnek a legalább egy havi időre leszerződött, úgynevezett sommás »idény«-munká- sok is. De nem tekintendők gazdasági cselédeknek azok, akik gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti díjazás mellett, vagy "bizonyos részért szerződnek. — A cselédbérre vonatkozó rendelkezések Mfejez!ette|n csak az éves gazdasági cselédekre vonatkoznak. Éves gazdasági cselédnek a bevonulása tartamára, ha eltartottja nincs, csak a szegődményes föld termését tartozik a gazda kiszolgáltatni. Ha az éves gazdasági cselédnek legalább egy eltartottja van, akkor a gazda tartozik a lakást, fűtési anyagot és földet kiszolgáltatni. Ha állattartása van, azt iis juttatni kell. A marhatartás helyett járó tejjiárandöságot kell kiszolgáltatni, ha nincs marhatartás. Terheli a gazdát a gyógykezeltetési kötelezettség és a feleségnek szüléskor a bábáért való fuvaradás. Egyéb járandóságot (gabona, készpénz, stb.), nem tartozik a gazda fizetni, mert a cseléd családtagjainak jár a asaládi segély. Nem jár a családi segély arra az időre, amire a cseléd megkapta az egész járandóságot, tehát a gabonát és a pénzt is. Mivel azonban a konvenció előre jár, joga van a gazdának a bevonulás idején kiadott gabonát és pénzt levonni. Az ekként levont bér helyett jogosan jár a családnak a családi segély. j
