Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-24 / 91. szám
III. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP # 91. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. időkben, ezeket erős adóztatással igénybeveszik, mert meggazdagodásról a mostani háborúban nem lehet szó. A politikai, a társadalmi és a gazdasági kérdések minden fontos vonatkozását felölelte Kállay Miklós útmutató beszéde. Ma azonban nem elegendő megtapsolni a valóban államférfim nyilatkozatot és helyeselni az elmondottakat. A miniszterelnök, mint az ország első! tisztviselője és a magyar társadalom vezetője munkára és közreműködésre hív mindenkit, mert ma mindnyájunk léte és boldogulása a megfeszített munka, lemondás és fegyelem útján elérhető győzelemtől függ. A mai nap világvonatkozásu eseményei Berlini jelentés szerint német repülőkötelékek hatásosan támadták a brit partokat. Egyes földerítőgépek egészen Skóciáig hatoltak előre és igen értékes anyagot szereztek. A török rádió jelenti, hogy Iránban lázadás tört ki az észak-kurdisztáni törzsek között. Tieheráni jelentés szerint az iráni japán követ elhagyta Teheránt és Tokióba érkezett. A Stefani-iroda jelenti Tokióból, hogy a szingapúri megsérült dokkokat a japánok helyreállították. A NTI nevvyorki tudósítója szerint lord Beverbrook kijelentette, hogy a legjobb védekezés a támadás. Második arcvonal létesítését sürgette tehát, amelyet a 3200 kilométer hosz- szú, német megszállás alatt álló partok valamelyik pontján kell megkezdeni. A továbbiakban kijelentette, hogy nem az eddig történt esemény a legutolsó megpróbáltatása a briteknek. Ha ugyanis a japánok az összes wyersÁtadták az államnak a Balatoni Múzeumot anyagok birtokába jutnak, az angoloknak a létfenntartás nehéz gondjaival kell megküzdeniük. A NTI jelenti: Brit bombázók behatoltak Északnémetország területére. Az okozott kár csekély. Katonai célpontokban nem esett kár. Egy magányos repülőgép egészen Berlinig hatolt. A légvédelmi zárótűz ellenben visszaűzte anélkül, hogy bombát dobhatott volna a birodalmi fővárosra. Az angol alsóház titkos ülésén Churchill a keletázsiai katonai gépezet csődjéről beszélt. A NTI jelenti: Kanadában négyszáz katona vonakodott csapatszállítóhajóra szállni a rossz ellátás miatt.. Hosszas huza-vona után 250 katona mégis hajóra szállt. Az illetékes parancsnokság kijelentette, hogy a katonákat megbüntetik ugyan, de alapos okuk volt panaszra az ellátást illetőleg. A Balatoni Múzeum Egyesület dr. Szerecz Imre plébános elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt a Balatoni Múzeum államosításának kérdése. A Múzeum Egyesület ugyanis már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy a tulajdonában levő telket, a rajta levő múzeumépülettel és az épületben elhelyezett múzeális értékű gyüjtemény- nyel együtt átadja az államnak. A múzeum fejlődését éis tudományos munkáját ugyanis így látja jobban biztosítottnak. Mivel az állam a múzeum korszerű berendezési munkálataival kapcsolatban ezidén a múzeumnak leltári átvételét is végre akarja hajtani, a változott viszonyok miatt a Múzeum Egyesületnek az átadás ügyében újabb határozatot kellett hoznia. Az egyesület dr. Lovassy Sándor gazdasági főtanácsos, nyug. akadémiai igazgató felvilágosításai alapján végérvényesen elhatározta, hogy a Balatoni Múzeum gyűjteményét a telekkel és épülettel együtt az államnak átadja. Május 1-én kezdődnek meg a zalai tanitói „szeminárium“-ok Utat mutató beszéd Kállay Miklós miniszterelnök a szó igaz értelmében történelmi pillanatban intézett beszédet a magyar országgyűlés legnagyobb pártjának, a Magyar Élét Pártja országos nagytanácsának tagjaihoz s így az egész nemzethez. A nagy nemzeti erőfeszítések előestéjén, elhangzott útmutatás főként a háborús feladatokra és a szociális kérdésekre terjeszkedett ki. Az európai háború rajtunk kívül álló okokból a magyarság létének és fennmaradásának legfontosabb kérdése lett. De ez a háború — magyar háború, amelyben — mint a miniszter- elnök mondotta — tudatosan, nem sodródva, senki által nem kényszerítve veszünk részt, mert nem akarjuk, hogy akár a harctereken, akár a béketárgyalásokon közreműködésünk nélkül döntsenek sorsunkról. Ma meg kell védeni hazánkat, vallásunkat, művelődésünket a megsemmisüléstől s e feladat tekintetében vitának nincs helye. Mindent megelőz a nemzet fennmaradása, amelyről a magyar honvédség mind a távoli harctereken, mind a hazai határokon állva kezeskedik. Áldozatokat vállalunk katonai és gazdasági téren egyaránt s ennek ellentétele egyenrangúságunk, egyenjogúságunk és létérdekeink biztosítása. A miniszterelnöki beszéd fontos bejelentéseket tartalmazott a magyar fajvédelem további érvényesítése tekintetében is. A lefoglalt zsidó birtokokat haladéktalanul állami tulajdonba veszik, gyökeres törvényhozási intézkedéssel tá- volítják el a zsidókat a magyar földről, ingatlantulajdonukat korlátozzák s a falvakban nem engednek meg többé zsidó letelepülést. Ezzel megtörténik minden, ami a kérdés megoldása érdekében ma megtörténhetik. A háború utáni végleges megoldás azonban — amint ezt a miniszterelnök nyíltan megmondta — a hazai zsidóság kitelepítése lesz. A miniszterelnök számos fontos törvényjavaslatot is jelentett be, amelyek közül a zsidókérdésre és a háborús helyzettel kapcsolatos szociális kérdésekre vonatkozókat sürgősen, a továbbiakat pedig módjával és úgy valósítják meg, nehogy a gazdasági életben zavart, vagy fennakadást okozhassanak. Az intézkedések között a legfontosabbak természetesen azok, amelyek a keletre induló honvédek és hozzátartozóik érdekeit védik. De háborús kötelesség és sorsot alakító nemzeti feladat a termelés fokozása is. Az elmúlt világháborúban a gazdasági élet és a termelés több vonatkozásban szervezetlen volt s így a katonai eredmények nem voltak kihasználhatók. Ma más a gazdaságpolitikai felfogás és sokkal több háborús kötelesség hárul termelőre és fogyasztóra egyaránt, mint az elmúlt (világháborúban. Keserű tapasztalatok tanítottak meg bennünket arra, hogy gazdasági fegyelmezetlenséggel iel lehet veszíteni a háborút éis lehetetlen megőrizni a békét. Éppen ezért szigorú pénzügyi és gazdasági intézkedések gondoskodnak a termelés zavartalanságáról. Áldozatot kell vállalnia mindenkinek, különbképpen azoknak, akik nem állanak fegyverrel kezükben az arcvonalon. Ezért jelentős hadmentességi adót vezetnek be. Az árakat ellenőrzik, de úgy, hogy az árak változatlan szinten tartása elsősorban a tömegfogyasztási cikkekre nézve érvényesüljön. A felfokozott termeléssel együtt bizonyos tőkefölöjslegek keletkeznek háborús Dr. Medve István tanügyi tanácsos, Zala vármegye vezető kir. tanfelügyelője a következőkben tájékoztatta a tanítóságot a tavaszi pedagógiai szemináriumok felől: A tankerületi kir. főigazgató rendelkezése alapján a folyó tanév tavaszán 6 helyen tartok pedagógiai szemináriumot. Keszthelyen az osztott iskoláknál működő tanítók részére, Zalaegerszegen, Sümegen, P,acisán, Tapolcán és Nagykanizsán pedig az osztatlan és részben osztott iskoláknál működő tanítók részére. Bár ezeken egészórás tanítás is lesz, kívánatosnak tartom mégis, hogy az osztott iskoláknál működők a keszthelyi szemináriumi napon vegyenek részt. Ugyanott vegyenek részt a részben osztott iskolák aZon tanítói is, akik egy osztályt vezetnek. Az állami, községi és izraelita iskolák és ovodák részére a szeminárium napjára szünetet engedélyezek. Ezt a gondnokságnak, iskolaszéknek előre be kell jelenteni. Bízom abban, hogy a vármegye tanítósága a a rendkívüli viszonyok ellenére is, mint hivatása magaslatán álló, továbbképzésére nagy gondot fordító tanítóság, megérti hívó szavannát s a szemináriumi napokon teljes számban megjelenik, hogy ezzel is tanújlelét adja híva-
