Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-23 / 90. szám
íiac^úmCelet 1942 április 23. Temetés Finnországban zásban is. A piaci árusok ügyének rendezéséinél, á bérautós szakosztály ügyeinek megoldásánál, a motalkó beszerzésénél nagy és eredményes munkát végzett. Az általa nagy akaraterővel létrehozott polgári fiúiskola továbbfejlesztése terén nem szűnik meg a munkája. A vendégforgalomba való bekapcsolódással az ipar és kereskedelem érdekét akarja szolgálni. Hazafias áldozatkészséggel indította el és fejezte be a szerete'tcsomagok gyűjtését a hős honvédőink részére. A jelentés szerint 262 csomagot éis 462 pengő 91 fillért juttatott el a rendeltetési helyére. A Baross Női Tábor megalakításával űj szín vegyült Keszthely társadalmi életébe a jótékonykodás terén. Nagyszerű munkájával' fényes jelét adta cselekvőképességének. Az évi jelentés az elismerés hangján szól vitéz gróf Teleki Béla főispánról, dr. Búzás Béla járási főszolgabíróról és a város vezetőségéről. A jelentés kifejezi azt az óhajt, hogy a szövetség a hatóságokkal karöltve kíván munkálkodni és © célból felajánlotta önzetlen munkásságát. Nagy szeretettel emlékezik miéig a jelentés riővszky János országos elnök 10 éves munkájáról. Megállapítja, hogy a 'Baross előretörése az ő nagyszerű szíervező erejének az eredménye. A Bavoss-eszme ma már kormányprogram llett, az átállítás a Baross-munka nélkül óriási nehézségbe ütközött volna. A közgyűlés tapsoló helyesléssel, egyhangúlag tudomásul vette a jelentést. Az évi számadást és az új költségvetést egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. A Baross Önsegélyző IV. 3 éves üzletévének megnyitásához nagy lelkesedéssel járult hozzlá annál is inkább, mert a nagy fekete iskolatáblán mindenki szemlélhetőleg meggyőződött a nagyszerű eredményről. Összforgalom 3 év alatt 105.375 pengő, a kiadott kölcsönösszeg 88.020 pengő. Most lesz az I. üzletév felszámolása, de az eredményt máris lehet látni. Az önsegélyző tagjai a kölcsönüket 3 év alatt évi 5.6 százalékért használhatták és a heti üzletrész befizetéssel le is törlesztették. Az indítványok tárgyalása élénk vitát eredményezett. Elfogadták a füsttelen napok rendezésének tervét, örömmel látják az országos lállat- és kirakodó vásárok tartásának megjavítására és a szövöttárú gyáripari termékeknek a keresztény nagykereskedelem útján való állami elosztására vonatkozó elgondolásokat. Féltő aggodalmának adott azonban kifejezést la közgyűlés a Baross-Hangya-Trikolor ügyben. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A városi vizslaréti fatelepen tárolt, fölöslegesekké, vagy használhatatlanná vált anyagokat folyó hó 29-én délelőtt 9 órakor a helyszínen megtartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőknek el fogom adatni. Felhívom mindazokat, akik az árverésen résztvenni akarnak , hogy az árverés időpontjában, az új temetővel szemben fekvő városi fatelepen jelenjenek meg. Eladásra kerül keramitlap, sa- mott tégla, kőagyagcső, csempe, fa- és deszkaanyag, ajtók, ablakok, hengerelt vastartó, vasúti sín, kerítésrács, öntöttvas, nyomócső, rönkfa, bádogcsatornák, faredőnyök stb. a városi mérnöki hivatalban betekinthető tárgyjegyzék szerint. A megvett tárgyak árát készpénzben a helyszínen ki kell fizetni. Zalaegerszeg, 1942 április 20. ...Aki 1939—40-ben a száznapos véres téli háború alatt észak maroknyi testvérnépének országát járhatta, az élete fogytáig csak a legmeghatottabb lélekkel emlékezhetik a lemondásnak, áldozatkészségnek, töretlen lelki- erőnek azokra a csodálatos példáira, amelyeket Finnország népe a haza, az otthon, a szülőföld szabadsága védelmében felmutatott. Ma sem má:s a helyzet. A megcsodált lelki erő még ma is töretlen, pedig az áldozatok óriásira növekedtek azóta, a lemondás hihetetlen méretűvé terebélyesedett és a halottak ... igen, a finn hősi halottak szíáma igen niagyon megsokasodott. Az északi testvérek országában a hatalmas fenjyőertíők között ma már májdhlern minden kis faházikónak megvan a maga siratnivalója. Halottak itt, halottak ott, halottak mindenütt — mindegy: a költő dalol és vele dalolja a nemzet, hogy: »Mindegy! Nem számít! így élsz örökké, örökké, Szép hazám, Finnország!« A költő dalol és vele dalolja a nemzet és hiába tör észak maroknyi testvérnépére egy kegyetlen végzet, egy meg nem érdemelt sors. A maroknyi nép minden fia, leánya végső erejét összeszedve a végsőkig harcol. A végsőkig! * »Kutsumme Teidät!« ... »Istenbe vetett törhetetlen hittel hívjuk önt«... kis, fekete szegélyes meghívók mennek szerte szét a vidékre. Aki kapja, felszakítja a borítékot és arra gondol: ismét egy halott... újra csak halott! Amikor pedig a temetés napja közeledik, ünneplő ruhájukba öltöznek az emberek, — mert Finnországban nem gyász és fekete sírás a hősi halottak temetése, hanem fénylő, magasztos, legszentebb tiszteletadás. A Kalevala központi hőse, a vén komqr Veiná- möinen évszázadokkal ezelőtt így hagyta hitét versekbe örökítve a késői utódok számára és az ő hite szerint: aki a haza védelmében esik el, az nem hal meg, csak egyesül a néppel és benne, vele örökké él. így hát Finnország ünneplő lélekkel megy a hősök temetéséire, |a templomba. Ott az oltár előtt egyszerű a ravatal, egyszerű a koporsó. A halott (benne hónapok, hetek óta halott. Messze vidéken, Karélia sziklás földjén, határokon túl lobbant |d belőle az élet, Ide holta után ismét csak a Kalevala, megszentelt ősi hagyományai érvényesültek. A vén komor Veinamöine(n hite szerint a hősi halott testéinek mindenképpen szülőfaluja temetőjében a legédesebb a nyugodalom. Ezért Finnország népének a hősi halottjaival szemben való legelső kötelessége az, Ibogy a holttesteket minden áldozat árán hazas zá Ilit- tatják szülőfalujukba. Kinn az arcvonalon csak harcolínak s ha kell, hősi halált halnak a finn hősök, Üie temetni mindig otthon 'temetik őket. Mindig otthon és mindig ia templomból. A kicsiny íaíemplom keresztalakú hajójában leányok állanak a padsorok szegélyén sorfalat. Szőke, sudár termetű Lotta-leányok: szobor- merev arccal, mozdulatlanul. Bent a padokban pedig a hozzátartozók és ismerősök szintén. Szobormerev arcok, komor tekintetek mindenütt, de sehol egy jajszó, sehol egyetlen kicsorduló könnycsepp. Az oltár előtt a koporsó, mellette pedig egy pap, két pap, valahány pap: van a messze környéken, az mind összegyülekezik ilyenkor. Temetni a hősöket. Egyik pap a másik után áll fel és búcsúztatja a halottat. Egyszerű szavak hullanak a 'templom csendjére, sehol egy mozdulat, sehol semmi nyoma iá kitörő érzíelmesség- inek. Egyszerű és magától értetődően természetes minden, ami történik. Csak egy valami nem természetes. Csak egy valami hiányzik: a könnyek áradata. A gyászoló lélek önmagából kitörő siratása. Aminek parancsolni nem lehet. Búcsúztató búcsúztató után hangzik el. A papok búcsúzása után búcsúznak a hozzátartozók. A fiát vesztett őszhajú anya, a feleség, a gyermekek s valamennyi rokon a faluban van, mind. Az anya kezdi a sort. Koszorú a kezében, lépdeli a koporsó felé. Szobormerev arc, egyenes termet, kemény léptek. A koporsó előtt megáll. Jobbjával kifeszíti a koszorú vászonpapírszalagját és csengő bangóin felolvassa, ami írás azon van. Csengő hangon, remegés, könnyhulllatás, bús j,ajongás nélkül olvassa halott fiához utolsó üzenetét. S utána a hozzátartozók mind. Sorban, egymásután. Feleség, gyermek, rokonság, barátok, — kis koszorú, vagy nagy koszorú minden kézben, — mindenütt csengő hang, emelt fő és sehol egy könnycsepp!... Hát, magyar testvérek!... egyik nemzet így (tiszteli; a hallott hősöket, a másik amúgy. Egyik szebben ad kifejezést gyászának, mint a másik. Ahogy azonban a finnek temetik a hősi halottjaikat, az megrázó és szívbemarkoló. Ez a könnytelenségbe, acéliakaratba, egyszerűségbe, komor öntudatba ágyazott gyász olyasvalami, amit ha egyszer valaki végigélt, az élete végéig nem szabadul az emléke alól. * Pedig a finnek is emberek. Sírni, halottat siratni ők is tudnak. A Lotta-leány, aki délelőtt a templomban könnyek nélkül, szobormerev arccal búcsúzott hős vőlegénylétől, délután már ott teljesítette kötelességét a tábori kórházban. Fáradhatatlanul segédkezett az orvosnak s ha sebesült mellett vitt el az útja, sohasem maradt jel arcáról a vigasztaló, bátorító mosoly. Csak éppen ez a mosoly volt most más, mint egyébként szokott lenni. S amikor régi magyar szokás szerint meg- állottunk előtte és részvétünket fejeztük ki, akkor idézte ugyan a Runeberg eposz híres Lotta-szavait, s csengett a hangja, mint a koporsó előtt, ott délelőtt, de az idézetbe biele- remegett a leány egész teste. S abban a kézfogásban, amely az idézet után következett, minden benne volt, ami a temetésein hiányzott. ABAFFY LÁSZLÓ. FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ Apró zalai hírek Élvezetes és tanulságos népművelő előadást tartott 300 hallgatónak Gógáníán dr. Máhig János sümegi gimnáziumi hittanár a boldog családi életről. — 9 gógánfai földmíves ellen kihágási eljárás indult vizezett tejnek forga- lombahozatala miatt. — Ügyvezető igazgatóvá választotta a nagykanizsai Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár Gyömörey István nyug. főszolgabíró, volt országgyűlési képviselőt. — Rövidesen várható a zsidó patika-engedélyek bevonásáról szóló rendelet. A zsidó gyógyszer- tárak összeírását már elrendelték. A rendeletnek hatása lesz Zalában is, ahol hat zsidó kézen levő patika van. — Megvált a Gyümölcstermelők Szövetkezeténél viselt elnöki tisztségétől Gyömörey György nyug. zalai főispán. j Polgármester. öltözködniük T Gyula Kész női kabát és ruhaosztály " w mm m W ^ Kész nölkabát és ruhaosztály Uridlvat és szöveteladás úri és női szabóságából
