Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-18 / 86. szám
ARA 10 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 18. SZOMBAT IlACfiSSfmlT llt.éwioly&in #■ politikai napilap <# 8 6. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 Pd Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Az árvízkárosultaknak otthonhoz juttatása Több esztendő óta rendellenes időjárás uralkodik hazánkban s az ország egyes területein minduntalan komoly károkat okoz az árvíz, vagy pedig az esztendők óta felhalmozódott belvizek föllépése. A megismétlődő katasztrófát elkerülhettük volna, ha az elmúlt két évtizedben a trianoni országgal szomszédos államok területén okszerű és előrelátó módon kezelték volna az árvízszabályozás kérdését. Sajnos, ennek éppen az ellenkezője történt. Rablógazdálkodás folyt éis. minden árvizet kíméletlenül a Kárpátmedence közepére, a magyar Alföldre zúdítottak. Kétségtelen, hogy voltak itthon is hibák, azonban a mulasztások és a hibák óriási többségé nem bennünket terhel. Mi csak a kárt és a megpróbáltatást vagyunk kénytelenek szenvedni. A magyar kormány egy, vagy két esztendő alatt természetesen nem pótolhatja húsz esztendő mulasztásait. De már eddig is nagyon sok történt a vízrendezés kérdéséinek tartós megoldására. A földmívelésügyi tárca másfél év alatt a megrongált vízművek helyreállítására és újak készítésére 50 millió pengő államsegélyt fordított. Egy év alatt 15 millió köbméternyi földmunkát végeztek, nyolcezer kilométer belvízcsatornát építettek (ez az ország egész csatornahálózatának több, mint egyhar- mada), százával létesítették a szivattyúkat, zsilipeket és egyéb fontos berendezéseket. A tavalyi példátlan árvízkatasztrófa után rögtön megindult a szociális gondoskodás is. Tavaly 12 ezer lakóház dőlt romba és 35 ezer ház rongálódott meg. Ezeknek fölépítésére és kijavítására nagyarányú segítő mozgalom kezdődött. A kormány e célból 20 millió pengő hitelt bocsátott az Országos Szociális Felügyelőség rendelkezésére. A Szociális Felügyelőség irányítja ma is a páratlan méretű házépítési mozgalmat, amely aZ idén megint sokezer családnak adja vissza — az eddiginél jobb — otthont. A mozgalom méreteire jellemző, hogy a törvényhatóságok a fentemlített hitelből 5.500 lakóház újjáépítésére és 16.000 ház kijavítására adtak kölcsönt. Az összedőlt, illetve kijavításra szoruló házaknak tehát fele- részét teszik állami segítséggel ismét lakhatóvá. Az árvízkárosultak házának felépítésére a múlt év végéig már nagyon szép eredményeket értek el. Egészen fölépült 1.700, a tél elején építés alatt állt további 1.800 új ház, a tatarozások közül elkészült 8.000, a tél miatt, Vagy más okból befejezetlenül maradt 3.300. Az építkezések menetét háborús nyersanyagnehézségek hátráltatták, azonban ezeket már sikerült leküzdeni. Egyébként az árvízkárosultak közül a tél folyamán senki se maradt hajléktalanul. A tavasz beálltával mindenütt megkezdődött a munka. Így a segítség hamarosan eléri az előre kitűzött célt. Sajnos, az idén ismét nagy pusztítást okoznak a belvizek. Ha a kormányzat nem végeztette volna el azokat a munkálatokat, amelyekről szóltunk, a károk még a tavalyiaknál is nagyobbak lennének. A lakóházakban esett kár, sajnos, így is megközelíti a tavalyi katasztrófát. A Kállay-kormány éppen ezért már most 25 millió pengőt biztosított a segítő mozgalom rendelkezésére. így a multévihez Gazdakörökben általános érdeklődést váltott ki Gebhardt Domonkos BlOSz-elnöknek a zsidóbirtokok földbirtokpolitikai célokra leendő igénybevételéről szóló tervezete, amelyet egy Budapesten megjelenő gazdaságpolitikai hetilap hozott nyilvánosságra. A tervezet az élet- biztosítás bekapcsolása.? alapul. A jeles szerző a tervezet előnyeit a következőkben foglalja össze: A megoldás senkire sem jelent különösebb terhet, senkitől sem kíván különösebb áldozatot, nem növeli az ország bank jegy-forgalmát, mégis lehetővé teszi újabb tőkék gyűjtését, ezáltal a zsidó birtokok egészséges felosztásával a földet jogosan igénylők kielégíA háborús viszonyok ma azt parancsolják, hogy a rendelkezésünkre álló anyaggal takarékoskodnunk kell. Nemcsak nálunk, hanem az összes háborús országokban eleven erővel él ez a parancs, ezért külföldön egyre jobban és egyre pontosabban szervezik meg a köZ- ellátást olyképpen, hogy az anyag kárba ne menjen és a rendelkezésre álló élelmezési, ruházati cikkekből mindenki lehetőség szerint egyenlő arányban részesülhessen. Ez a közellátási szervezés csak a női munka bekapcsolásával válhat tökéletessé. A közellá- tásügyi miniszter a magyar asszonyok és leányok beszervezését szeretné megvalósítani. A magyar nőtársadalom meg is értette az idő parancsszavát és az elmúlt napokban megkezdődött a munka. A legkülönbözőbb női szervezetek: az Egyesült Női Tábor, a MANSz, a Katolikus Háziasszonyok Szövetsége, a Kalász Szövetség, a Leventeleányok, a Keresztény Leányegyesületek Szövetsége és a Faluszövetség női osztálya küldték ki képviselőiket értekezletre. Ezen az ülésen dr. Somos Elemér miniszteri osztálytanácsos ismertette a női hivatást a mai közellátásban. Bejelentette, hogy a közellátásügyi miniszter szakközegeivel kidolgoztatja azokat a gyakorlati módszereket, amelyekkel a takarékosság megvalósítható. (Például kevés zsírral való főzés, olcsó idénycikkek tartósítása, télire való eltevése, a szappannal való takarékosság.) Elmondotta, hogy a finn nők a mostoha éghajlati és talajviszonyók hasonló módon ismét nagyszámú újjáépítési és tatarozási kölcsönt lehet nyújtani a támogatásra méltó károsultaknak. A segítés munkájának irányítása jó kezekben van és a kormány által biztosított összegek remélhetően pótolni fogják a legszegényebb lakosság kárát. De ezen felül szükség van arra is, hogy ímiin- den hivatalos tényező, minden iparos és maga az árvízkárosult is igyekezzék minél alaposabb és serényebb munkával megmenteni a nemzeti vagyont a pusztulástól. tését tulajdonképpen az önsegély alapján. Lehetővé teszi továbbá a nincstelenek földhöz- juttatását, mert semmi készpénzre nincs szükség, de arra sincs, hogy a földet igénylő- a föld termőteherbíróképességét túlhaladó terhet vállaljon. Igen nagy előnye a tervezetnek, hogy időközi elhalálozás esetén a föld tehermentesein megy át a családra s ezáltal az egész terv a családvédelem szolgálatában is ál. A tervezet 25 évesnél fiatalabb és 45 évesnél idősebb, általában nőtlen és beteg egyéneket kizár a földigénylésből, a zsidó birtokost p-edig alacsony kamatozású záloglevelekkel elégíti ki, amelyeket 30 év múlva váltanak vissza. (MVS) ellenére a legkülönbözőbb zöldségféléket és gyümölcsöt termelik s ezekkel látják el a családot. Magyarországon ezt a kérdést lényegesen könnyebb viszonyok között lehetnie: megoldani. Fontos a helyes főzési műveletnek megtanulása is. Mindez a magyar asszonytól függ. Ha ez a takarékossági gondolat a női szervezetek útján a széles néprétegekhez jut, a legegyszerűbb emberek is könnyebben fogják elviselni gondjaikat. Dr. Pataky Mária miniszteri titkár1 a női szervezetek együttműködésének fontosságáról beszélt. Kifejtette, hogy a szellemi nemzet- nevelésen kívül a széles néprétegek háztartás- gazdálkodási nevelése is fontos. Ezért a női egyesületek legnagyobb részének a túlnyomóan középosztály-munkáját a falu felé kell elsősorban irányítani. Az értekezlet elhatározta, hogy egységes munkatervet dolgoznak ki, amelynek vezérelve lesz: módot találni a magyar nép háborús közellátási szolgálatára. A Leventeleányok és a Kalász Szövetség felajánlották, hogy »minta- vitaminkerteket« létesítenek. Több százezer helyen kezdik meg a konyhakerti vetemények termelését. Közös munkatervet dolgoznak ki a gyakorlati kérdések megoldására. Felosztják a különböző női szervezetek közötti munka- területeket, a közellátási minisztérium pedig ellátja a szervezeteket szakértőkkel és szakanyaggal. Újszerű terv a földbirtokpolitikai kérdések elrendezésében Az asszony és a lány szerepe a közellátás tökéletesítésében
