Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-19 / 136. szám

ARA 8 FILLÉR 1942 JUNIUS 19. PÉNTEK III. évfolyam # pourisc napilap # 13 6. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Félelöserkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PF.HY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A falu jegyzőit törvények és rendeletek előírásai érvényesül­nek. Száz esztendeje már, hogy báró Eötvös József regényt írt a falu jegyzőjéről. Nehéz olvasmány ez a regény, gimnazista diákok el nem olvasott kötelező olvasmányai között sokat kisértő. Komor és sötét levegőjű kép az, amelyet ebben a regényben a nagy magyar klasszikus a falu jegyzőjének helyzetéről, a közigazgatás állapotairól, a vármegyei életről, a nemesség magatartásáról és általában a köz­állapotokról megrajzolt. Nem szabad csodál­nunk és nagyon elítélnünk azokat a diákokat, akik adósak maradtak a magyar irodalomnak és a saját lelkiismeretüknek ezzel a kötelező olvasmánnyal. Egyáltalán nem szórakoztató ez a regény, aminthogy nem is azért íródott. Tulajdonképpen vádirat, a tarthatatlan helyzet föltárása, a szomorú igazságok meztelen, talán kissé túlzott és fölnagyított megmutatása azért, hogy ,az illetékesek okuljanak belőlle, hogy se­gítsenek rajta. Száz esztendő múltán már történelem csu­pán a korkép, ami báró Eötvös József regé­nyében foglaltatik. A nemesség ,uralma, az akkori vármegye, az egykori közigazgatás, a magyar társadalom élete, mind-mind törté­nelmi múlt abban a formájában, ahogyan azt a regény leírja. Száz esztendő alatt, ha bizony lassan is, de átváltozott egészen a magyar élet. Egészen más hivatást és szerepet tölt be ma a vármegye, egészen más a közigazgatás munkája és a falu jegyzője, aki Eötvös regé­nyéből lépne most ki és kopogtatna akár­melyik községházán, nem találná sehogyan se helyét e hazában. És amennyire természetes ez a fejlődés az elmúlt század eredményeként, éppen annyira sajnálatos, hogy a báró Eötvös József regényében fog­lalt telkiismeretébreszíésre a falu jegyzőjé­nek életéviej kapcsolatban még mindig találunk időszerűséget. A jegyzők munkájának s általában a közigaz­gatásnak a tervszerűségére gondolunk, amely kormányzati reformprogramként most kerül a törvényhozás elé. Legnehezebb idők újítások végrehajtására a háborús idők. Amikor az élet minden rezdü­lése a nagy cél, a háború megnyerésének szol­gálatába állítódik, amikor az élet minden vo­nalán fölfokozódik a munka, megnövekszik a gond és úrrá válik a lelkeken a háború izgalmi állapota. De talán éppen ezek az idők mutatják meg valódi értékelésében a közigazgatási re­form kérdését és abban is legjobban a falu jegyzőjét, aki a közigazgatás alappillére. A legszélesebben és a legmélyebben van hele- áígyazva az államépület talajába, a termelő és dolgozó tömegekbe, a magyar föld, a magyar falu népébe. És talán éppen ezekben az idők­ben válik általánosan tudottá, hogy milyen terheket, az államépület mekkora súlyát viselik és hordják ezek a pillérek. A közigazgatás állandósult, mondhatjuk úgy is, békebeli föladatain kívül a megváltozott helyzet mennyi új, mondhatjuk úgy is, há­borús munkát rakott a falu jegyzőjének vál- laira. Az élelmiszerjegyek szétosztása, a köz­ellátási kataszter vezetése, a hatósági ellátásba vont cikkek szétosztásával való tennivalók1, azután a honvédelmi feladatok, a bevonulok, a bevonultak hozzátartozóinak ügyintézése, a szociális, nép- és ládvédelmi munka, az adókirovások és be,tások terén jelentkező különleges és kivéts tennivalók, amelyek külön és részletes forolása hasábokat igé­nyelne. Ezt az ezer ezerféle munkafeladatot, a falu élet érték er és ezér szálát égy ember, a falu légije tartja a kezében. ö viseli és intézi jes felelősséggel a fő­szolgabíró, az aiisp; a pénzügyigazgató, a tanfelügyelő, a katoi hatóságok, a miniszter irányában. És ami in még ennél is több, ezt a munkát a falurész lakosságának, száz meg száz, ezer meg tr embernek irányában a megítélés és a bint felelősségével1 végzi. Az emberek jobb, yy rosszabb sorsa függ a jegyző intézkedést!, de nem tudják, hogy a jegyző legtöbb estien csak végrehajtója és nem kezdeményezője velük történő dolgok­nak. A jegyző intézéseiben nem a maga gondolata és akara, hanem a felső bbség utasítása, a magasat) érdekek szolgálata, a Nova község életéb. eseményt jelentett jú­nius 18-ika, amikor lersgázott a vöröskeresz- tes házibetegápoló taolyam első csoportja. Dr. Nyaka Géza jási állatorvos felesége, a leánylevente csopor;ezetője szervezte meg a tanfolyamot a novaárási Vöröskereszt-fiók nevében és a zalgerszegi városi Vörös­kereszt-fiók erkölcsi mogatásával. Huszon­négy szorgalmas halató buzgólkodott az ismeretek elsajátítását! Kovács Ilonka ok­tatónőnek szeretettel li buzgőlkodása és dr. Nagy Béla körorvosk lelkes közreműködé­sével. A hallgatók leiagyobb része a föld­míves- és iparososzty köréből került ki. Csupa virgonc, ügyesesinos leány, tele igye­kezettel, arcukon a oldogság és némi iz­galom, hogy most sziot fognak adni a tan­folyam két hetének használásáról. Ezeknek a leányoknak legnagbb része hajnali négy órától estig nehéz nnkával tölti az idejét. Annál dicséretesebb, így az esténként nyolc­tól féltizenegyig tart elméleti és gyakorlati tanításon pontosan egjelentek és örültek, hogy tanulhatnak. Ea tanfolyam volt tulaj­donképpen a novai áifyleventék közhasznú működésének első rgnyilvánulása. Jó pél­dával előljárt a csopo.ezetőjük, dr. Nyakáné, egyébként okleveles nítónő asszonytársával, Szántó József kántcanító feleségével együtt. Ott láttuk továbbá aizsgázók között a zala­egerszegi származási Dervarics Karolint is, aki most Nován az óhivatalban tisztviselős- ködik. A vizsga az elemi iola feldíszített színpad- termében folyt le drBalogh Endre járási főszolgabíró elnökiével. Megjelent gróf Huny ad y Józsefncörszágos főápolónő, ő adta fel a kérdésekets bizony látszott, hogy az ügy komolyságáh képest szigorú részle­tességgel kéri számoa tanultakat. A vizsgá­zók némelyike kissé mpalázas volt, de min­den elfogultságot feldött a grófnőnek kedves Ez az adottság, a széles néprétegek, a falusi tömegek ítéletének érzelmi alapjai az értelmi ítéletalkotás helyett adják talán a falu jegyző­jének munkájában a legnagyobb terhelést, a legsúlyosabb felelősiséget. A jegyzői pálya nemcsak föladatainak munkamennyiségével, a közigazgatás tennivalóinak ellátásával terheli viselőjét, de a falu társadalmi egységének, ki­egyensúlyozottságának, társadalmi békéjének, szociális nyugalmának szolgálatát is előírja. Amikor a harctér fegyveres harcával egyenlői értékű és fontosságú harc folyik a belső arc- vonalon, az itthoni termelőmunka területein:, ennek a belső arcvonalnak legelső élharcosa, de egyben vezérkari főnöke is a maga falujá­ban a falu jegyzője. Hősök ők, mint hősei voltak száz esztendővel ezelőtt báró Eötvös József regényének, hősei a most dúló nehéz időknek. És most, amikor nemzeti célkitűzés a hőseinkről való gondoskodás, szociális hely­zetük maradéktalan és méltó megoldása, ide- jénvaló a magyar élet valóban elsővonalbeli katonáiról, a falu jegyzőiről való gondosko­dás is. közvetlensége és mosolygó bátorítása. Nem­csak számonkért, de tanított is. Bemutattatta a különböző kötözéseket, ágyvetést, lepedő­cserét, mindent, ami a beteg mentésére és kímélésére szolgál. Közben-közben személyes beavatkozásával őmaga is meg-megmutatott egy-egy gyakorlati módot. , A vizsga végeztével a grófnő buzdító beszé­det intézett a tanfolyamot végzettekhez. — Nagy örömmel tapasztaltam, — úgy­mond — hogy a sürgős és fárasztó mező- gazdasági munka végzése mellett is mekkora jókedvvel jöttek ide a növendékek megtanulni azt, aminek tudása a családnak, hazának javára szolgál. Amikor a vöröskeresztes jelvényt Ht­juk, jusson eszünkbe, hogy emberbaráti fel­adatunk segíteni ott, ahol segíteni kell. Segít­ségünkre pedig különösen akkor van szükség, ha hív bennünket a haza és a hazának ama gyermekei, akiket a megpróbáltatások sze­génységgel, árvasággal sújtottak. A hallgatók nevében Dervarics Karolin kö­szönte meg a főápolónőnek kitüntető megje­lenését. Ígérte, hogy az új vöröskeresztes háZi- betegápolók mindig áldozatkészséggel és pon­tosan fogják kötelességüket teljesíteni. A hála jeléül fehér csokrot nyújtott át. Czobor Má­tyás nyug. polgármester, a zalaegerszegi vá­rosi Vöröskereszt-fiók nevében megköszönte az oktatótestvérnek és a körorvosnak fáradozá­sát. Ezután kiosztották a tanfolyam elvégzésé­ről szóló bizonyítványokat. A vizsgán résztvett a községnek vezető tár­sadalma, a leventeparancsnokság és számos ér­deklődő. Mindenki a leggazdagabb tanulságo­kat szerezte arról, hogy a társadalmi Össze­fogás, megértés, munka és szorgalom könnyű módon segít át a nehézségeken. Az együtt dolgozó és együtt Örülő lélekközöisség alapja a falu egészségének és szociális, szellemi fejlő­désének. Huszonnégy növendék vizsgázott Nován a vöröslcresztes házi betegápolásból

Next

/
Thumbnails
Contents