Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-12 / 130. szám
III. éwiol warn ♦ poursmi napilap <# 130. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelö&szerkesztö: Előfizetés:• 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. ItUtőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PBTHY PÁL Postatakarékpénztárt csekkszámla: 30.454 sz. Egy magyar munkás példá/a Pomozi Lajos MÁV üzemi altiszt, hegyeshalomi lakos, |a honvédség fölszerelésére 309 pengőt ajánlott föl; ezzel beváltotta azt a fogadalmát, amelyet mint elcsatolt területein élő magyar tett; ha a magyar csapatok bevonulnak, háromhavi (törzsfizetését a magyar (hadsereg céljaira fogja fordítani. Századok óta sohasem tudtuk annyira, hogy miért kell a fegyver a magyar katona kezébe, mint ma. Vagy ha tudtuk is, csak kevesen tudtuk. A történelmi múltban a harc vezetése, a küzdelmek megvívásának ügye királyok és nagyurak dolga volt. Ma mindnyájunké. Nemcsak azért, mert a korszerű háború megszüntette a különbséget a külső arcvonal és, a belső arcvonal között, hanem azért is, mert a nemzet céljai társadalmunk minden rétegében egj-aránt tudatosakká váltak.. Érezzük és tudjuk, hogy honvédségünk ereje jelenti a ‘magyarság számára a biztosabb kenyeret, a több bölcsőt és népi egységünk' megteremtésének lehetőségét. Mindannyian tudjuk és érezzük ezt, de forróbban és különbül senki lsem, mint Pomozi Lajos, ez a mindennapi munkájából élő magyar ember, aki háromhavi munkabérét ajánlotta föl a honvédség fejlesztésére. Pomozi Lajos a huszonkétesztendős ellenséges uralom ‘minden napján érezte, hogy milyen keserű a kenyér a magyar közösségein, kívül s (mi az, amikor idegen fegyverek hordozzák a hatalmat az ősi magyar földön. Pomozi Lajos két évtized óta nem látott magyar katonát, de az idegen fegyverek árnyékában és az elnyomatás legkeservesebb esztendőiben is hitte, hogy egyszercsak arrafelé is megdobban a föld a magyar honvédek léptei alatt. S amikor egy történelmi órában a magyar sors nagy fordulatáról értesült, a rádiót körülülő; könnyező magyaroknak megfogadta, hogy háromhavi fizetését adja oda a honvédség fölszerelésére, ha a magyar honvédek az ő városukba is bevonulnak. Az egyszerű munkásembernek azonban hogy is lett volna annyi pénze, hogy ekkora összeget azonnal .elküld Lessen. A felszabadulás örömének első mámora elmúlt és azóta hosz- szú hónapok teltek el becsületes, kemény munkában. De Pomozi Lajos nem feledkezett meg fogadalmáról. Félrerakosgatta a filléreket s a napokban háromszázkilenc pengőt, háromhavi fizetésének összegét elküldötte a honvédelmi miniszternek. Valóságos vagyon ez egy munkásember háztartásában s Pomozi Lajos igazán vagyont adományozott a honvédség fegyveres erejének fejlesztésére.. Adománya vagyon, mert emögött a háromszázkilenc pengő mögött a magyar munkásság áldozatkészségének és nemzeti öntudatának ércfedezete áll. Ennék a magyar munkásnak a példája minden szónál szebben és igazabban jellemzi, hogy mennyire összeforrott honvédségünkkel a magyar társadalom minden rétege. Sohasem hordozták a nemzet céljait szélesebb rétegek, mint ma, amikor Pomozi Lajossal együtt milliók vallják a legmesszebbmenő áldozatkészséget: vérrel, nunkával, vagyonnal. A magyar társadalom keserves történelmi leckékből tanulta meg, hogy a honvédség ereje Tegnap tartotta a zalaegerszegi Mansz rendes évi közgyűlését. Barthelmes Valterné elnöknő meleghangú megnyitója után az országos Mansz alelnök és országos szervező elnök, dr. csíksomlyói Csiky Jánosné mondott rendkívül emelkedett szellemű beszédet. Rámutatott arra, hogy a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét Tormay Cecil, a kiváló írónő a kommunizmus ellen alapította. Asz- szony volt az első, aki bátran szembeszállt a kommunizmussal. Első pillanattól fogva a Mansz nemzetvédelmi célokat követett. Hirdette a keresztény, de felekezeti különbség nélkül való áldozatos munkát. A magyar asz- szonyoknak szorgalomra és hitre van szükségük. A bibliai Máriát és Mártát kell egy személyben egyesíteniük. Hitet kell vinniök a családba. Majd a Bajtársi Szolgálat kötelességeit fejtette. Látogatni kell a hadbavonültak családjait, ha szükség van rá, kenyeret, ruhát és szeretetet adni nekik. Asszonyi fegyverekkel kell küzdeni, tűvel, fakanállal, szeretettel, jósággal. Majd a vér ad ás szűk« égess égéra szólított a f el a tagokat. Őseink is vérszerződést kötöttek, most nekünk jelenti a nemzeti lét biztonságát és jövendőjét. Megtanultuk, hogy a magyar ''fegyveres erő fejlesztéséért a .legnagyobb áldozatokat is vállalnunk kell, mert a honvédséggel mindent megnyerhetünk, honvédségünk nélkül pedig mindenünket elveszíthetjük. is vérszerződést kell kötnünk a véradás által hős honvédeinkkel. A fegyelmet kell legjobban mjögtainulniok a magyar nőknek. Sok és szép feladat vár az asszonyra. Isten, haza, család — ezt a három eszményt tűzte ki célul a Mansz. Beszédét azzal zárta, hogy szeretet nincs áldozat, áldozat nincs szeretet nélkül. Nagy taps és éljenzés követte a lelkes buzdítást. Majd Barthelmes Valterné e’Tnök- asszony szólalt fel és hitet tett arról, hogy a központ utasításait meg fogják szívlelni. A titkári jelentés kapcsán megemlítették, hogy a tagok közül 18-an ajánlották fel vérüket. Karácsonykor 70 menhelyi gyermeknek juttattak meleg álsóruhát és szeretetcsomagot. A pénztári jelentés után a menhelyi bizottság elnöke, Pirity Gáspárné beszámolója következett. Olyan jóízű humorral fűszerezte beszámolóját és adta elő a fölmerülő nehézségeket, hogy gyakran csendült fel a kacagás a komoly tárgy ellenére is. Wejsiczky Jánosné' indítványozta, hogy minden hónapban tartson a Mansz egy asszonynapot s ezt a .munka- szolgálattal kapcsolatos teendők és javítanivalók elintézésére fordítsák. Miniszteri rendelet az uj gabona csépléséről, számbavételéről és az uj liszt forgalmának szabályozásáról A hivatalos lap csütörtöki számában megjelent az 1942 évi termésű gabona cséplésére, számbavételére, őrlésére, valamint az 1942— 43 évi gabona- és lisztforgalom szabályozására vonatkozó kormányrendelet. A rendelet szerint mindazok, akik az 1942 évben gabonát termelnek, kötelesek a községi elöljáróságtól Június 15. és 30-ika között gabonalapot kiváltani. Ez a termés nyilvántartására, a gabona beszolgáltatásának ellenőrzésére és a termelő elszámoltatására szolgál. Minden termelő annyi gabonalapot köECenyérsabon&jegyet kapnak a vámőrölfefők A rendelet bevezeti a kenyérgabonajegyet. A községi elöljáróság az 1942 június 15-ének megfelelő állapot szerint június 3'0-áig összeteles kiváltani, ahány önállóan vezetett gazdasága van. A gabonalapot az elöljáróság állítja ki. Feltünteti azon a tulajdonos nevét, lakóhelyét, gazdasága teihiletét és szántóterületét, valamint az 1941—42 évben gabonával, kukoricával és burgonyával beültetett területek nagyságát, végül az 1942—43 évben gabonával előreláthatólag bevetésre kerülő területének nagyságát, a gabonavetőmag szükségletét, háztartási és gazdasági kenyérgabona szükségletét, stb. A gabonalapot 1944 július 31-éi'g kell megőrizni. írja a község állandó lakosait. A kenyérgabonajegy a vámőrlésre jogosultak és háztartásukhoz tartozók kenyér- és lisztellátásáA magyar nő áldozatos hivatásáról beszélt a zalaegerszegi Mansz közgyűlésen az országos szervező elnök
