Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-09 / 127. szám
« 1942 június 9. öltözködtünk Tóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztálv * Kész nölkabát és ruhaosztály Úrid ivat és szöveteladás úri és női szabóságából Nem érek rá! — Pénzért miért ne!? zők: Alsóbogod, Alsórajk, Andráshida, Ba- bosdöbréte, Baglad, Bak, Balatonederias, Csonkahegyhát, Cup, Outorfölde, Hahót, Ká- lócfa, Karmacs, Kaszaháza, Ke hi da, Kemend- ollár, Kerkabarabás, Korpavár, Kozmadombja, Lendvajakabfa, Lenti, Lentikápolna, Leteinye, Máhomfa, Márokföld, Molnári, Nagykanizsa, Naigykutas, Nagyrécíse, Pölöske, Pördefölde, Pötréte, Pusztaszentlászló, Résznek, Ságod, Salomvár, Söjtör, Szentkozmadombja, Szepetk, Tófej, Türjie, Vaspör, Zalabaksa, Zalabér, Zalaegerszeg, Zalaháshágy, Zalalövő, Zalaszabar, Zalaszentgyörgy, Zalatárnok, Zalavár, Zalavég. Olcsóbb lesz a szilvalekvár A közellátási miniszter szabályozta a vegyes gyümölcsíz és a szilvaíz legmagasabb eladási árát. A rendelet értelmében a vegyes gyümölcsíz éis a szilvaíz ára június 1 -étöl augusztus 31-éig 20 fillérrel olcsóbbodik, szeptember 1-étöl pedig további 20 fillérrel csökken. A rendeletben megállapított árak az ország egész területére egységesen vannak megállapítva. Újítást tartalmaz atekintetben is a rendelet, hogy megállapítja az említett ízeknek legmagasabb cukortartalmát, ami a cukorral való takarékoskodás és a minőségi ellenőrzés szempontjából egyaránt fontos. Össze kell gyűjteni a gubacstermést, valamint a kitermelt tölgyfák és lucfenyők kérgét A hazai feldolgozó iparnak cserzőanyagok- kal való ellátása érdekében a kormány 'rendeletet adott ki, amely szerint minden 'erdő-, mezőgazdasági ingatlanon képződött gubacstermést, ha az 5 métermázsát meghaladja, össze kell gyűjteni, továbbá az erdőterületeken a tavasszal és nyáron kitermelésre kerülő tölgyfák és lucfenyőfák kérgét le kell hántani. A gubacsgyűjtést, a kéreghántást és az anyagok szállítását a birtokosnak kell végeznie, ha azonban a gubacsgyűjtést és szállítást, illetőleg a kénegszállítást a birtokos saját üzemében elvégeztetni nem kívánja, a gyűjtésről és az elszállításról az iparügyi miniszter által kijelölt szerv, éspedig ezidőszerint a Magyar Bőripari Nyersanyagbeszerző és Elosztó Részvénytársaság (Budapest, IV., Türr István-utca 4.) köteles gondoskodni. A kéreghántást a földmívelésügyi minisztérium által kiadott cserzőkéregtermelési útmutatás szerint kell végezni. Az útmutatást a birtokosok az erdőigazgatóságoknál, erdőfelügyelőségeknél, vagy erdőhivataloknál díjmentesen szerezhetik be. A rendkívüli viszonyok miatt a cserzőanyagok behozatala nehézségekbe ütközik, ezért kívánatos, hogy a cserzőanyagokat hazai termelésből a gubacs és cserzőkéreg gyűjtése útján biztosítsuk. A minap találkoztam a Nemérek rá és a Pénzértmiértne nevű magyar testvérekkel. Úgy történt a dolog, hogy az egyik zalai körjegyzői hivatalból pár darab olcsó ruha vásárlására jogosító engedélyt küldtek át hozzánk azzal a meghagyással, hogy azokat a jogosultaknak ossza ki az erre köteles személy. Amikor az illető személyt felszólították, hogy vegye át az iratokat és ossza ki az érdekeltek^ Icözött, visszaüzente: Nem érek rá! S nem ért rá, úgy látszik, később sem, mert két nap is eltelt s nem jelentkezett az átvételre, pedig az engedélyek két nap múlva már elvesztették volna érvényüket a beváltásra. Hogy pedig ez meg ne történjék, —: s így 14 szegény ráutalt család az olcsó ruhavételtől el ne essék — maga az áthozó osztotta ki azokat. Így találkoztam a Nemérekrá magyarral, akinek pedig kötelessége lett volna ráérni, hisz fizetett alkalmazott. Alig pár nap és találkoztam a csak pénzért ráérő magyar testvérrel. Történt ez a következőképpen. Egy 3 és fél mázsa súlyú ládát kellett szekérre rácsásztatni. Voltak hozzá hárman. Kettő a szekérrel ment, a harmadik pedig alacsonyabb rangú állami alkalmazott. Kezdődött a párbeszéd, szólt a fizetett alkalmazott: — Hányán jöttek? Csak ketten? Hisz hat is kéne ide! — Itt van maga! Segít majd s valahogy csak föltesszük. — Én nem érek rá! Meg mit gondol, ki emel ma ingyen?! — Nézze, nem kívánjuk a segítségét ingyen. Abból a pénzből, amit kaptam, megmaradt 50 fillér, ezt odaadom, ha megelégszik vele. tér programjába vette a mezőgazdaság korszerű gépesítését. Beható külföldi tanulmányozások és hazai adatgyűjtések alapján a kormány magáévá teszi azt az álláspontot, hogy az itthon jelenleg nem gyártható mezőgazdasági gépek behozatalára ä pénzügyminiszter esetenként vámmentességet adhat. A gyakorlati végrehajtás szempontjából közölték a mezőgazdasági érdekeltekkel, hogy a vámmentes— Miért ne! 50 fillér is pénz! Bár biztos, hogy más egy pengőt is megadna. Ezután megtörtént a láda rátevése a szekérre hat ember nélkül is, mert az én Pénzértmiértne barátom olyan eszközöket szedett elő, amelyeknek segítségével játszva ment a munka. Üres óráimban aztán, amikor leszáll az este s körülvesz a csend, elgondolkozom e két ember lelkiségén. Az első nem ér rá arra, hogy a nála szegényebb családnak elvigyen iegy, a családnak örömet és hasznot jelentő papírkát, pedig ezért a községtől fizetést kap. De megváltozik a helyzet, amikor ő megy kérni. Nem győz siránkozni, hogy milyen szegény, hány gyermeke van, hogy ez, meg az, neki mennyire kellene. S ha történetesen nem teljesítik a kérését, mindjárt a szegény ember elnyomásáról beszél, elfelejtve, hogy ő sem teljesítette a nála még szegényebb ember javát szolgáló emberbaráti kötelességét. Az ilyen ember csak magát látja, nem törődve magyar testvére s így a nemzet érdekeivel. Ez a lélekfajta még nem jelentkezik nyíltan kívánságával, aminek ellenében hajlandó ráérni a magyar testvérén való segítésre. A másik azonban már nyíltan megmondja, hogy csak pénzért ér rá. Ez már eldurvültabb leiekre vall. S az a szomorú, hogy az ilyen nem is oly ritka jelenség a mai életben. Mellüket két kézzel verve hirdetik, hogy ők jó magyarok, de a közjó előmozdítására csak pénzért érnek rá. Nem gondolnak arra., hqgy hány és hány magyar katonatestvérük ér rá arra, hogy élete kockáztatásával megmentse az itthon rá nem érőket is. BÁNHEGYI ZOLTÁN. j ség milyen módozatok mellett vehető igénybe. ! Aki a gépeket külföldről behozni kívánja, kérvényét a földmívelésügyi miniszterhez adja be, megjelölve abban, hogy milyen behozandó gép után kéri a vámmentesség engedélyezését. A kérvényhez mellékelni kell az előírásoknak megfelelően kitöltött és aláírt behozatali űrlapot. A vámmentes behozatal megokoltságát a mezőgazdasági érdekképviseletek a kérvény záradékolásával igazolhatják. A rendelkezés mezőgazdaságunk érdekeit, a magyar mezőgazdasági gépiipar szempontjait iis figyelembe veszi, ezért köti esetenkénti miniszteri engedélyhez és az evvel járó ellenőrzéshez a vámmentes behozatalt. Ez annyiban megokolt, minthogy a Tiazai mezőgazda- sági gépipar igen fejlett és európaszerte jó hírnévnek örvend. Nyilvánvaló tehát, hogy a pillanatnyi behozatalt csupán á háborús anyag- takarékosság, illetve a szükséges gyártási anyagoknak más célra való felhasználása teszi szükségessé. A háború után ez a nehézség természetesen megszűnik és mezőgazdaságunk ismét a hazai; iparra támaszkodhatik. Minél nagyobb mértékben teszi meg ezt, annál versenyképesebbé és olcsóbbá teszi a magyar ipar gyártmányait, hiszen köztudomású, hogy at ipari termelés gazdaságossága a tömeggyártáson, illetve a fokozott fogyasztásom alapul. Nyitva a hangulatos Gosztonyi kertfoelyi- ség. Minden este kitűnő cigányzenével, kényelmes kerti, párnás fotelszékekkel, pontos szóig álás sál várjuk vendégleinket , MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdij __ — —1 445 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-20 1700 1 — __ —■ — 15 16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-49 16-29 — 835 15 17 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 848 1628 180 — 9 07 15 45 - — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. i u. i. 8-20 1600 4-50 645 10 30 17 20 — é. Hévizfürdő i. —14-28 450 7 05 10.45 17-35 — é. Keszthely Hungária szálló i. 6-45 1410 10.50 1740 —— é. Keszthely pályaudvar i. —14-05 Bak—Nova Menetdij —•— 8.40 16 20 i. Bak pályaudvar é. 655 13-35 __*---850 16-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 170 9 30 17 25 é. Nova i. 610 1250 Menetdij Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján —•— 1715 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. —•— 1-— 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7-05 170 17-59 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 450 . 19-25 é. Szentadorján i. 5-20 Mezőgazdasági gépek vámmentes behozatala Báró Bánffv Dániel földmívelésügyi minisz-
