Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-06 / 125. szám

III. évfolyam #> POLITIKAI NAPILAP ^ 125. szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Töttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. EKE ÉS K&RD Irta: Bárezay János löldm ívelés ügyi államtitkár Talán sohasem volt nagyobb szükség, mint most, ezekben az időkben arra, hogy teljes erőnkkel, legjobb tudásunkkal végezzük köte­lességünket, mindenki ott, ahova sorsa, elhiva­tottsága állította s ahol legjobban szolgálhatja mindnyájunk közös érdekét. Mint annyiszor már a történelem során, ma ismét küzdenünk kell életűinkért, nemzetünk fennmaradásáért. Ebben a küzdelemben egyi­künk a kardot, másikunk az ekiét szorítja. Kard és eke: két örök magyar jelkép, amely talán egy nemzet életében sem fonódott annyira össze, mint a magyarságéban. Hiszen nemzeti létünk szinte örök harc volt. Harcoltunk és véreztünk egy évezreden át nemcsak magun­kért, hanem a nyugati műveltségért is. S amikor magunkat védtük, védtük a keresztény Európát is. De ha békés idők következtek ránk, az acél a földet forgatta, hogy életet fakasszon mindnyájunknak a rögön, amelyért harcban vérünket hullattuk s amelyért békében verejtékkel dolgoztunk. A kard és az eke ugyanabból az acélból készül s ma mindnyájan tudjuk, hogy az ekét ugyanúgy kell szorítani, mint a kard markolatát, ha győzni akarunk. Nekünk, a pollgári arcvonal katonáinak, ma ugyanúgy küzdenünk kell, mint vitéz honvé- deinknek, akik messze idegenben vívják nehéz kemény harcukat. Mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy ma minden terület, minden kis talpalatnyi hely, nemcsak a mi egyéni érdekeinket szolgálja. A mi feladatunk: termelni minden erővel, hogy megadhassuk honvédségünknek mindazt, amire a győzelem kivívásához szüksége van. A kormány mindent elkövet, hogy a termelés zavartalanságát a há­borús nehézségek ellenére is biztosítsa. A földmívelésügyi kormányzat a szántóföldi termelés fejlesztése és színvonalának emelése érdekében erőteljesen fokozta a vetőmagjutta­tást. A termelés eredményeinek fokozása mel­lett nem szabad egy pillanatra sem elfeled­nünk azt, hogy a minőségi termelés fejlesztésére is gon­dot kiéli fordítanunk, mert a háború utáni versenyben csak így áll­hatjuk meg majd helyünket a világpiacokon. A háborús szükséglet követelte meg, hogy kötelezően elrendeljük az olajosmagvak ter­melését. Növényi olajtermelésünk fokozása ugyanis nélkülözhetetlen nemcsak közélelme­zésünk és iparunk, die hadviselésünk szem­pontjából is. Ezek átvételi árának megállapí­tása a gazdák munkájával és az arra fordított termelési költségekkel arányban áll és meg­felelő hasznot biztosít a termelőknek. Az ola­josnövények fokozottabb termelése elősegíti állati takarmányhiányunk leküzdését is, és így hozzájárul ahhoz, hogy állattenyésztésünket a közellátásunk szempontjából hús- és zsírszük­ségletünket biztosíthassuk. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tovább fokoztuk a kü­lönféle tenyészállatjuttatásokat. Nagyobb ősz- szegeket fordítottunk a termelés eredményei­nek fokozása érdekében a szikes talajok javí­tására, meszezésére is. Gondoskodtunk arról, hogy az országban egy talpalatnyi hely se maradjon megműveletlenül. Ott, ahol munka­erőhiány mutatkozik, munkásszázadok látják el a mezőgazdasági munkát. Sajnos, a rendkívüli időjárás következtében ebben az évben is nagy vízkárokat szenvedett az ország. Mindent elkövettünk, hogy ezeket a vízkárokat a lehetőségekhez képest csök­kentsük. Az űtóbbi másfél évben termőföldek víztelenítésére, a megrongált vízimüvek hely­A pénzügyminiszter — mint ismeretes — már idejekorán intézkedett, hogy az árvizek és belvizek által borított földek földadóját és annak járulékait törölni lehessen. Az erre vonatkozó elemi károk bejelentésének határ­ideje június 1. volt, a téli fagy által okozott károk bejelentésének határideje pedig április vége. A vízborította területek földadójának törlé­sére és mérséklésére vonatkozó rendelkezések­kel kapcsolatban érdeklődésre tarthat számot, hogy vájjon másodszori bevetés esetén milyen adómérséklést, illetve megokolt esetben mi­lyen törlést kérhet a birtokos, vagy a bérlő. Az erre vonatkozó intézkedések és a kialakult gyakorlat szerint, ha a birtokos, vagy bérlő az árvíz, vagy belvíz által elpusztított első termést (vetést) legkésőbb május közepéig kiszántotta és a szántóföld siker reményében még másodszor is bevethető, akkor a földadó háromnegyedrésze engedhető el. Ha a káro­sultak az első termést (vetést) legkésőbb má­jus közepéig nem szántották ki, akkor a kárt olyképpen bírálják el, mintha a szántóföld A Magyar Biztosítástudományi Társulat leg­utóbbi ülésén dr. Csury Jenő érdekes elő­adást tartott a társadalmi rétegek gyógykeze­lési költségeinek fedezéséről, esetleg a bizto­sítás intézményének igénybevételével történő kielégítéséről azon rétegeknél, amelyek a tár­sadalombiztosítás körén kívül állanak. Az elő­adás után Gebhardt Domonkos, a BIOSz el­nöke, a jelenlevő állami, kamarai, érdekkép­viseleti kiküldöttek előtt fölvetette kérdést: közszükséglet-e a gyógykezelési költségek íe­reállítására és újak készítésére több mint 50 millió pengő államsegélyt folyósított a föld­mívelésügyi tárca. Ennek az összegnek egy részét folyó- és patakszabályozási munkákra, védőgátak építésére és megerősítésére fordí­tottuk. Minden lehető eszközzel igyekeztünk, hogy a termőföldek víztelenítését minél gyor­sabb ütemben végezzük, hogy ezeket a terüle­teket visszaadhassuk a termelésinek. Ebben az évben másfélmillió hold került víz alá és en­nek a területnek a felét sikerült vízteleníte­nünk. A kormány intézkedései azt a célt szolgál­ják, hogy termelésünk zavartalanságát a ne­héz viszonyok között is fenntarthassuk és a lehetőségekhez képest fejlesszük. Ebben a munkában mindnyájunknak teljes erőnkkel és legjobb tudásunkkal kell résztvemni. Nekünk, gazdáknak keményebben és erőisebben kell szorítanunk az eke szarvát, hogy biztosíthas­suk a kard győzelmét. másodszor már nem vethető be. Ilyen eset­ben tehát, ha a kár teljes, a földadót és járu­lékait teljesen törlik. Ha a meg nem munkált és be nem vetett szántóföldet vízborítja éis ezt oly időben ve­zetik le, amikor a szántóföld abban a gazda­sági évben még sikerrel hasznosítható, ak­kor a vetés »első termésnek« számít. Ha niár most ezt a földet elemi csapás éri és azt a birtokos, vagy bérlő kellő időben bejelentette, a termés teljes megsemmisülése esetén törlik az egész földadót és járulékait. Ha a birtokos adóelengedés céljából a víz által borított és meg nem munkálható földjét bejelenti, de azt a kárbecslő bizottság bevetve találja és megállapítja, hogy a vetés olyan időben tör­tént, amikor még megfelelő termés várható, akkor a bizottság kárt nem állapít meg. Ha azonban az ilyen vetést a termés betakarításai előtt elemi csapás éri, akkor a birtokos, vagy a bérlő az elemi csapás nemére megállapított határidőn belül bejelentheti a kárt s ilyen esetben a földadót és járulékait a kár mérté­kéhez képest megfelelő módon mérséklik, vagy dezése? Ha igen, akkor három megoldási le­hetőség kínálkozik. Lehet szó a szociális biz­tosítás kiszélesítéséről, továbbá üzleti vállal­kozás keretében biztosító intézeti megoldás­ról, végül egyesületi, vagy szövetkezeti alak­ban az intézmény alapításában résztvevő szak­mai érdekképviseletek bevonásával. Gebhardt javaslatára a Társulat értekezletet hív össze,, amelyen a munkaadók és munkavállalók kö­zösen beszélik meg a kérdés megoldásának lehetőségeit. Mikor kérhet a vízkárt szenvedett sazda adómérséklést, vagy törlést? törlik. Közszükséglet-e a gyógykezelési költségek fedezése ?

Next

/
Thumbnails
Contents