Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-05 / 124. szám

Ilin évfolyam #• politikai napilap # 12 4. szám. M^W<W^WWiW»<y»»WW»iW»i(Wfj¥W<WWá<WWW>IWWWAWV»WlW<<^^ S*«r/CfS2^(5s^£ rfs kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TCtiössy-uica 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztárt csekkszámla: 30.454 sz„ Népművészeti falut létesítenek a tihanyi félszigeten Dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, az Or­szágos Természetvédelmi Tanács elnökének kezdeményezésére nemrégen mozgalom indult meg a tihanyi félsziget nemzeti parkká való nyilvánítása érdekében. A cél az, hogy ezt a teljesen zárt területet, amely egészen különleges kőzetekből léte­sült és növényzete között számtalan, csak itt föllelhető virágfajtát mutat fel, a törvényes védettség segítségével a maga eredeti, érin­tetlen állapotában tarthassák fenn. Megokolttá teszik ezt a védelmet a félszigeten még ép állapotban meglevő vulkáni maradványok, azok a régen kialudt gejzírkúpok, amelyeknek rej­télyes kráternyílásai érdekes bizonyságai a forrongó föld egykori erejének és munkájának. A tihanyi félsziget nemzeti parkká való át­alakításával egyidejűén szó van árról is, hogy népművészeti falut létesítenek, amelynek há­zai a balatonparti és balatonmelléki falvak sajátságos építési stílusában épülnek. A há­zakban műzeumszerűen összegyűjtik a vidék jellegzetes bútorféléit, házi, halászati, vadá­szati és mezőgazdasági eszközeit, női és férfi ruházati tárgyait, szőtteseit, edényeit, népi hangszereit, dísztárgyait, és egyéb, falusi mes­teremberek és művészek által készített hasz­nálati és dísztárgyait. A tihanyi balatonparti múzeumi mintafalu felé a legelső lépés volt a félsziget legmaga­sabb pontján, az élettani intézet felett húzódó hegyperem szélén, közvetlenül a híres, árpád- kori bencés apátsági templom közelében jel­legzetesen balatonvidéki ízlés szerint épült népművészeti ház. Egyszerű, oszlopos tornác­cal díszített, szürke bazaltkockákból épített ház ez, amelyet vastag nádtető fed. A konyha kö­zepén félgömbszerű, füstös búboskemence. A falakon mázas cserépedények, »csecses«- kor­sók, öreg malomkő a hozzávaló őrlőkészség­gel, ötágú halászó szigony, hatalmas pince- tök és más holmik. A hálószobában régi szövőszék, vele szem­ben rokka. Itt is van búbos, — sötétzöld mázas csempékből rakták. Két eredeti ódon sublót áll az ablakok közötti térségekben, a legbelső sarokban pedig magasra rakott ágy, tornyos, cifrázott ágyfeje külön érdekesség. A másik szobában teljes gazdagságában bontakozik ki a balatonparti népművészet te­mérdek szőttes és faragott kézimunkája. A Kúria elvi jelentőségű döntése a pengőátértékelési perekben Az egész közgazdasági élet feszült figye­lemmel várta, mikor kerül arra sor, hogy a Kúria elvi jelentőségű döntésben foglalkozzék a pengőátértékielés kérdésével. Míg a gazda­sági életben általában az az uralkodó állás­pont, hogy a mai időkben nem ismétlődhet meg az előző világháború alatti, később pénz­romlást előidéző átértékelés., — voltak olyan körök is, amelyek szükségesnek vélték a »dísz- paritás« Leszqgezését. Ezek ,a kétségkívül önző célokat szolgáló körök most már tudomásul vehetik, hogy a regfelsőbb bíróság a legszigorúbban elzárkózik mindenfajta pengőfeértékeléstől. Legutóbb ugyanis a Kúria szaktanácsa elvi jelentőségű, tehát minden alsóbíróságra irány­adó határozatával kimondotta, hogy pemgő- átértékieliésrőli szó sem lehet. Egy biztosító elleni per kapcsán hozta meg döntését a legfelsőbb bíróság a gazdasági életet legmélyebben érdeklő kérdésben. Az utóbbi időben több per indult meg, amelyek általában nem kimondottan átértékelést kértek, hanem csupán azt, hogy a mai, természetszerű drágaság miatt emelje föl a bíróság arányla- gosan a teljesítési összegeket. Mindezekben a perekben bírói felszólításra, már határozott álakban jelölték mpg ia peres felek, hogy pengőátértékelést kérnek. A (bíróságok ezeket a pereket egy híjján fölfüggesztették, hogy a Kúriának módja legyen elvi jelentőségű dön­tést hozni, amely azután az alsóbíróságokra kötelező. A legutóbbi napokban ez meg is történt. A Kúria leszögezi, hogy a pénz értékének meghatározása közjogi jellegű rendelkezés, amit a törvényhozás (esetleg átruházhat hatás­körében a kormányhatalomra. Másfelől pedig az ország gazdasági életét vezető irányító szer­vek és a gazdasági szervek egészének menetét irányító szervek véleményezése is szükséges. Ezek a körök pedig csak az ország gazdasági életébe beálló követelmények leggondosabb mérlegelésében lehetnek abban a helyzetben, hogy a nem. egyenérték bekövetkeztét és. ide­jét megállapíthassák. Az itt szóbanlevö kérdés — folytatja a Kúria nagyjelentőségű döntése ■— semmi szín alatt nem engedhető, meg, hogy magánosok szerződése tárgyául átengedtessék, illetve, hogy magánfelek érdekeinek játékává váljék, miért ez bizalmatlanságot idézne, elő a gazdasági forgalom alapjául szolgáló pénz­érték iránt. Éppen ezért az ilyen kikötések érvénytelenek, szóval semmisek, addig az időig, amíg a kormányhatalom a jelenlegi hely­zettől eltérő rendelkezéseket nem hoz. Eddig szól a legfelsőbb bíróság döntése. Meg kell még jegyeznünk azt is, hogy a pe­rekben mindenkor a szakvéleményadásra fel­kért Nemzeti Bank a legélesebben állást fog­lalt a piengőátértékelési igényekkel szemben. Sőt egyenesen pengőrontási célzatúinak mondja a hasonló kísérleteket, amelyek büntetőbíró­sági beavatkozást is igényelnek. A legfelsőbb bíróság elvi jelentőségű döntésével most már lekerülnek a perek sorából a teljességgel med­dő, pengőrontás iránti kísérletezések. A gazdasági életnek az a része, amely a mai idők nagy szempontjait megértette, két­ségkívül a legnagyobb megelégedéssel és meg­nyugvással veszi tudomásul, hogy az illetékes körök a gazdasági élet állandó szilárdságát megrendíteni nem engedik. IHNEN IS — Két új borvidéket állítottak fel. Az egyik az érmelléki, a másik az erdélyi borvidék. A visszafoglalt Délvidéken levő, szőlőterületeket a már meglevő Villány—siklósi, dunántúli és alföldi borvidékekbe sorolták be. — Leesett a motorkerékpár hátsó üléséről a budapest— gráci műúton Steuer Dezső deveciseri szabó­mester. Az egyensúlyt vesztett gép felborult és messze kidobta a gépet vezető, Kristyán Jó­zsef deveciseri órást. Sérüléseibe belehalt. — Belevágta a fejét a kiugrott csillébe Krnyicska Miklós várpalotai bányász. Összezúzta a fejét és azonnal meghalt. — Kivégezték Kalocsán Mihók István és József testvérpárt, akik 1939 tavaszán agyonlőtték és kirabolták Kátay Pe­temé foktői özvegyasszonyt. — A Magyar Érdemrend középkeresztjéhez a csillagot ado­mányozta a kormányzó úr dr. Illés József budapesti egyetemi jogtanárnak. —• Meghalt 75 éves korában Kőiszegen Kincs István pá­pai prelátus, nyug. plébános, a kitűnő író. Világlátott és harcos lelkületű ember voitj szociális gondolkodása példát mutató tevé­kenységgel párosult, úttörője volt Kőszeg nya­ral óvárossá való fejlesztésének. Közéleti har­caiban méltatlanul kapott sebek késztették a visszavonulásra és csendes elvonultságban sze­gényen halt meg. — Búza- és kukoricadrágí­tás miatt a szegedi kir. törvényszék Papp Zol­tán mezőkovácsházai malomtulajdonost 10 ezer, özv. Papp Györgynét plédig 6 ezíer pengő pénzbüntetésre ítélte jogerősen. — Há­romhetes tanfolyamon 1200 kézbesítőnőt kép­zett ki a budapesti posta. — Cirkuszi elő­adás közben hirtelen meghalt Kispesten Raáb Sándor 56 éves zenebohóc. — Négyszázezer pár műtalpú nyári cipőt készítenek. — A délszlávok között élő szórványmagyarság nem­zeti létének biztosítására mozgalom indult a pécsi egyetem bölcsészeti karának visszaállítá­sával kapcsolatban dunántúlkutató intézet fel­állítására. — Több mint félmillió pengő költ­séggel kibővítik a pécsi ravatalozót. — A dél­vidéki szerbek is beléptek a Magyar Élet Párt­jába. — Fölfedezték Szent Péter sírját a ró­mai Szent Péter templom alatt. — Megkezdik még ebben a hónapban a görög katolikus püs­pöki palota és káptalan építkezéseit Nyíregy­házán. — Kigyulladt a soproni gyors egyik kocsija a szombathelyi állomáson. A tüzet hamarosan eloltották és a kocsit lekapcsolták. — Ablaküveget adott el szemüveg helyett Balog Lajos volt gyulai cipész, aki »szem- szakorvossá« képezte át magát. Megindult el­lene az eljárás kuruzslás címén. — Harmadik gyermekét is megölte Pesti Antalné deszki (Csanád m.) asszony. Letartóztatták. — 130 vendéget igazoltattak a detektívek kártyaraz­zia során a budapesti Abbázia kávéházbain. — Átadták a forgalomnak a tiszapolgári Tisza- hidat. -— Tilos a fehérkenyér Bulgáriában. — Gyászlobogó helyett fekete alsóruhát akasztott ki egyik pestmegyei községben rendezett nem­zeti gyászünnepen dr. Fleischmanpn Mórmé orvosnő. Letartóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents