Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-03 / 123. szám
9 Szerencsi édességek Kazinczy tér 6. jött össze. A templomszentelés után a hősök szobránál dr. Czapik Gyula megyéspüspök mondotta az ünnepi beszédet. — Megkezdődtek a helyszíni tárgyalások az álsőörsi Vízvezeték kiépítésére. — Nagyszerűen sikerült a szentháromsági búcsú Alsólendván. A búcsún háromezernél több embier vett részt. Utána a jókedvtől és a magyar nótától hangosak lettek a lendvai hegyek. — A Nagykanizsai Ban kegyes ü Let és Délzalai Takarékpénztár Rt. ügyvezető-igazgatójának dr. Lévay Tibort, la Szarvasi Hitelbank főtisztviselőjét hívták meg. — Megkezdték a révfülöpi kikötő mellett levő partrésznek rendezési munkálatait a Balatoni Intéző Bizottság támogatásával1. — Még ez évben helyreállítják a müemlékszámba vett aszófői templomot. — Á tihany-apiáti templom maradványait védő-munkália.tokkal megmentették az utókor számára. A körülötte elrendezett téren elhelyezett tábla felirata a rom rövid történetét mondja el a látogatóknak. Gógánfa községben június 8-án, Súmeg- prágán 9-én, Döbrőcén és Sümegcsehiben pedig 10-én tartják a lakosság házhelyhczjutta- tás iránti kérelmével kapcsolatos helyszíni tárgyalást. — A Rotorban tartott önképző tanítói összejövetelen megállapították, hogy Muraköz népe 95 százalékban a magyar nyelvű tanítás mellett foglalt állást. — Járási tiszti értekezletet tartott a járásbeli jegyzők bevonásával dr. Nagy Béla sümegi főszolgabíró. INNEN IS — ONNAN IS Többszáz arra rászoruló gyermeket nyaraltat Görömbölytapolcán és a Bükkben Miskolc városa. — A négus volt udvari orvosát, dr. Mészáros Kálmánt körorvossá nevezték ki Marosszentgyörgyre. — Összegyűjtik a konyhai hulladékot Pécsett, a város sertéseket hizlal vele. — Résztvett az idei csíksomlyói búcsún a japán követség katonai attaséja. A híres székely búcsúra már 1567 óta zarándokolnak. — Ä feketekávéhoz egy, a teához két kockacukrot szabad kiszolgáltatni, a közellátási miniszter rendelete szerint. — Többmilliós vagyont hagyott jótékony célra Szathmárv Sándorné halasi özvegy asszony. — "Korszerűen átalakítják Mátyás király szülőházát Kolozsvárott. — Utcát nevez el Újpest városa Lebstück Máriáról. Ötven esztendeje halt meg a 48-as szabadságharc hős honvédasszonya. — A vasnapokat Japánban is rendszeresítik. — Átadták a díszdoktori oklevelet Padovában Szent-Gyöngyi Albertnek. — Nyugalomba vonult és hazautazott Ulf Torsten Unden budapesti svéd követ. — Az első könyvnapon főként a gyűjteményes magyar klasszikusoknak volt nagy sikerük. — Június 6-án nyílik meg Budapesten az otrantói kiállítás, kiegészítve egyéb haditengerészeti emléktárgyakkal. — Letartóztatták Szíjjártó Jánosné pestszenter- zsébeti asszonyt, aki féltékenységi rohamában forgópisztollyal kétszer rálőtt az urára. — Repülő díszrajt vezetett egy hőisi halált halt pápai ejtőernyős temetésén a kormányzóhelyettes úr. — Tökéletessé teszik Vas megyében a tüdővész ellen való védekezést. — Lerántotta kötéllel a talapzatáról egy fiatalemberekből álló csoport VII. Edward lovasszobrát Parisban. — Megszüntetik a hangszergyártást takarékossági okokból Északamerikában. — Júniusban és .az ősz elején menyasszoinyképző iskolát rendeznjek Pécsett. A tanfolyam az egészségügyi, erkölcsi és gyermeknevelési ismeretek nyújtására terjed ki. MAölifflET 1942 június 3. Derékigéro, ragacsos sárban íródik orosz földön a névtelen utász hőskölteménye (Valahol a Keleti arcvonalon) Márciusban a nap már magasabbról fürkészi delenkint a kietlen orosz puszta titkait. Déltájban már apró pocsolyák törnek fel a nehéz katonacsizmák nyomán. Négy órakor még vígan fodrozza a tenger felől is csípősen fújó szél a a szürkésfekete tócsákat, este hatkor azonban már megint minden jég, alattomosan csúszós jég. Az éjtszaka leheletvékony hótakaróval próbálja leplezni, hogy már kifelé tartunk a télből, de másnap tíz óra felé már megint csak áruló piszkossárga foltok szakítják meg a végtelen hósivatag egyhangúságát. Olvad, még akkor is, ha az irigy déli szél felhőket terít a nap elé. Végre kifelé iábolunk a télből, mondaná az ember, ha az orosz időjárás nem tanította volna bizalmatlanságra. Ezt a bizalmatlanságot a szovjet-tavasz is igazolja. Egy hetes csalóka tél- búcsuztató idő után újra fergeteges hóviharok szakadnak a szomorú országra, a higanyoszlop minus 25—35 fok között hintázik. Szegény utászok 1 Mintha nem is volna elég nekik a mögöttük álló kemény négy hónap, megint csak szaporábban forgatják a fényesre csiszolódott lapátnyelet. Akár magát az északi sarkot telepítse is ide a csontfagyasztó sivatagi szél, az ő feladatuk nem ismeri a lehetetlent, számukra nincsen mentség. Legalább is a vasút vonalakon egyetlen pillanatig sem szabad a forgalomnak szünetelni. Áprilisban az olvadó hó alatt még vastag jégbe vág szikrát a patkó, a föld még kőkemény. A nap és meleg szél munkáját nem támogatja langyos eső, de már nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan sár és ingovány veszi át a hó birodalmát. A tikkasztó nyár lélekzelfojtó porában megépített utánpótlási vonalat veszedelem fenyegeti. Hiába ültek el a hóviharok, nincsen pihenő. A lapátok versenyében mind messzebb kerülnek a hófalak az úttól. A közeli erdő már hetek óta fejszecsapásoktól visszhangzik. Mozgalmas élet folyik a keskeny erdei ösvényeken : egymásután szánkáznak a fatörzsek az út szélére, hogy garmadába rakva várják elkerülhetetlen sorsukat. Ezekből fognak épülni az útburkolatok. Aki 500 métert utazott ilyen utot^ nem is sejti, hogy 50 0C0 fatörzs testén gurul végig. Milyen jó most, hogy az utászok már az őszről ismerik azokat a helyeket, melyeket legjobban fenyeget a szívós anyag. Emilt ez a horpadás, amott egy lápos mélyedés, egyelőre még hótakaró alatt ugyan, de már szolgálatukra váró szálfák gondos őrizetében. Az egyik híd előtt jégtörő épül, hogy a pillérek ellen tudjanak majd állni a jégtáblák ostromának, a másik biztonság okából lebontás alatt áll, de helyettesítésére már kész kompok hevernek a partokon. Ott, ahol a szétlőtt torony mellett meredek lejtőre kapaszkodik az út, homok- és kavicsrakások állnak glédában, hogy a szükség órájában segítsenek tapadást adni a síkos agyagon megcsúszó kerekeknek. Amire egy szovjet út járhatóvátételéhez szükség van, azt jóelőre gondosan előkészítik. Az orosz tél után jöhet az orosz tavasz is. Májusban az olyan nagy körültekintéssel várt orosz tavasz végre megérkezett. Beköszöntött az eső. Alattomosan és hirtelenül, mint minden ebben az országban. Senki sem akarta hinni, de így volt: ma, holnap, holnapután, mindig csak eső. Akár újhold, akár holdtölte, csak eső, eső . . . A föld minden másrészén áldás az eső, Oroszországban átok. Vele szemben az ember, állat, gép egyformán tehetetlen. A halálhoz és pokolhoz szokott katonák most reménytelenül állnak esőcsatornává változott acélsisakjuk alatt mázsássá súlyosodott köpenyükben és fáznak, szinte csontjaik is dideregnek. De ez még mindig nem a legrosszabb. A legrosszabb a ragadós szörny, a sár. Az orosz sár fekete és szívós, makacsul megkapaszkodik a csizmákban és nem enged. Aki előre akar jutni benne, annak minden lépésért külön keserves fáradsággal meg kell küzdenie. Az ember meg tudja ezt tenni, a nehéz tehergépkocsi motorja, a hadianyagos szeke'ek elé fogott ló azonban erőtlen ehhez. Az emberi akaraton kívül a sár mindent legyőz. Ha egyszer elakadt egy gépkocsi, hiába a teljes gáz előre, hátra, nincs menekvés. Ha nem kerül elő valahonnan egy vontatógép, vagy terepjáró gépkocsi, már csak egy lehetőség van: várni, hátha újból fagyni kezd. Ekkor csákánnyal és lapáttal kivájhatja gépét a vezető a megkeményedett sárból és a félméteres barázdákon keresztül újra megpróbálkozhat az úttal. Ha elég szívós ember, óránkint öt kilóméteres sebességet is elérhet. Legbiztosabb azonban két ökör vagy borzas orosz ló. Ez most többet ér a száz lóerőnél. Az eső esik, a sár marad. Utálkozva lapátolják naphosszat az utászok az árok másik oldalára vagy le a töltésről, de minden hiába. A töltés majdnem elfogyott már, a sár mégis feneketlennek látszik. Házakat bontanak le, szekérszámra hányják bele a téglatörmeléket: nyomtalanul eltűnik benne. Gerendákat fektetnek le benne, keresztben és hosszában, több rétegben egymás fölött: az eső alámossa az építményt. Kárbaveszett munka. Az egyik csoport egy halom kendert talált, melyet másra nem lehet használni. Egy réteg kender, egy réteg homok, egy réteg kender, egy réteg homok rá: végre valami, ami segít. De nem lehet száz kilómétereken kenderből építeni az utat a legközelebbi kövezett útig. Tovább folyik hát az eredménytelen erőfeszítés szakadatlanul. És ha már semmi próbálkozás sem segít, az utászoknak akkor is segíteniük kell az elakadt vonatoszlopokon. És segítenek : húszán, harmincán, ötvenen kötélre veszik és maguk húzzák a megrekedt gépkocsikat, ha kell, százmétereken, ha kell kilómétereken át. Ez a névtelen utászok munkája. Ez a fegyvertelen munka nem kevésbbé hősies, mint a harcoló katonák hősiessége. Június 5-ig lehet jelentkezni a burgonya-árkiegészítésért Az 1941. október 12. és december 6. között a Beltöldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés, valamint a Magyar Burgonyakiviteli Egyesülés tagjainak átadott burgonyatételek után járó ár- kiegészítést, akik még eddig nem kapták meg, azonnal jelentkezzenek annak felvétele céljából a nevezett egyesülés ama tagjainál, akiknek a burgonyát átadták. A jelentkezés végső határideje június 5. A megállapított igényjogosultság alapján az árkülönbözet-kifizetés a feladási állomás szerint illetékes Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete kirendeltségénél, vagy bizományosánál történik. A részletekre vonatkozóan minden érdekelt közelebbi felvilágosítást attól az egyesülési tagtól kap, akinek a burgonyát átadta. Km és minden lakberendezési tárgy nagy választékban KÚtOr Szalay és Dankovitsnál ÓNK M m ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4.
