Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-29 / 119. szám

2 gyarország, de Európa legnagyobb természeti és művelődési kincsét, mindig bizonyos mélabú vesz rajtam erőt. Mert amit az Úristen erre a vidékre rápazarolt, azt ilyen mennyiségben és sokféleségben sehol nem találjuk meg. Fájdal­mas, hogy mégis így elhanyagoltuk a Balatont, holott a föld leg]obbizű gyümölcsei, gabonája, kerti veteményei itt teremnek, borai kimondottan gyógyborok, tele jellegzetes­séggel, erővel, ízzel, nótával, életmentőek és a rák és fertőző betegségek ellenszerei. A Balaton halállománya egyedülálló és még hozzá rokon halfajtákat sem találunk máshol. A balatoni fogas és garda, valamint a rózsaszínű rákjai és törpe krevettjei sehol nincsenek egyebütt, ízük páratlan jellegzetességű. Néhai VII Eduárd angol király mindennap egyszer legalább bala­toni halat evett, úgy vitte naponta külön posta a szállítmányt utána. Az orosz cárok asztalán csopaki és paloz­naki őszibarack volt a különlegesség, va­lamint az arácsi muskotály, a badacsonyi kéknyelű és a zirci papok somlai aszúja. A világ leg­nagyobb bauxil-telepei itt vannak, iszapja (Hévíz, Alsóörs) gyógyerejű, tőzege a legjobb műtrágya, savanyú vizei egészséget adnak (Csopak, Lovas, Füred, Kékkút) s eddig alig használták ki, a közlekedés hiánya miatt. A Fehérvár—Füred—Tapolca vonal II. ren­dű, zsákutcába futott, a Siófok felé húzódó pedig egyvágánya miatt nem volt kihasznál­ható. A hajózás az egyik partról a másikhoz történt. Ki voltunk rekesztve a világforgalomból, a siófoki Sió-zsilip jelentette nekünk a világ végét. Most végre megindult a Sió csatorna szélesítése és mélyítése úgy, hogy mához egy évre a hajóink a Balatonból egyenesen le a Dunán, a Fekete tengerig közlekedhetnek, vagy Budapest, Pozsony, Bécsen át a nagy német csatornahálózatba kapcsolódhatnak bele. Most kezdődik tulajdonképen a Balaton arany­kora, amiről egykor már a római cézárok, török nagy szultánok és magyar költők ábrándoztak. Ezzel a Sió-csatornával eldől a magyar köz- gazdasági életnek egy nagy kérdése is, ami eddig megbénított minden haladást és majdnem válságba döntötte a magyar dolgos kezek száz­ezreit. Ez az építkezés kérdése, amit az anyag­hiány, az üzérkedés és a drágaság fojtogattak. Építőanyag üzérkedés, a téglakartel mesterkedés ú, vashiány, faanyag-szűke, mész-elégtelenség, ce­ment beton eltűnése azok a veszedelmek, amik szinte elakasztottak mindent. Ehhez járult még a szállítás nehézsége és a drágaság. De ez most egy csapásra megszűnt, mert a Balaton mellett minden van, csak fel kell szedni, ko­csiba, uszályba rakni s már épitkezhetünk. Annyi dús építőanyag, mint errefelé, nincsen sehol. A hellének és a rómaiak épületei, keleti gótok templomai, avarok várai, nagyurak kas­télyai, az itteni népek pincéi, évezredek óta állanak, pedig akkor vasbetonnak, cementnek nyoma sem volt. A várfalak, amik minden hódítót feltartóztattak, ma is olyan erősek, hogy bomba legyen az, amelyik széjjelrobbantja. A balatoni józanság szintén ebből a balatoni istenadta ingyen anyagból építi útait, hídjait, átjáróit, laképületeit, pincéit és istenházait is. Aki nem hiszi, utazzék le, nézze meg Nem kell oda vas, cement, beton, tégla. Mesterge­rendát a Bakonyból kaphat, s finomabb fa­anyagot a somogyi erdőségekből. Az építésre alkalmas kő évezredekre van ott a Balaton zalai partján felhalmozva. Három fajta ilyen építésre alkalmas kő van a helyszínén: a hires vörös-kő (Almádi, Vörösberény, Alsóörs, Lovas), az elpusztíthatatlan bazalt (Badacsony vidék) és a mészkő több helyen. A meszet nagyban Füreden lehet előállítani, ahogy Lóczy Lajos barátom megállapította, s itt alkalmas a terület cement és beton készítésére is. Murva és kavics mindenütt van. Csak meg kell nézni a balatonmenti villákat és kastélyokat, a legjava vöröskőből épült. A Badacsony vidékén pedig bazaltból. Egyebütt mészkőből. Ha építészeti remeket akarunk látni, akkor csak a füredi kéttornyú plébánia temp­riAö&itílET lomot és a veszprémi Károly templomot kell megnézni. A badacsonytomaji templom a bazaltművé­szet iskolapéldája. A maradandóságot a tihanyi apátság igazolja legjobban, amely az idő viszontagságainak év­ezreden át ép úgy ellenállott, mint a szántódi basák haderejének Ezt az építőanyagot be kell vezetni a fővárosban és Magyarország egyéb 1942 május 29. vidékein is. Mindjárt nem lesz építőanyag hi­ány, de lesz építkezés, munka, kenyér, boldog­ság. S mindezt a Balatonnak köszönhetjük, mert amint hajón lehet az építőkövet szállítani, az versenyképes lesz. így aztán tényleg meg­valósulhat minden magyar dolgozó álma: a saját kertes otthon. A magyar feltámadás egyik alappillére mégis a Balaton. DR. LÁSZLÓ ZOLTÁN kedves ovodai bemutatóval zárult a zalai gondozónői értekezlet A zalai napközi otthonok gondozónőinek értekezletén tegnap délután dr. K ó n y i Má­ria a nép- és családvédelmi munkaközössé­gekről nyújtott hasznos felvilágosításokat. Ju­hász Józsefné sümegi állami óvónő a nyári gyermekotthonok konyhájának szervezéséről, a igyermekétkeztetés rendjéről é«s a nyersanyag kiszabásáról értekezett. Gyakorlati és szemé­lyes tapasztalatokból leszűrt jótanácsokkal látta el a hallgatóságot. Ezt annál inkább is 'tehette, mert az előadó óvónő már vezetett nyári ét­keztetéssel egybekapcsolt napközi otthont. — Fangler Kató vöröskeresztes oktató nővér a házi betegápolásról nyújtott tartalmas és szak­szerű felvilágosításokat. Ma délelőtt dr. Haigymá-sy Andor városi m. kir. tisztiorvos a napközi otthonokban szük­séges egészségnevelésről, dr. Deli Károly járási m. kir. tisztiorvos pedig az első segély­nyújtásról adott szakszerű és gyakorlati értékű ismertetést. Ezután a résztvevők és a vendégek a központiovoda nagytermébe vonultak, ahol Nagy Imréné és Kemendi Györgyi zala­egerszegi óvónők válogatott ovodáscsoporttal bájos énektanítást, testgyakorlást, rajzokkal kisért népmese-elmondást és mulatságos báb­játékot mutattak be. Az a több mint két óra, amit a gyermekekkel való foglalkoztatás köré­ben töltöttünk el, nemcsak igen tanulságos, de valósággal élményszerű szórakozás volt. A vonzóan kedves jeleneteket és a játékos okta­tás módszerét szikrázó szellemesség és köny- nyed finomság hatotta át. Bebizonyosodott, hogy ilyen tehetséges és ügyes óvónők veze­tése mellett boldogság az óvodába járás. De boldogság a szülőnek is, hogy a gyermeke óvodába járhat. Uj-kaledónia, a korállnyakékkel övezett sziget (MN) Ausztráliától 1400 kilométerre keletre fekszik a Csendes-óceánban Uj-Kaledónia, amelyet a távolkeleti szigetekért folyó világ- verseny nemrég újra fölfedezett az európai közvélemény számára. A 774 kilométer hosz- szú és 400 kilométer széles szigetet, amelyet a keskeny átjárókkal megszakított korallzáto­nyok egész sora vesz körül, a franciák »a ko- rallnyakékkel övezett szigetinek becézik. Part­jait számtalan kiszögelés és öböl csipkézi; a legjelentékenyebb közöttük a nouméai öböl, amely egyben a hasonlónevű fővárosnak is ki­kötőt ad. A szigetet 1774-ben Cook fedezte föl. Az angolokkal folytatott hosszas torzsalkodás után a franciák 1851-ben vették végleg birtokba. A francia köztudatban miéig ma is íegyencsziget- ként szerepel, bár 1896 óta Franciaország csak Francia-Guyanát használja erre a célra. A hie­delemnek annyiban azonban igaza vám, hogy a Nouméávaí szemben fekvő Nou szigeten még mindig él néhány fegyen-c, akiinek életét az egészséges éghajlat a várakozáson túl meg- hosiszabbította. Magán Uj-Kaledónia szigetén a felszabadított fegyencek telepei rendes pol­gári városokká lettek. Buzgó apácák tanítják a környékbeli bennszülöttek gyermekeit a vallás elemeire és a gazdálkodás alapismeretéire. A sziget kereskedőkből, hivatalnokokból, ül­tetvényesekből és bányaszakértőkből álló fran­cia lakossága, különös ellentétben nagyrészé­nek fegyenc származásához, féltékenyen őrzi a francia vidéki város hagyományos szelle­miét. Méltóság, szertartásos becsületesség, az erkölcsök szigorúsága jellemzi ezt a kis zárt közösséget, amely semmi nyomát se mutatja annak a szabadosságnak, amely más gyar­matokon oly gyakori. Ennek az ősi családi szellemnek következménye, hogy a sziget fran­cia lakossága — az anyaországgal ellentétben — mindennél nagyobbra becsüli a gyermek­áldást és szaporaságával az alkohol élvezetében és hírhedt kicsapongásokban elsatnyúlt benn­szülöttek fölött állandó túlsúlyt tud magának biztosítani. Nouméa, a főváros, hullámos tetejű faházai közül kiemelkedő hatalmas kórházával, két­tornyú székesegyházával és az újszerű kor­mányzósági palotával nem különösen szép, de felejthetetlen látvány. Különösen kellemes meglepetés, hogy a városnak nincsen külváro­sa. A város szélén elterülő nikkelkohók után nyomban teljes pompájában feltáruló szabad mező következik. A vidék képére lágy árnya­latú levélzetével a sziget jellemző fája, a niauli nyomja bélyegét. Ez a bennszülött kanakok ezerjófűve, amely valamilyen alakban minden betegségben orvosszer. A domboldalakat bo­rító ligetekben szarvasok tanyáznak, sem vad­állatoktól, sem kétéltűektől nem nyugtalanítva, békés szomszédságban a bennszülöttekkel, akik a forrón tűző nap elől szívesen vonulnak ide a banán- és kókuszfalevelekből összetákolt kuny­hóikba. Uj-Kaledónia elég gazdag ahhoz, hogy la­kóinak kellemes jólétet biztosíthasson, de még értékes bányáival sem elég gazdag ahhoz, hogy a nagyhatalmak versengésiét fölkeltette volna. Egészséges éghajlatával a paradicsom szigete lehetne, ha véletlenül nem feküdnék az Ausztráliába vezető út fontos hadászati pont­ján. Ez a fekvés most végzetévé' vált és ki tudja, nem kel'l-e egyszer majd szelíd szarva­sainak az ágyúdörgéssel és bombarobbanással is megismerkedniök. K—y L—a|. Sebesültek látogatása A sebesült katonák látogatására közvetlen hozzátartozóik havonta egyszer félárú jegy­gyei utazhatnak. A kedvezményt a szülők, íg- lesóg, menyasszony és testvér veheti igénybe. Látogató egyszerre két személynél több nem lehet. A kedvezményes látogatás engedélyezését attól a kórházparancsnoktól kell kérni, ahol a sebesültet ápolják. A parancsnok hivatalosain értesíti a kérelmezőt a látogatás engedélyezé­séről, az értesítés mellett megküldi a kedvez­ményes jegy váltására jogosító igazolványt. A kedvezmény 100 kilométeren belül a személy- vonat III. osztályára, 100 kilométeren felül a gyorsvonat III. osztályára érvényes. Ha valaki hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy rászorult, a kórház gazdasági hivatala 11 oda- és visszautazás költségeit megtéríti. Ha valakinek egy éjjelt a kórház székhelyén kell töltenie, szállás címén 3 pengőt, étkezés cí­mén személyenként 3 pengőt fizethet ki neki a a kórház gazdasági hivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents