Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-23 / 115. szám

1942 május 23. 5 s A gazdagság ára:: m mindössze 3 P. Ennyibe kerül a gg m. kir. jótékonycélu államisors- S játék egy egész sorsjegye és 1 50 * P-be egy fél. A húzás már köze- t ledik, junius 5 én ! A sorsjegy n kapható minden sorsjegyfőáru- B silónál, valamint az összes ® dohánytőzsdékben. » akkor ne idegenkedjünk mi sem ennek haszná­latától, mert ezzel megtakaríthatjuk ünnepé­lyes, vagy egyéb alkalomra a kiválóbb láb­beliféléket. Bácskában is már emberemlékezet óta használatos a faci:pő. u Az illetékes hatóságok azonban nem kí­vánják, hogy bárki is facipőben járjon, aki nem akar. Legfeljebb fatalpú cipőkről van szó, amelyek­ről pedig el lehet mondani, hogy vannnak olyan csinosak a női lábakon, mint bármely bőrtalpú cipellő. Ezenfelül gondoskodik a hatóság arról is, hogy ne csak fatálpú, hanem megfelelő más talpú cipók is rendelkezésre (álljanak, olyanok, amelyek már alig maradnak! alatta a krupon bőrtalpú cipőknek. Ezek a mütalpú cipők. Igaz, hogy a műtalpú cipőkkel történtek bi­zonyos kellemetlenségek. Ne kutassuk most már, hogy mi volt az okuk, a túlzott nyerész­kedési vágy-e, vagy pedig az a körülmény, hogy minden újdonsággal vannak kezdetben bajok. A hatóság észlelte ezeket a hibákat és olyképp rendelkezett, hogy * csak a hatóságilag kipróbált műtalpak kerülhétnlek forgalomba, amelyek legalább két, vagy három hónapon át megfelelnek a követelményeknek. így a mű­fajún káhhelikkel kapcsolatos panaszok kikü­szöbölődnek és annyi megfelelő műtalp, illetve lábbeli áll majd rendelkezésre, hogy panaszra egyáltalában nem lesz ok és alap. A Lábbeli Központ hatalmas mennyiségű munkaszandált gyártat, amelyet a közeljövő­ben igen olcsó áron hoznak forgalomba. Az illetékes közellátási szervek a munkaszandállali elsősorban a mezőgazdasági munkával foglal­kozó néprétegeket akarták ellátni, azonban most már úgy alakult a helyzet, hogy ezek a szandálok keresett cikkei lesznek az általános cipőkéreskedői forgalomnak is. A kísérletezés során ugyanis sikerült olyan kiváló, könnyű hajlított fatalpat előállítani, hogy a szandál még városi használatra is szer­fölött alkalmas. A szandálok orr- és sarok- része bőrből készült, a szíjazata is bőr, tehát Voltaképpen csak a talp készült pótanyagból. A lábbeliellátással kapcsolatban ezeknek a munkaszandáloknak különösen a gyári mun­kásság között lesz igen nagy kelendősége. A munkaszandálok ugyanis nemcsak a bőrtalpú cipővel való takarékoskodást teszik lehetővé, hanem alaposan kímélik a harisnyát is. A szandálok legnagyobb része kisipari mun­kával készül és ez a gondos kivitelezés lehe­tővé teszi, hogy lábravaló nélkül, mezítlábasán is hordani lehessen. Ma, amikor a szőttes anyaggal való takarékoskodás elsőrendű nem­zetgazdasági és jól átgondolt polgári érdek, igen sokat jelent az ilyen lehetőség. Gondol­junk arra, hogy egyes külföldi államokban hatóságilag tiltották meg a nyári harisnyavise­lést. A mezítlábas szandálviseletnek ezenfelül még egészségügyi jelentősége is van. A téli cipőhordástól megviselt lábnak valóságos meg­könnyebbülést és talpizomerősödést jelent az, hogy minden burok nélkül szabadon Ievegőz- het. MAtmiffallT Boldog kisiparotok a-honvédbakamsokat készítik A zalaegerszegi Ipartestület kapuján belépve már halljuk az ütemes kopácsolást. Az udvari nagy teremben hosszú asztaloknál ülnek a jellegzetes háromlábú székeken a cipészkisipa- rosok, valamennyi jókedvű, napsugaras ábrá- za ú Fegyelmezetten, magyar kisiparoshoz illő önludattai szorgoskodnak a kincstár által ren­delt 1000 pár honvéd-bakancs készíésében. A jó munka mindig boldogság, most meg a leg- nazafiasabb szolgálatiéul. Szétnézünk a terem­ben, ahol 28 an dogoznak. A felsőrészt készen kiszabva és összeállítva kapják. Futószalag rendszerben dolgoznak. Az első csoport kapta­fára huzza, a másik csoport a belső talpat varrja rá és igy tovább, egész addig, míg csak a patkó is rá nem kerül. Bemegyünk a rak­tárba, ahol Rákly József a cipész-szakosztály elnöke szakszerű felvilágosításokkal szolgál. Nagy halmokba rendezve van itt a sok erős talpbőr, felsőrész és egyébb hozzávaló. Kézbe­vesszük a bakkancsokat, amelyek különböző Apró zalai hírek Négy nevet levakartak Tapolca ellenforra­dalmi emléktáblájáról és így kiigazítva helye­zik el újra a községháza falán. — A zala­egerszegi Hősi-ünnepen, május 31-ién a mi­niszterelnökségi Nemzetpolitikai Szolgálat ré­széről Koppány István újpesti állami gimná­ziumi tanár kapott megbízást az ünnepi be­széd elmondására. Ez alkalommal avatják fel a második világháború hőseinek emléktábláját is. Meghalt 'Szarvasy Imre műegyetemi tanár Balatoníüreden. — Nagykanizsa város pénz­ügyi bizottsága a 80 százalékra javasolt pót- adó-kulcsot 72 százalékra szállította le. — A nagykanizsai ügyészségnek adták át özv. Laut­ier Miksáné keszthelyi szülésznőt, mivel az a gyanú merült föl ellene, hogy tiltott módon avatkozott be egy zsendülő élet fejlődésébe. — Hatalmas kotrógépekkel kitisztíttatják az újonnan épített balatonfüredi állami kikötőt és eltávolítják a keletkezett iszapszigetekef,, A kikotort földanyagot parttöltésre használják fel. — Megcsúszott lába alatt a talaj és leesett a nyirádi bauxitbánya homokfaláról Bodor József abonyi lakos. Az esés és a ráhulló kö­vek súlyos sérülést okoztak neki. — Balatom- •füreden tartotta meg a Dunántúli Közművelő­dési Egyesület a közgyűlését dr. Sziklay János elnöklete alatt. Iklódy-Szabó János méltatta a balatoni érdekek legelső szószólójának, a 85 éves Sziklaynak eredményekben gazdag, fárad­hatatlan tevékenységét. Á nemescélú egyesület működéséről kimerítő jelentés számolt be. — Dr. Kónyi Mária vármegyei szociális gondozó­nő a napokban tárgyalást folytatott Sümegen az Oncsa-házak átadása ügyében és Gyepü- kaján községben az egykés vidékekre történő áttelepítéssel kapcsolatban. — Sümegprágán is megalakult a Kálót 20 alapító és 19 Vezetői taggal. Egyházi elnöke Gubicza Antal sümeg­csehi esperesplébános, világi elnöke pedig Szabó József tanító. — Jujube címen a Szent István Társulat kiadásában újabb regénye je­lent meg a zalaegerszegi kapcsolatú Legény Elemér budapesti Máv titkár, írónak. — Nép­művelő előadást tartott dr. Máhig János hit­tanár Ukkon a helyes gyermeknevelésről, Varga István tanár pedig Óhíd és Kisgorbő községekben A falu jelentősége és hivatása a magyarság életében címen. — 54-en jelentkez­tek eddig Zalából a 3 napos gondozónői tanfolyamra, amely május 27-én délelőtt fél 10-kor nyílik meg Zalaegerszegen. — A sü­megi főszolgabíróság Kőszeghy István kápta­lanfai molnárt jogerősen 3 napi elzárásra vál­toztatható 30 pengő, Tóth József nyirádi molnárt pedig jogerősen 3 napi elzárásra vál­toztatható 15 pengő pénzbüntetésre ítélte, mivel hitelesítetlen mérlegelt használtak a köz­forgalomban. — Sárközi Terenc zalagyömörői cigány a vándorköszörűs ipart engedély nél­kül gyakorolta. Nem jogerősen 3 napi elzá­rásra változtatható 12 pengő büntetésre ítél­ték. nagyságokban készültek. Van itt a kis számtól a legnagyobbig mindenféle nagyság. A leg­kisebb megfelelne női cipőnek is, a legnagyobb valóságos csónak, tekintve hogy csekély 49 es számmal ékeskedik. A kilűnő anyagból és gon­dos munkával készült bakancsokat a raktárban párosítják össze és látják el bőrfűzővel is. Minden pír bakancsot lelkiismeretesen átvizs­gálnak nincs e esetleg valami hiba rajta, mi­előtt véglegesen a raktárba kerülne. A munka reggel 7 tői 12 ig és délután fél 2-től fél 5-ig tart Mint az egyik cipész meséli, víg tréfálkozások között megy a munka. Ugrat­ják egymást a karlársak s a többiek derülnek azon, aki „ugrik“. Kérdést intézünk egyik jó­nevű cipészmesterhez, hogy megy a munka ? Jókedvűen feleli: „Itt legalább van miből.“ El­búcsúzunk azzal a boldog tudattal, hogy itt jó hivatást végeznek azok, akiknek az áldott munka adja a mindennapi családi kenyeret. Hírek a törvényszékről Kovács István szenfgyörgyvölgyi kanász 1941 október 24-én két métermazsa kukoricát adott el a hatóságilag megállapított 13 40 pengő legmagasabb egység ár helyett 17 pengőért. Árdrágító visszaélés miatt a zalaegerszegi tör­vényszék jogerősen 6 napi fogházra átváltoz­tatható 30 pengő pénzbüntetésre ítélte. Kovács Jenő vaspöri földmives ez év január­ban nyolc mázsa szénát adott el a 7 66 pengő legmagasabb egységár helyett 11 pengőért. A biróság jogerősen 6 napi fogházra átváltoztat­ható 30 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Koller Ferenc zalaegerszegi piaci árus öccsé­vel, Koller Zsigmond háziszolgával együtt a Simon Géza füszerkereskedőtől lopott rézgáiíc- utalványokat darabonkint 1—2 pengőért elado­gatta. Árdrágítás miatt a biróság Koller Feren­cet jogerősen 4, Koller Zsigmondot pedig 3 heti fogházzal sújtotta. A vizsgálóbíró szabadlábra helyezte a faj- gyalázás gyanúja miatt letartóztatott Bolla Mór zalaegerszegi ügynököt. Az ügyészség fellebbe­zett, de a törvényszék vádtanácsa is szabad­lábra helyezte. Bollát az ügyészségről vissza- kisérték a rendőrségre, ahol kihirdették előtte az internálásáról szóló határozatot. Ez azonban még nem jogerős. Vármegyei Bizottság helyszíni szemléié Aranyodon Dr. Brand Sándor alispán, dr. Józsa Fá­bián tb. főszolgabíró, közjóléti előadó és dr. Kónyi Mária vármegyei szociális gondozó- nővér ma kiszállt Aranyod községbe, ahol dr. Hodos Dezső tb. főszolgabíró és a községi elöljáróság jelenlétében helyszíni szemlét tar­tottak. Megállapították, hogy hat ház össze­dőlt és egyébként is nagy károk vannak. Az alispán a három leginkább sújtott károsult részére gyorssegélyt folyósított. Az esetleges további vízkár-veszély megakadályozására való munkálatok folyamatban vannak. Tárgyalások indultak meg az összedőlt házak felépítésének módozatára nézve is. 800—1942. Sümegcsehi községtől. HIRDETMÉNY. Sümegcsehi község a tulajdonát képező korcsmaházát (szatócs üzlettel) 3 évi időtar­tamra 1942 július 1-létől haszonbérbe adja nyilvános árverésen 1942 évi június 10-én délután 2 órakor a körjegyzői irodában. Az árverési föltételek a körjegyzői irodában meg­tudhatók. Sümegcsehi, 1942 május 20. Nagy, körjegyző. ,

Next

/
Thumbnails
Contents