Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-21 / 113. szám
2 1942 május 21. IlAOYAíffxPT J m és m*nden lakberendezési tárgy nagy választékban dÚiOT Szaiay és Dankovitsnál w ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4. Néhány perc a táplálkozó sümegi kis magyarok „Dicsértessék“-et csicsereg valamennyi apró száj, amint a kanál- és tányércsengés hivoga- tására az állami Zsófia-kisdedóvó napközi otthonában találom magamat. Éppen tizenegy óra. Huszonnégy óvódás gyermek egy része sztir- csöli is már a finom illatú, párolgó tojásos rántottlevest, míg a többi, egészségtől duzzadó, pirospozsgásképű apróság várakozó álláspontot foglal el az asztalok másik felén az étkezőkkel szemben. De Exner Anna óvónő jó szive és gyors keze hamar segít a bajon, amint a merőkanalat forgatja. A tisztára mosdatott, mosolygó képek rövidesen már a második fogás után vágyódnak. Valamennyien igyekszenek gyorsan végezni a levessel, amelynél jobbat talán csak a „mama“ tud főzni, ha ráér s akinek egyáltalán van mamája. Mert öt kis gyermek közülük már régóta nélkülözi az anyai szeretetet. Azok mamája már felülről, az Égből gyönyörködik fejlődő gyermekén, akit Isten rendeletére kellett itthagynia. Nemsokára zsírtól boldogan csillogó, remegő „mácsik“ tartózkodik röpke percekig a tányérokban, amelyeknek módját tányéronként még egy-egy bő kanál lekvárral adja meg a jó, gyors és pontos kiszolgálás. — Látom, — szakítom meg a csendet — az éttermükben egészen kifogástalanul viselkednek a csöppségek. Az evőeszközökket pedig szabályszerűen bánnak. — Igen, gyermekeink már tudják a rendet. Pontosan étkeznek, mert 1 órakor már 76 iskolás gyermek fog helyükben ülni és ebédelni — válaszol Juhász Józsefné, óvónő, a gyermekétkeztetés vezetője.--- Ilßjr liÍAm, hngy iil nptnccalr aa áh«H9 gy omrokon segítenek, hanem az elesett szülők helyett nevelni is segítenek nekik, mert ezek a kis magyarok már az ősi magyar jószokással, az ebéd alatti csenddel, tisztában vannak s evés közben még elvétve sem akad köztük egy sem, aki csacska szájával a másikat zavarná. S ha nern zavarom az ebéd menetét, megkérdezem, hányadik már ez az étkeztetés itt Sümegen, hogy olyan biztosan és pontosan megy minden a maga rendjén. — Ez már a harmadik s egyben a leghuzamosabb a három közül. Ez kereken már három hónapja tart. — S kinek a kezdeményezésére és támogatásával jön létre egy-egy ilyen mozgalom s van-e ehhez hasonló még a járásban? — A kormány közismert szociális gondoskodásának köszönhető elsősorban, amely a tőle telhető legnagyobb mértékben támogatja ezt és az ország több száz helységében évenként lefolyó gyermekétkeztetést. S másodsorban köz- igazgatásunknak, élén a járás buzgó közegészségügyi szakelőadójának, dr. Rothstädter György m. kir. tisztiorvosnak, aki ehhez hasonló étkeztetést szervezett Csabrendeken is. — Valóban, a kormánynak erről, a szegény népréteget felemelő és segítő tevékenységéről ma már minden magyar ember kézzelfoghatóan tudomást szerezhet, ha egyáltalán érdekli az, ami körülötte történik. Sőt arról is értesültem, hogy ez a sümegi étkeztetés 2880 pengő állami támogatást emésztett fel. — S a hosszú lejáratú zöldkeresztes gyermekétkeztetésünk sikerét — egészíti ki értesülésemet a vezetőnő — még a megyés főpászFERENCJÓZSEF KESERÜVIZ torunk 500 pengős adománya is nagy mértékben biztosította. — Ha már erről van sző, szabad legyen megkérdeznem, hogy a sümegi társadalom is szivén szokta-e viselni az ilyen népsegítő mozgalmakat ? — Természetesen, a társadalom segíteni- akarása végigkísérte munkánkat. Esperes urunk jószivü nagyasszonyainkra emlékeztető édesanyja megbecsülhetetlen értékű természetbeni és a Sümegvidéki Hangya 60 pengős adománya a kiemelkedőbb jócselekedet a társadalom részéről. Közben a leglassúbb evők is már az utolsó mozdulatokat végzik a jóllakás érdekében s utána csendesen rakják le az evőeszközöket s fegyelmezetten várják további sorsukat. — Ma úgy látszik, Ízlett a gyermekeknek az ebéd, mert minden tányér üres maradt — szakítom meg a pillanatnyi csendet. — Igen, de soha sincsen panaszunk etekin- tetben, de igyekszünk is, hogy ne legyen, hiszen a bő és ízletes ételek készíttetése mellett a változatosság is fő törekvésünk. Csak pár ebédet említek a múlt heti étlapból: húsleves és zsemlyemártás kifőtt hússal, babfőzelék kolbásszal, gulyás pörkölt galuskával, székelygulyás, becsináltleves kaláccsal, gyümölccsel, lucskoskáposzta. Természetes, hogy a főzelékhez nagy karéj kenyeret is kapnak a mi „jó kosztosaink“. Ma, a zöldfőzelékek korszakában nem nélkülözi konyhánk minden második nap vagy a sóskát, vagy a parajt hús, illetve tojásrántotta-feltéttel, hozzá rizs, vagy burgonyakörítéssel. — Persze most az óvódás étkezőknek az elemista étkezők miatt kell sietniök, hogy a most használatban levő edény- és evőkészlet arra már ismét tisztán várja őket? — Nem éppen amiatt sietnek, csupán megszokás dolga ez. A három év alatt beszerzett mintegy 1800—2000 pengő értékű 100 személyes felszerelés, amely konyhabútoraiból, tányérokból, csészékből, poharakból, evőeszközökből áll, elég mindkét étkeztetés alatt. A beszerzés észrevétlenül történt, vagyis anélkül, hogy az étkezők bármelyikének gyomra megérezte volna. — Ugy-e, az itt étkező gyermeksereg mind sümegi családok köréből kerül ki ? — Az elemisták közt van néhány közeli majorbeli, akik a délutáni tanítás miatt részesülnek ebédben, de ovodások mind községbeliek. — Nagyon fárasztó munka lehet ez — jegyzem meg — különösen a napi rendes munka mellett, hiszen a két óvodában tudomásom szerint közel 200 ra tehető azok száma, akiknek lelkűk virágoskertjét nap-nap után gyomlálni, öntözni, ápolni kell. — Kötelességünk — szólt a vezetőnő —, hogy ezt szívesen, odaadással csináljuk. Ez a legnagyobb boldogságunk is. Sőt, ha kissé. élvezettel teszi az ember, még szórakozást is nyújt, merem állítani. — Amint látom a buzgó vezetőség még vagyontárgyakat is szerzett a napközi otthon számára. — így van, ha ugyan egyáltalán vagyonnak lehet nevezni a már meglévő 12 nyugvóágyhoz a most beszerzett 48-at — szerénykedett a vezetőnő. — Szeretnénk ugyanis, ha a nemsokára meginduló nyári napközi otthonunkban a földműves munkákkal foglalatoskodó szülők gyermekei az egész napi étkezésen kívül még kényelmes pihenési is találnának. — Említeni tetszett a napközi otthon megnyílását, holott még ez is folyamatban van. Nem lesz kissé sok a fáradtság ? — Egyáltalán nem érzem, hogy fárasztó lenne, mert az étkeztetés a napokban befejeződik s a nyári napközi otthon megnyílása csak a szorosan vett mezőgazdasági munkák delén válik időszerűvé. Addig csak az előkészületeket tesszük meg. Most a fáradtságnak nem adunk helyet, a munka lebeg valamennyi magyar nő szeme előtt, munka, amelyben nincs megállás a magyar feltámadás érdekében. Mindezekben * nagy segítségemre vannak kartársnőim : Répássy Mártonná, Exner Anna óvónők, továbbá Németh Józsefné zöldkeresztes védőnő. Azzal az érzéssel búcsúzom, hogy egy láthatatlan kéz a sok árva és szegény gyermek felkarolása érdekében végzett önzetlen munka jutalmazás fejében minden névtelen hős javára egy-egy „jó pontot“ ír be az égi aranykönyvbe. KALAMÄR KÁLMÁN. INNEN IS — ONNAN IS A kormányzó úr megállapította a Nemzet- védelmi Kereszt helyét a kitüntetések viselési sorrendjében. Ez a hely közvetlenül a Károly csapatkereszt, illetve a sebesültek érme mögött van. — Látogatást tett Kállay Miklós miniszterelnök Ullein-Rieviczky Antal meghatalmazott miniszter, sajtófőnök kíséretében az Országos Magyar Sajtókamara székhazában. A Máv a mai naptól kezdődően forgalomba helyezte Budapest—Győr között a Budapest Keleti-pályaudvarról 18 óra 20 perckor induló 8-as számú és ellenirányból Budapestre 10 óra 10 perckor érkező 7-es számú sebesvonatokat. — Mannerheim Gusztáv finn tábornagyot a földrajzi, néprajzi és régészeti tudományok terén szerzett kimagasló érdemeiért a szegedi Horthy Miklós egyetemen a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avatják. Női kalauzok teljesítenek próbaszolgálatot a szombathelyi villamosvasutakon — 12 zsidó bor- éis sörnagykereskedő, valamint szeszközvetítő engedélyét vonja be a szombathelyi pénzügyigazgatóság. — Helybenhagyta a pécsi ítélőtábla dr. Doktor Sándor volt bábaképző intézeti igazgatónak 10 évi fegyházbüntetését, amelyet az állami és társa- rend1 erőszakos felforgatására irányuló bűn- cselekménye miatt kapott. — A magyar kard- bajnokságban Kovács Pál HTVK lett az első, második Rajcsányi MAC, harmadik Gerevich MAC. — Kötéláltali halálra ítélte a kalocsai törvényszék Mihó Lajos és Mihó József dús- noki lakosokat, akik még 1939-ben meggyilkolták és kirabolták özv. Kátai Péterné foktői asszonyt. — Halálra zúzta a talajvíz által súlyosan megrongált és bontás alatt levő ház fala Szegeden Hasznos Ferenc napszámost. — Szobrot á llítanak Ungváron gróf Bercsényi Miklósnak. — Ezerkétszáz levélhordónőt képzett ki a budapesti posta. A kiképzés háromhetes tanfolyamon történt. — Az új egységes pipereszappan orgonaillatú lesz zöld és sárga színben. — Véletlenül agyonlőtte Bocsor Sándor polgárdi (Fejér m.) mezőőr a barátját, Hutvágner Józsefet, amikor meg akarta mutatni, hogy kell a puskát kezelni. — Közve- szélyű cselekmény miatt 1—1 hónapi elzárásra ítélték Darab Károlyné és Borsos Mihályné fülei (Fejér m.) asszonyokat, mivel sűrű integetéseikkel megállították a vonatot. Ismét megtartiák az egész ország területén a vasnapokat A vas- és fémhulladék gyűjtésének fokozása érdekében a Fémgyűjtő az egész ország területén ismét megrendezi a vasnapokat. A tervek szerint elsősorban a kis- és nagyközség gekben rendeznek vasnapot. A szervezés munkájában ez idén is részt- vesznek a társadalmi egyesületek, levente alakulatok, cserkészek és az iskolák. A gyűjtött anyag beváltása készpénz ellenében történik, a közellátási minisztérium árhivatala által megállapított árakon. Blúz a nagy divat. Piké és sírna selymek fehér é s halvány pasztell színekben nagy választékban a Schütz Árúházban.
