Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-19 / 111. szám
Öltözködjünk Tnffl Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály ^ , . .... Uridlvat és szöveteladás UN éS HÓI Szabóságából Megkezdik az iskolákban a diákság nevelését a repülésre 1Q42 május 19. 2 lata hozzza meg az értékeit az önképzésre szolgáló találkozóknak. Azután Marx Viktor tapolcai tanító Az olvasás tanítása népiskoláinkban címen* tartott felolvasást. Gondolatmenete az volt, hogy olvastatásunknál a betűt a lélektől el ne válasz- szűk. A kiválasztott olvasmányok alkalomszerűek és erkölcsnemesítők legyenek. A gépies olvasás kifejlesztésének szoros kapcsolatban kell lennie a megértésre való készség ki- fejlesztésével, a tapasztalatok gyűjtése és a gazdag szemléleti anyag segítségével. A gyermeki lélekbe az olvasmányok finomabb hatásai mindig a tanító leikéből jönnek. Megvilágította a tiszta kiejtés fontosságát és az olvasgatásnak úgyszólván egész lélektani műveletét. Tanulmánya nagy tetszésre talált. Tormía Gizella keszthelyi tanítónő körülbelül negyven harmadikosztályos tanulóleány bevonásával mintatanítást tartott Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa című költeményével kapcsolatban. Nagy előkészület, kedves és közvetlen modor jellemezte a tanítását. A gyermekek meglepően ügyes feleletekét adtak, nem látszott rajtuk semmi elfogódottság, ami máris a helyes nevelésnek az eredménye. Kiindulópontja Keszthely és környéke nevezetességeire való rámutatás a gyermekek ajkáról, így tér rá azután a szülőföldre, amelyet semmi mással nem lehet elcserélni. Hangulat a hangulatot követi egészen addig a megható mozzanatig, amikor harcoló katonáinkra terelődik a szó. Ezek is szeretnének hazajönni, de inem lehet, előbb meg kell védeniük a hazát. A leánykák azzal mutatják meg a rájukgondoiá- sukat, hogy egy doboz cigarettát küldenek nekik, ráírva a dobozra, hogy a harmadik osztály küldi. Torma Gizella nemcsak Kisfaludy egyéniségét és költeményét tette a gyermekek lelki kincsévé, hanem tanításának művészien színező hangjával pompásan alá tudta festeni az élményszerűséget. Simon László főigazgató is elismerően méltatta a tanítás értékét, amikor azt mondotta, hogy szinte szeretett volna ott ülni az iskolapadban a gyietokiekkel együtt. Örömmel állapította meg, hogy a kétségkívül nagy előkészületet megelőző tanítás nem volt merő módszereskedés. Általános követelmény ugyanis az, hogy ne azt a feleletet várjuk ä gyermektől, amit mi, tanítók, akarunk mondani, hanem adjunk tág teret a gyermekek természetes gondolkodásmódjának. Ha leszál- lunk a gyermek értelméhez és figyelembe vesszük az értelmi nevelésben a teherbíró képességet, akkor a tanításunk nem lesz elvont, módszereskedő zsonglőrösködés. A tanítás anyagában fontos a mértéktartás, inkább kevesebbet, de jót adjunk. Dr. Horváth József keszthelyi tanító nyolcadik osztályos tanítványaival mintatanítást tartott a magyarok eredetéről, vándorlásáról és a honfoglalásról. A történelmi kutatás újabb eredményeinek felhasználásával a faji gondolat megerősítésének szükségszerűségét szolgálta a tanítás. Akkor, amikor a tanítványaival való együttes foglalkozásban felsorakoztatta a közös származás bizonyítékait, amelyeket az öt hangból álló, féltávólság nélküli skálájú cseremisz népdal és a rokon magyar balladák el- énekeltetésével is érzékeltetett, valóban felébresztette turáni műveltségűnk büszke öntudatát és elmélyítette a múlt iránt való kegyeletérzést. A bírálók megállapításához kapcsolódva a kir. tanfelügyelő is megállapította a tudományos alapú tanításnak szerencsés anyaíg- kiválasztását és ugyancsak szerencsés levezetését. András Gézáné csabrendeki tanítónőnek pompás értekezése és Markos Jenő igazgató, népművelési titkárnak lelkeket megmozgató beszéde hangzott még el. Ezekről lapunknak legközelebbi számában emlékezünk meg részletesen. A háború megmutatta, hogy a korszerű repülés mekkora jelentőségű minden nemzet életében. Elsősorban nemzetvédelmi, de fontos nemzetgazdasági szempontok is kívánják a repülés fejlesztését. Az űj magyar nemzedéknek teljesen át kell értenie a repülés felbecsülhetetlen fontosságát. Ezért a magyar repülésügy legfőbb vezetői elhatározták, hogy már az iskola padjaiban megkezdik a nevelést a repülésre. így megszerettetik a gondolatot, kiválasztják azt az anyagot, amelyből azután az új magyar fegyvernem hős, nagyszerű pilótái kerülnek ki. A Magyar Aeró Szövetség, amely a haderőn kívüli repülőképzés végrehajtó szerve, megkezdte a munkát, hogy az ifjúság nevelése ebben az irányban már a jövő tanévtől kezdve behatóan és eredményesen megindulhasson. Ennek az indulásnak egyik állomása az a tájékoztató bemutató tanfolyam, amely Szombathelyen folyt le. A tankerület minden részéből 39 tanár jött össze, hogy meghallgassa az első útbaigazításokat a nagy munka megkezdése lelőtt. Dr. Simon László tankerületi főigazgató, aki az ifjúsággal kapcsolatos minden ügy leglelkesebb vezére, személyesein nyitotta meg ezt a tanfolyamot, amely két napon át tartott. Végigvezették a hallgatókat a repüléssel kapcsolatos összes tudni valókon, sőt a hallgatóság mindjárt maga is végzett gyakorlati munkát: modelleket készített. Az előkészítő munka után az Aeró Szövetség a nyár folyamán minden tankerületből két-két tanárt felvisz a fővárosba tanfolyamra. Itt olyan kiképzésben részesülnek, hogy hazatérve maguk ki tudják képezni az egyes iskolákban a repülés ügyével foglalkozó tanárokat. Ősszel az iskolákban megkezdődik már a tanulóifjúság nevelése is a repülés tudományában. A repülés honvédelmi fontossága a mostani háborúban mindjobban kidomborodik. Gazdasági jelentősége szintén mindig szélesebb telető lesz. Nemcsak szállításban, hanem gazdasági munkában is lehet használni a repülőgépet, így például nagyobb földek bevetésénél és szántásánál. A tudományos élet hasonlóképpen erősen igénybeveheti majd a repülőgépét. Az oktatás három fokon történik: először a modellezés 13—15 év között, a mótornélküli repülés 16—18 év között, utána a motoros repülés 10 hetes kiképzéssel. Innen lehet aztán önként belépni a légi haderőhöz. Az egész kérdésben nagy jelentősége van a népszerűsítésnek. Különösen szülők körében talál ellenzésre a fiatalságnak a repülősport, általában a repülés iránt megnyilvánuló szeretett. Az ifjúságot rá. kell nevelni a repülés fontosságára, nagyszerű élményére és arra, hogy veszélyessége hadi szempontból nem nagyobb, mint bármely más fegyvernemé. í Az iskolai népszerűsítést követi a kiképzés, majd a kiválasztás. Különböző típusú modellezők közül kell kiválogatni azt, akinek pilótahajlama van, azt, akit a gép fölépítése érdekli, azt, akit a Szervezés köt le, hogy mindegyik a maga beállítottsága szerint pilóta, mérnök, üzemvezető, vagy szervező erő legyen majd. A kiképzés mindhárom fajtájánál ezek a szempontok az irányadók, csak egyik szempont a másik fölé emelkedik jelentőségben. Ezt a nagy nemzeti munkát szervezeteken keresztül bonyolítják le. Az iskolákban megalakítják az ifjúsági Aeró Kört, élén a vezető tanárral, aki felügyel a kör munkájára és irányítja, Az iskolai körzetek felett áll majd minden főigazgatóság székhelyén a körzeti központ. Ez látja el anyaggal és anyagiakkal az ifjúsági köröket, felterjeszti az eredményezel: a munkáról az Aeró Szövetséghez, mint országos végrehajtó szervhez. Az anyagi alapot az egész mozgalomhoz a Nemzeti Repülőalap adja. Mikor az ifjúság a modellezésen és vitorlázáson túl van, kikerül az iskolából, a motoros repülést a Sportrepülő Egyesület keretében sajátítja el. Ezek az egyesületék is az Aejró Szövetség alá tartoznak. Ez a hatalmas szervezet és a rendelkezésire álló anyagi erők azon dolgoznak, hogy minden magyar ifjú vérébe, szívébe ültessék a repülés gondolatát, hogy a jövő magyar életnek ez a fontos tényezője majd fajtánkhoz méltóképpen állja meg helyét a világversenyben, mind a honvédelem, mind pedig a tudományok terén. Ebben az irányban a középiskolák tanári karára és a magyar ifjúságra újabb hagy nemzeti feladat vár, amit minden bizonnyal. aZ ügy érdeméhez mért lelkesedéssel fog mind- I két tényező megoldani. MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendié Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij--- --—• — 14-45 1715 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-20 17-00 L— —---*--15 16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 849 16-29--- --835 15 17 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 48 16 28 T80 9 07 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8 20 16 00 4 50 6 45 10 30 17 20 é. Hévizfürdö i. —i— 1428 4 50 7 05 1045 17 35 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 6-45 14-10 10.50 17 40 —é. Keszthely pályaudvar i. —14-05 Bak—Nova Menetdij —■— 8.40 16 20 i. Bak pályaudvar é. 655 1335---*--85 0 16'45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 1 70 9 30 17 25 é. Nova i. 6T0 12 50 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján —•— 17 15 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. — *--1 — 17 45é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 T70 17 59é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4 50 19 25 é. Szentadorján i. 5-20 FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ