Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-19 / 111. szám

Öltözködjünk Tnffl Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály ^ , . .... Uridlvat és szöveteladás UN éS HÓI Szabóságából Megkezdik az iskolákban a diákság nevelését a repülésre 1Q42 május 19. 2 lata hozzza meg az értékeit az önképzésre szol­gáló találkozóknak. Azután Marx Viktor tapolcai tanító Az olvasás tanítása népiskoláinkban címen* tar­tott felolvasást. Gondolatmenete az volt, hogy olvastatásunknál a betűt a lélektől el ne válasz- szűk. A kiválasztott olvasmányok alkalomsze­rűek és erkölcsnemesítők legyenek. A gé­pies olvasás kifejlesztésének szoros kapcsolat­ban kell lennie a megértésre való készség ki- fejlesztésével, a tapasztalatok gyűjtése és a gazdag szemléleti anyag segítségével. A gyer­meki lélekbe az olvasmányok finomabb hatásai mindig a tanító leikéből jönnek. Megvilágította a tiszta kiejtés fontosságát és az olvasgatásnak úgyszólván egész lélektani műveletét. Tanul­mánya nagy tetszésre talált. Tormía Gizella keszthelyi tanítónő körül­belül negyven harmadikosztályos tanulóleány bevonásával mintatanítást tartott Kisfaludy Ká­roly Szülőföldem szép határa című költemé­nyével kapcsolatban. Nagy előkészület, kedves és közvetlen modor jellemezte a tanítását. A gyermekek meglepően ügyes feleletekét adtak, nem látszott rajtuk semmi elfogódottság, ami máris a helyes nevelésnek az eredménye. Ki­indulópontja Keszthely és környéke neveze­tességeire való rámutatás a gyermekek ajkáról, így tér rá azután a szülőföldre, amelyet semmi mással nem lehet elcserélni. Hangulat a han­gulatot követi egészen addig a megható moz­zanatig, amikor harcoló katonáinkra terelődik a szó. Ezek is szeretnének hazajönni, de inem lehet, előbb meg kell védeniük a hazát. A leánykák azzal mutatják meg a rájukgondoiá- sukat, hogy egy doboz cigarettát küldenek ne­kik, ráírva a dobozra, hogy a harmadik osztály küldi. Torma Gizella nemcsak Kisfaludy egyé­niségét és költeményét tette a gyermekek lelki kincsévé, hanem tanításának művészien szí­nező hangjával pompásan alá tudta festeni az élményszerűséget. Simon László főigazgató is elismerően méltatta a tanítás értékét, amikor azt mondotta, hogy szinte szeretett volna ott ülni az iskolapadban a gyietokiekkel együtt. Örömmel állapította meg, hogy a kétségkívül nagy előkészületet megelőző tanítás nem volt merő módszereskedés. Általános követelmény ugyanis az, hogy ne azt a feleletet várjuk ä gyermektől, amit mi, tanítók, akarunk mon­dani, hanem adjunk tág teret a gyermekek természetes gondolkodásmódjának. Ha leszál- lunk a gyermek értelméhez és figyelembe vesszük az értelmi nevelésben a teherbíró képességet, akkor a tanításunk nem lesz el­vont, módszereskedő zsonglőrösködés. A ta­nítás anyagában fontos a mértéktartás, inkább kevesebbet, de jót adjunk. Dr. Horváth József keszthelyi tanító nyol­cadik osztályos tanítványaival mintatanítást tartott a magyarok eredetéről, vándorlásáról és a honfoglalásról. A történelmi kutatás újabb eredményeinek felhasználásával a faji gondolat megerősítésének szükségszerűségét szolgálta a tanítás. Akkor, amikor a tanítványaival való együttes foglalkozásban felsorakoztatta a kö­zös származás bizonyítékait, amelyeket az öt hangból álló, féltávólság nélküli skálájú cse­remisz népdal és a rokon magyar balladák el- énekeltetésével is érzékeltetett, valóban fel­ébresztette turáni műveltségűnk büszke ön­tudatát és elmélyítette a múlt iránt való ke­gyeletérzést. A bírálók megállapításához kap­csolódva a kir. tanfelügyelő is megállapította a tudományos alapú tanításnak szerencsés anyaíg- kiválasztását és ugyancsak szerencsés leveze­tését. András Gézáné csabrendeki tanítónőnek pompás értekezése és Markos Jenő igaz­gató, népművelési titkárnak lelkeket megmoz­gató beszéde hangzott még el. Ezekről la­punknak legközelebbi számában emlékezünk meg részletesen. A háború megmutatta, hogy a korszerű re­pülés mekkora jelentőségű minden nemzet éle­tében. Elsősorban nemzetvédelmi, de fontos nemzetgazdasági szempontok is kívánják a repülés fejlesztését. Az űj magyar nemzedéknek teljesen át kell értenie a repülés felbecsülhetetlen fontosságát. Ezért a magyar repülésügy legfőbb vezetői el­határozták, hogy már az iskola padjaiban meg­kezdik a nevelést a repülésre. így megszeret­tetik a gondolatot, kiválasztják azt az anyagot, amelyből azután az új magyar fegyvernem hős, nagyszerű pilótái kerülnek ki. A Magyar Aeró Szövetség, amely a had­erőn kívüli repülőképzés végrehajtó szerve, megkezdte a munkát, hogy az ifjúság nevelése ebben az irányban már a jövő tanévtől kezdve behatóan és eredményesen megindulhasson. Ennek az indulásnak egyik állomása az a tájékoztató bemutató tanfolyam, amely Szom­bathelyen folyt le. A tankerület minden részé­ből 39 tanár jött össze, hogy meghallgassa az első útbaigazításokat a nagy munka megkez­dése lelőtt. Dr. Simon László tankerületi főigazgató, aki az ifjúsággal kapcsolatos minden ügy leg­lelkesebb vezére, személyesein nyitotta meg ezt a tanfolyamot, amely két napon át tartott. Végigvezették a hallgatókat a repüléssel kap­csolatos összes tudni valókon, sőt a hallgatóság mindjárt maga is végzett gyakorlati munkát: modelleket készített. Az előkészítő munka után az Aeró Szövetség a nyár folyamán minden tankerületből két-két tanárt felvisz a fővárosba tanfolyamra. Itt olyan kiképzésben részesülnek, hogy hazatérve maguk ki tudják képezni az egyes iskolák­ban a repülés ügyével foglalkozó taná­rokat. Ősszel az iskolákban megkezdődik már a tanulóifjúság nevelése is a repülés tudomá­nyában. A repülés honvédelmi fontossága a mostani háborúban mindjobban kidomborodik. Gazda­sági jelentősége szintén mindig szélesebb te­lető lesz. Nemcsak szállításban, hanem gazdasági munkában is lehet használni a repülőgépet, így például nagyobb földek bevetésénél és szántásánál. A tudományos élet hasonlóképpen erősen igénybeveheti majd a repülőgépét. Az oktatás három fokon történik: először a modellezés 13—15 év között, a mótornélküli repülés 16—18 év között, utána a motoros re­pülés 10 hetes kiképzéssel. Innen lehet aztán önként belépni a légi haderőhöz. Az egész kérdésben nagy jelentősége van a népszerűsítésnek. Különösen szülők körében talál ellenzésre a fiatalságnak a repülősport, általában a repülés iránt megnyilvánuló sze­retett. Az ifjúságot rá. kell nevelni a repülés fontosságára, nagyszerű élményére és arra, hogy veszélyessége hadi szempontból nem na­gyobb, mint bármely más fegyvernemé. í Az iskolai népszerűsítést követi a kikép­zés, majd a kiválasztás. Különböző típusú modellezők közül kell ki­válogatni azt, akinek pilótahajlama van, azt, akit a gép fölépítése érdekli, azt, akit a Szer­vezés köt le, hogy mindegyik a maga beállí­tottsága szerint pilóta, mérnök, üzemvezető, vagy szervező erő legyen majd. A kiképzés mindhárom fajtájánál ezek a szempontok az irányadók, csak egyik szempont a másik fölé emelkedik jelentőségben. Ezt a nagy nemzeti munkát szervezeteken keresztül bonyolítják le. Az iskolákban meg­alakítják az ifjúsági Aeró Kört, élén a vezető tanárral, aki felügyel a kör munkájára és irá­nyítja, Az iskolai körzetek felett áll majd min­den főigazgatóság székhelyén a körzeti köz­pont. Ez látja el anyaggal és anyagiakkal az ifjúsági köröket, felterjeszti az eredményezel: a munkáról az Aeró Szövetséghez, mint orszá­gos végrehajtó szervhez. Az anyagi alapot az egész mozgalomhoz a Nemzeti Repülőalap ad­ja. Mikor az ifjúság a modellezésen és vi­torlázáson túl van, kikerül az iskolából, a mo­toros repülést a Sportrepülő Egyesület kereté­ben sajátítja el. Ezek az egyesületék is az Aejró Szövetség alá tartoznak. Ez a hatalmas szervezet és a rendelkezésire álló anyagi erők azon dolgoznak, hogy min­den magyar ifjú vérébe, szívébe ültessék a repülés gondolatát, hogy a jövő magyar élet­nek ez a fontos tényezője majd fajtánkhoz méltóképpen állja meg helyét a világverseny­ben, mind a honvédelem, mind pedig a tudo­mányok terén. Ebben az irányban a középiskolák tanári karára és a magyar ifjúságra újabb hagy nem­zeti feladat vár, amit minden bizonnyal. aZ ügy érdeméhez mért lelkesedéssel fog mind- I két tényező megoldani. MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendié Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij--- --­—• — 14-45 1715 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-20 17-00 L— —---*--­15 16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 849 16-29--- --­8­35 15 17 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 48 16 28 T80 ­9 07 15 45 —•—é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8 20 16 00 4 50 6 45 10 30 17 20 é. Hévizfürdö i. —i— 1428 4 50 7 05 1045 17 35 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 6-45 14-10 10.50 17 40 —é. Keszthely pályaudvar i. —14-05 Bak—Nova Menetdij —■— 8.40 16 20 i. Bak pályaudvar é. 655 1335---*--­85 0 16'45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 1 70 9 30 17 25 é. Nova i. 6T0 12 50 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján —•— 17 15 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. ­— *--­1 — 17 45é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 T70 17 59é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4 50 19 25 é. Szentadorján i. 5-20 FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ

Next

/
Thumbnails
Contents