Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-15 / 108. szám
2 1942 május 15. ruffihn Vitéz gróf Te lie ki Bda főispán figyelmébe ajánlotta a gazdáknak, rogy a mostoha időjárás miatt fokozottan igyekezzenek olyan takarmánytermelést folytam, ami a ‘jövőre vonatkozólag a zsírellátási biztosítja. Ajánlatos a csalamádé-kukorica temetése. Folyamatban van a jugoszláv birtotpolitikai tevékenység felülvizsgálata. A végleges felülbírálás alkalmával a helyi bizottságikat is megüallgatják a magyar nemzetvédelmi szjempontok figyelembevételével. Az egylázjogi kérdéseknél a vármegye és a kormány nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem a magyar érdekeknek megfelelő megoldás szolgálatában, azonban itt egyéb magasabb tényezők is szóbajönnek. A nemzetiségi kérdést nem kell tűlsötét ablakon át nézni. Őrködünk ugyanis azon, hogy a magyar ne csak szellemi vezető, hannem birtokosa is legyen ennek az -országnak. Gondoskodunk arról, hogy ne legyen magyar család, amjelyben anyagi körülmény miatt rombol az egyk-d. A közúti Murahíd építés alatt van, a pillérein dolgoznak, ősz előtt elkészül. A vasúti híd megépítését pedig, amely szerepel a kereskedelmi kormány költségvetésében, szorgalmazni fogja. Fontos nemzeti ügy a közvéleménynek helyes tájékoztatása, azért nem tűrhetjük, hogy a megélhetéséért küzdő lakosság sorait izgató hírlapi közleményekkel foglalkoztassák. A népruházati segítőkéz állandóan dolgozik. Olyan áron juthat a szegény néposztály ruházati cikkekhez, amely ár arányban van a keresőképességével. Nem lehet azonban kívánni azt, hogy a szükségelt mennyiség egyszerre rendelkezésére álljon minden igénylőnek, han|em a szükségletet a hatóságok útján csak fokozatosan lehet lebonyolítani. Tény, hogy negyvenmillió méter szövet kerül kiosztásra még ebben az évben. Végül a főispán mindenki örömére bejelentette, hogy Kállaiy Miklós miniszterelnök korábbi igehe lének teljesítésére június 7-én Zalaegerszegre érkezik. A miniszterelnök itt, a megye székhelyén akarja megismerni a vármegye közönségét érdeklő és mozgató kérdéseket. A fogadtatás a vármegye székházának dísztermében lesz. Kérte a törvényhatóságot, hogy azon minél számosabban vegyenek részt a vármegye egész területéről. Az alispáni jelentést a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A kisgyűlés javaslatának értelmében fogadták el a lapunkban már ismertetett tárgypontokat is. A vármegyei Lótenyésztési Egyesületet a hidegvérű lótenyésztés fejlesztésére szakosztállyal bővítették ki. Elnök dr. Tarányi Ferenc, alelnök vitéz gróf Teleki Béla. Hódolattal emlékezett meg a zalaegerszegi ferences plébániai egyházközség XII. Pius pápa jubileumáról megsegítéssel és a hatóságokkal való bizalom- teljes, jóindulatú együttműködéssel álljon a kormány és a vármegye vezetőinek eme ne;m- zetfenntartó, nagyfontosságú munkájának szolgálatába. — Bármily nehéz idők jöjjenek is, szilárd a hitem, hogy ha mindenki teljesíti kötelességét és a közös sors tudatában fegyelmezetten dolgozunk és viseljük az elkerülhetetlen áldozatokat, akkor belső arcvonalunk szilárdságán is épp úgy megtörnek ellenségeink támadásai, mint ahogy megtörtek azok a legyőzhetetlen szövetségesek külső arcvonalain. Eniniek eredménye csak egy lehet, a mi győzelmünk! Hatalmas éljenzés zúgott fel főispánunknak a meggyőződés hevétől átfűtött beszéde után. Az alispáni jelentéshez dr. Tarányi Ferenc, dr. Őrífy Imre, Tóth Péter, Pehm József, dr. Hajdú Gyula, Szabó Károly és Bojtor Lajos szólaltak fel. Kérték a vármegye őszinte gazdasági képének feltárását a kormány előtt a helyes adópolitika szempontjából. A Sió hajózhatóvá tételétől Zala megye aranykorát lehet várni, mert megnyílik a víziuton való olcsó szállítás lehetősége. Azért a vármegye meleg kös^pnő feliratot intéz a földmívelésügyi miniszterhez, és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszterhez, aki a balatoni érdekeknek egyik legnagyobb barátja. A szláv terjeszkedési törekvések ellensúlyozására szükség van a magyarságot védő birtokpolitikára, szükség van továbbá a szlovén papok kicserélésére és Muraköz területének egyházjogi rendezésére, hogy a lelki hatalom és a közijgazgatás munkája a közös cél érdekében találkozhassál Ne legyen helyük ebben a hazában azoknak, akik a szentistváni Magyarország ellen való tevékenységben elöljáró szerepet játszottak és akik titokban most is az idegen érdekekkel kacérkodnak. Különös erkölcsi visszásság jelei mutatkoznak a 23 évi elhagyatottság miatt Muraközben, ahol elterjedt a próbaházasság szokása. A baptizmus is terjeszkedik. Szélsőséges elemek- pedig szerte Zalában sajtójuk útján és titkos értekezletekkel zavarják az any- nyira kívánatos köziélek kialakulását és a nyugodt munka menetét. Kívánatos az iparcikkek arányosítása a gazdasági termékekhez, hogy ne csak a gazda, de az iparos és kereskedő is hozzon áldozatokat. A gazdák nehezményezik a cipészeknek szerintük magas munkadíját. A nagyforgalmú utak karbantartására is meg kell ragadni minden lehetőséget. Dr. Brand Sándor alispán részletesen válaszolt a felszólalásokra. Kijelentette, hogy az alispáni jelentéshez pótlólag kisérő jelentést csatol, amely a vármegye legújabb gazdasági állapotát tárja fel a kormányhatóság előtt. Bízik a magyar nép államfen nitartó erejében és bízik abban, hogy Zala területén minden idiegenajkú is be fogja látni, hogy boldogulását csak a szentistváni államban találhatja meg. Teljes szigorral sújt le a közigazgatás mindenkire, aki nem látja be, hogy itt a vármegyében csak a szentistváni szellemben vett magyar törekvés lehet az uralkodó gondolat. Ahol szociális téren segítségre van szükség, ott a Közjóléti Szövetkezet örömmel bekapcsolódik. Közigazgatási feladatnak tartja a köz- erkölcsiség ügyére való felügyeletet is, mert az állam alapja a család és csak egészséges családokból alakulhat ki az egészséges nemzet. Statisztikai adatokat fog összeállíttatni az anyakönyvi bejegyzésekre vonatkozólag és annak eredményeképpen intézkedik a szükséges orvoslás felől a vármegye népgondozó, népművelő és szociális igazgatási ágazataival. Az egyházjogi kérdésben való eljárás a kormányra tartozik, amely bizonyára megtalálja a módokat az orvoslásra. Azt azonban hangsúlyozza, hogy kíméletlenül sújtunk le egyházi Vagy világi emberre egyaránt, aki a magyar nemzet ellen vétkezik. Az útkérdést a háborús viszonyok szemüvegével keli nézni, de azért kihaszlnálja a kínálkozó módokat és eszközöket a javítás érdekében. A zalaegerszegi Jézus Szíve ferences plébániai egyházközség tegnap tartotta hódoló ünnepélyét XII. Pius pápa püspökké szentelésének negyedszázados évfordulója alkalmából. Horváth Domonkos plébános tedeumos nagy misét és szentbeszédet (mondott, amelyben a szülők iránt való tisztel etet kötötte a hívek lelkére. Ebbe a gondolatkörbe aztán beillesztette a római lanyaszentegyház feje, minden katolikus hívő gondoskodó édesatyja iránt való köteles hűséget Jézus Krisztus szavai alapján, hogy »aki titeket hallgat, engem hallgat, aki titeket Vet meg, engem vet meg«. Kiemelte, hogy hűség tekintetében b'ennüukeí, magyarokat nem ér vád, mert mi szilárd engedelmességgel tekintettünk mindig Szent Péter (trónja felé. Viszont onnan is állandó megértést és atyai szeretetet élveztünk. Mise után ragyogó napfényben, az Immacu- lata-kerthen folyt le az ünnepség a plébániai hívek nagy számának jelenlétében. Először a pápai himnusz hangzott fel, majd Horváth Domonkos plébános mondott mejgnyítót. Azért jöttünk össze — úgymond — hogy gyermeki szeretetünknek adjunk hódolattal teljes kifejte- zést. Dr. Pornai Gyula gimnáziumi tanár széles történelmi áttekintéssel a pápáknak magyarországi kapcsolatait világította meg. Kifejtette ponlrói-poníra azt, mi mindlent köszönhetünk a Szentszék állandó támogatásának. Meleg érzelmességgel foglalkozott XII. Pius pápa egyéniségével, azokkal az emlékekkel és cselekedetekkel, amelyek nemzeti érzés és öntudat tékintetében is igen közel hozzák őt a szívünkhöz, továbbá a pápa béketörekvéseivel és a Vatikánban megszervezett, hadifoglyok,at és elesetteket nyilvántartó irodával. Végül rámutatott az istentagadó boilisevizmus embertelen harcmodorára és arra a szomorú időre, amikor még nálunk is béklyóba verte a leikéket a modern pogány szellem és az: erkölcstelenség. Következett Móra János gimnáziumi tanárnak Szent Péter sziklája című gyönyörű verse, amelyet maga a szerző szavalt el. Ideiktatjuk, hogy annak tartalmi és alaki értékeit ki-ki maga állapíthassa meg. És szóla Jézus: »Szikla vagy te, Péter, A poklok ellen épült sziklavár«. És szóla ismét: »Pásztor is vagy, Péter, Őrizd a nyájam, mely pásztorra vár«. S azóta mindig, döngetik bár száziszor, Csak áll a szikla s tornyán áll a pásztor. Sok-sok vihar dűlt át két ezredéven, A szikla és a pásztor állt keményen: Vihardúl,ás a gyönge fát lehajtja, A sziklát soha meg nem ingathatja. És ront a szélvész és dühöng az orkán, De áll a szikla s áll az őr az ormán. A sziklavárban világ szíve rezdül; E szíven izzó áram fut keresztül, Ahányszor szól, átkoz, vagy áld a pásztor, Vagy Krisztust kéri értünk százszor, százszor, Ö, kit neveznek szolgák szolgájának S ki hordja terhét széles e világnak. Törnek reá gazok, buták, zsiványok S még a pogánynál is vadabb pogányok. S ő 'vérző szívvel, de mosolygó arccal ' Csak békét 'hirdet és harcol a harccal. Békét, akár a szent kereszt s a jászol. Most is, midőn a Krisztus arca gyászol. Mert, jaj, a poklok, ím, reánk tőrének: Halók hörgése, győzedelmi ének, Gránátüvöltés, özvegyek sírása, Az egyik nép a másik sírját ássa. Fuldokló kérdés görbíti a szájunk: Mi lesz belőlünk? Uram, mit csináljunk? De szól a pásztor: »Kishitű ne légy, Káromló szót az égre sose tégy! Krisztus keresztje mindörökre áll, Mert ő az Ur, mert ő a Király, S döngessék várát száz ördögök százszor, Csak áll a szikla s tornyán áll a pásztor!« Dr. Farkas Béla főorvos mondta tel a hatásos záróbeszédet. Személyi élményeit hozta fel, amelyeket szerzett a budapesti eucharisztikus kongresszuson, amikor szemtől-szembe lát-
