Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-15 / 108. szám

2 1942 május 15. ruffihn Vitéz gróf Te lie ki Bda főispán figyelmébe ajánlotta a gazdáknak, rogy a mostoha idő­járás miatt fokozottan igyekezzenek olyan ta­karmánytermelést folytam, ami a ‘jövőre vo­natkozólag a zsírellátási biztosítja. Ajánlatos a csalamádé-kukorica temetése. Folyamatban van a jugoszláv birtotpolitikai tevékenység felülvizsgálata. A végleges felülbírálás alkal­mával a helyi bizottságikat is megüallgatják a magyar nemzetvédelmi szjempontok figye­lembevételével. Az egylázjogi kérdéseknél a vármegye és a kormány nem mulaszt el egyet­len alkalmat sem a magyar érdekeknek meg­felelő megoldás szolgálatában, azonban itt egyéb magasabb tényezők is szóbajönnek. A nemzetiségi kérdést nem kell tűlsötét ablakon át nézni. Őrködünk ugyanis azon, hogy a magyar ne csak szellemi vezető, hannem birto­kosa is legyen ennek az -országnak. Gondosko­dunk arról, hogy ne legyen magyar család, amjelyben anya­gi körülmény miatt rombol az egyk-d. A közúti Murahíd építés alatt van, a pillé­rein dolgoznak, ősz előtt elkészül. A vasúti híd megépítését pedig, amely szerepel a kereske­delmi kormány költségvetésében, szorgalmazni fogja. Fontos nemzeti ügy a közvéleménynek helyes tájékoztatása, azért nem tűrhetjük, hogy a megélhetéséért küzdő lakosság sorait izgató hírlapi közleményekkel foglalkoztassák. A nép­ruházati segítőkéz állandóan dolgozik. Olyan áron juthat a szegény néposztály ruházati cik­kekhez, amely ár arányban van a keresőképes­ségével. Nem lehet azonban kívánni azt, hogy a szükségelt mennyiség egyszerre rendelkezé­sére álljon minden igénylőnek, han|em a szük­ségletet a hatóságok útján csak fokozatosan lehet lebonyolítani. Tény, hogy negyvenmillió méter szövet kerül kiosztásra még ebben az évben. Végül a főispán mindenki örömére bejelen­tette, hogy Kállaiy Miklós miniszterelnök korábbi ige­he lének teljesítésére június 7-én Zalaeger­szegre érkezik. A miniszterelnök itt, a megye székhelyén akar­ja megismerni a vármegye közönségét érdeklő és mozgató kérdéseket. A fogadtatás a vár­megye székházának dísztermében lesz. Kérte a törvényhatóságot, hogy azon minél számosab­ban vegyenek részt a vármegye egész terüle­téről. Az alispáni jelentést a közgyűlés egyhan­gúan elfogadta. A kisgyűlés javaslatának ér­telmében fogadták el a lapunkban már ismer­tetett tárgypontokat is. A vármegyei Lóte­nyésztési Egyesületet a hidegvérű lótenyész­tés fejlesztésére szakosztállyal bővítették ki. Elnök dr. Tarányi Ferenc, alelnök vitéz gróf Teleki Béla. Hódolattal emlékezett meg a zalaegerszegi ferences plébániai egyházközség XII. Pius pápa jubileumáról megsegítéssel és a hatóságokkal való bizalom- teljes, jóindulatú együttműködéssel álljon a kormány és a vármegye vezetőinek eme ne;m- zetfenntartó, nagyfontosságú munkájának szol­gálatába. — Bármily nehéz idők jöjjenek is, szilárd a hitem, hogy ha mindenki teljesíti köteles­ségét és a közös sors tudatában fegyelmezet­ten dolgozunk és viseljük az elkerülhetetlen ál­dozatokat, akkor belső arcvonalunk szilárdsá­gán is épp úgy megtörnek ellenségeink táma­dásai, mint ahogy megtörtek azok a legyőzhe­tetlen szövetségesek külső arcvonalain. Eniniek eredménye csak egy lehet, a mi győzelmünk! Hatalmas éljenzés zúgott fel főispánunknak a meggyőződés hevétől átfűtött beszéde után. Az alispáni jelentéshez dr. Tarányi Ferenc, dr. Őrífy Imre, Tóth Péter, Pehm József, dr. Hajdú Gyula, Szabó Károly és Bojtor Lajos szólaltak fel. Kérték a vármegye őszinte gaz­dasági képének feltárását a kormány előtt a helyes adópolitika szempontjából. A Sió hajózhatóvá tételétől Zala megye aranykorát lehet várni, mert megnyílik a víziuton való olcsó szállítás lehetősége. Azért a vármegye meleg kös^pnő feliratot intéz a földmívelésügyi miniszterhez, és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter­hez, aki a balatoni érdekeknek egyik legna­gyobb barátja. A szláv terjeszkedési törekvé­sek ellensúlyozására szükség van a magyarsá­got védő birtokpolitikára, szükség van továbbá a szlovén papok kicserélésére és Muraköz területének egyházjogi rendezésére, hogy a lelki hatalom és a közijgazgatás munkája a kö­zös cél érdekében találkozhassál Ne legyen helyük ebben a hazában azoknak, akik a szentistváni Magyarország ellen való tevékeny­ségben elöljáró szerepet játszottak és akik titokban most is az idegen érdekekkel ka­cérkodnak. Különös erkölcsi visszásság jelei mutatkoznak a 23 évi elhagyatottság miatt Muraközben, ahol elterjedt a próbaházasság szokása. A baptizmus is terjeszkedik. Szélső­séges elemek- pedig szerte Zalában sajtójuk útján és titkos értekezletekkel zavarják az any- nyira kívánatos köziélek kialakulását és a nyugodt munka menetét. Kívánatos az ipar­cikkek arányosítása a gazdasági termékekhez, hogy ne csak a gazda, de az iparos és keres­kedő is hozzon áldozatokat. A gazdák nehez­ményezik a cipészeknek szerintük magas mun­kadíját. A nagyforgalmú utak karbantartására is meg kell ragadni minden lehetőséget. Dr. Brand Sándor alispán részletesen vá­laszolt a felszólalásokra. Kijelentette, hogy az alispáni jelentéshez pótlólag kisérő jelentést csatol, amely a vármegye legújabb gazdasági állapotát tárja fel a kormányhatóság előtt. Bízik a magyar nép államfen nitartó erejében és bízik abban, hogy Zala területén minden idiegenajkú is be fogja látni, hogy boldogulá­sát csak a szentistváni államban találhatja meg. Teljes szigorral sújt le a közigazgatás min­denkire, aki nem látja be, hogy itt a várme­gyében csak a szentistváni szellemben vett ma­gyar törekvés lehet az uralkodó gondolat. Ahol szociális téren segítségre van szükség, ott a Közjóléti Szövetkezet örömmel bekapcso­lódik. Közigazgatási feladatnak tartja a köz- erkölcsiség ügyére való felügyeletet is, mert az állam alapja a család és csak egészséges családokból alakulhat ki az egészséges nem­zet. Statisztikai adatokat fog összeállíttatni az anyakönyvi bejegyzésekre vonatkozólag és an­nak eredményeképpen intézkedik a szükséges orvoslás felől a vármegye népgondozó, nép­művelő és szociális igazgatási ágazataival. Az egyházjogi kérdésben való eljárás a kormányra tartozik, amely bizonyára megtalálja a mó­dokat az orvoslásra. Azt azonban hangsúlyoz­za, hogy kíméletlenül sújtunk le egyházi Vagy vi­lági emberre egyaránt, aki a magyar nem­zet ellen vétkezik. Az útkérdést a háborús viszonyok szemüvegé­vel keli nézni, de azért kihaszlnálja a kínál­kozó módokat és eszközöket a javítás érdeké­ben. A zalaegerszegi Jézus Szíve ferences plé­bániai egyházközség tegnap tartotta hódoló ünnepélyét XII. Pius pápa püspökké szentelé­sének negyedszázados évfordulója alkalmából. Horváth Domonkos plébános tedeumos nagy misét és szentbeszédet (mondott, amely­ben a szülők iránt való tisztel etet kötötte a hívek lelkére. Ebbe a gondolatkörbe aztán be­illesztette a római lanyaszentegyház feje, min­den katolikus hívő gondoskodó édesatyja iránt való köteles hűséget Jézus Krisztus szavai alapján, hogy »aki titeket hallgat, engem hall­gat, aki titeket Vet meg, engem vet meg«. Ki­emelte, hogy hűség tekintetében b'ennüukeí, magyaro­kat nem ér vád, mert mi szilárd engedelmességgel tekintettünk mindig Szent Péter (trónja felé. Viszont onnan is állandó megértést és atyai szeretetet élvez­tünk. Mise után ragyogó napfényben, az Immacu- lata-kerthen folyt le az ünnepség a plébániai hívek nagy számának jelenlétében. Először a pápai himnusz hangzott fel, majd Horváth Domonkos plébános mondott mejgnyítót. Azért jöttünk össze — úgymond — hogy gyermeki szeretetünknek adjunk hódolattal teljes kifejte- zést. Dr. Pornai Gyula gimnáziumi tanár széles történelmi áttekintéssel a pápáknak ma­gyarországi kapcsolatait világította meg. Kifejtette ponlrói-poníra azt, mi mindlent köszönhetünk a Szentszék állandó támoga­tásának. Meleg érzelmességgel foglalkozott XII. Pius pápa egyéniségével, azokkal az emlékekkel és cselekedetekkel, amelyek nemzeti érzés és ön­tudat tékintetében is igen közel hozzák őt a szívünkhöz, továbbá a pápa béketörekvéseivel és a Vatikánban megszervezett, hadifoglyok,at és elesetteket nyilvántartó irodával. Végül rá­mutatott az istentagadó boilisevizmus ember­telen harcmodorára és arra a szomorú időre, amikor még nálunk is béklyóba verte a lei­kéket a modern pogány szellem és az: er­kölcstelenség. Következett Móra János gimnáziumi ta­nárnak Szent Péter sziklája című gyönyörű verse, amelyet maga a szerző szavalt el. Ide­iktatjuk, hogy annak tartalmi és alaki értékeit ki-ki maga állapíthassa meg. És szóla Jézus: »Szikla vagy te, Péter, A poklok ellen épült sziklavár«. És szóla ismét: »Pásztor is vagy, Péter, Őrizd a nyájam, mely pásztorra vár«. S azóta mindig, döngetik bár száziszor, Csak áll a szikla s tornyán áll a pásztor. Sok-sok vihar dűlt át két ezredéven, A szikla és a pásztor állt keményen: Vihardúl,ás a gyönge fát lehajtja, A sziklát soha meg nem ingathatja. És ront a szélvész és dühöng az orkán, De áll a szikla s áll az őr az ormán. A sziklavárban világ szíve rezdül; E szíven izzó áram fut keresztül, Ahányszor szól, átkoz, vagy áld a pásztor, Vagy Krisztust kéri értünk százszor, százszor, Ö, kit neveznek szolgák szolgájának S ki hordja terhét széles e világnak. Törnek reá gazok, buták, zsiványok S még a pogánynál is vadabb pogányok. S ő 'vérző szívvel, de mosolygó arccal ' Csak békét 'hirdet és harcol a harccal. Békét, akár a szent kereszt s a jászol. Most is, midőn a Krisztus arca gyászol. Mert, jaj, a poklok, ím, reánk tőrének: Halók hörgése, győzedelmi ének, Gránátüvöltés, özvegyek sírása, Az egyik nép a másik sírját ássa. Fuldokló kérdés görbíti a szájunk: Mi lesz belőlünk? Uram, mit csináljunk? De szól a pásztor: »Kishitű ne légy, Káromló szót az égre sose tégy! Krisztus keresztje mindörökre áll, Mert ő az Ur, mert ő a Király, S döngessék várát száz ördögök százszor, Csak áll a szikla s tornyán áll a pásztor!« Dr. Farkas Béla főorvos mondta tel a hatásos záróbeszédet. Személyi élményeit hozta fel, amelyeket szerzett a budapesti euchariszti­kus kongresszuson, amikor szemtől-szembe lát-

Next

/
Thumbnails
Contents