Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-11 / 105. szám
2 1942 május 11. FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ ZALA Zsidónak tekintendő személy csak iparhatósági engedéllyel vehet bérbe üzlethelyiséget Közludomásű, hogy egy múlt évben kiadott rendelet megszigOTÍtotta a zsidók üzletbérletél. A rendelet végrehajtására pedig nem régen jelent meg a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter 16 259 — 1942. számú rendelete, amely a következőket tartalmazza: Zsidónak tekintendő személy csak az elsőfokú iparhatóság engedélyével vehet bérbe, illetőleg használatba üzletet, vagy üzem céljára szolgáló olyan helyiséget, amelyet az említett rendelet hatálybalépésekor nem bérelt, vagy nem használt. E rendeletnek az volt a célja, hogy zsidónak tekintendő személy üzlet, vagy üzem céljára szolgáló új helyiséget bérbe, illetőleg használatba ne vehessen. Az általános szabály alól azonban kivételt kellett engedni oly esetekre, amikor a közeilátás érdekei megkívánják azt, hogy az eddig üzemben vo't üzlet, vagy üzem tevékenységét tovább folytathassa. Az elsőfokú iparhatóságok tehát a rendelet 23 §-ának végrehajtásánál akkor járnak el helyesen, ha az abban foglalt engedélyt általában csak egész kivételes esetekben és csak akkor adják meg, hogyha azt a közellátás érdekei nélkülözhetetlenül megkövetelik. Az ország háromnegyedrésze uár villamosítá Az iparügyi minisztérium erőmügazdálkodási ügyosztálya most készítette el évi kimutatását az ország villamosításának állapotáról'. A jelentés adatai szerint az ismételt területvisszacsatolások révén megnövekedett ország ösz- szesen 6687 városa és községe közül eddig 1771 rendelkezik villanyárammal, ami 26.5 százaléknak felel meg. Az egyes területrészek villamosítási fokára nézve igen nagyok az eltérések. Amíg ugyanis a trianoni területen a közületeknek már 41.9 százaléka dicsekedhetik villanyárammal és amíg a Délvidéken is a közületeknek 28.8 százaléka, a Felvidéken pedig 26.8 százaléka van villamosítva, addig Kárpátalján csupán 5.9 százalék, a keleti és erdélyi részeken pedig 4.2 százalék a villamosított városok és községek arányszáma. A statisztikai adatok megállapítása szerint 4916 várost és községet, vagyis az egész létszám 73.5 százalékát kellene villamosítani. Az az összeg, amelyet ezekre a beruházásokra kellene fordítani, a jelenlegi háborús viszonyokhoz képest olyan óriási, hogy a Teljes villamosítás tervének keresztülviteléről ma még beszélni is lehetetlen. A háború befejezése után azonban mindenesetre nagy feladat hárul ezen a téren az államra és az egyéb közvetlenül érdekelt közületekre is. Az ország egész területének villamosítási terve talán több évtized erőteljes munkáját veszi igénybe. Akármeddig tartson is azonban ez a hatalmas tevékenység, mindenképpen el kell végezni, mert a villamosítás a legbiztosabb útjelzője az általános jólét és műveltség emelkedésének, ami főkép a magyar vidék szempontjából szorgalmazandó feladat. az ország jelenlegi területén ezidőszerint még Hatalmas arányokban bontakozik ki a kormány uj munkásiakásépítő tevékenysége inkább, mert bizonyos kiütköző aránytalanságokat tartalmaz. A törvény szerint állatok után kell kivetni, jóllehet nem mindegyik állat veszi egyaránt igénybe az utat, sőt rnem az állat, hanem inkább a kocsik rongálják. Ezt az arányosítást csak az új törvény lesz hivatva elintézni, a vármegye legföljebb leszállíthatja a köz- munkaváltság mértékét. Zala megye az utak fenntartására Báránya mellett a legnagyobb államslegélyt kapja, mert a főispánnak sikerült meggyőzni az illetékes tényezőket, hogy nálunk 240 szegény község b ekötő út járói van szó. Az útfenntartáshoz természetesen jelentékeny összeggel járult hozzá már a múltban is a Maort, amelynek államosítása miatt most a pénzügyminisztériumban folynak a tárgyalások az erősebb úthasználat címén igényelt összeg kiutalására. A bizottság méltányosnak látná, hogy az utakat a teherautóival ugyancsak erősen igénybevevő Hangya is arányosan résztvegyen az útfenntartási költségekben. Egyébként az államépítészeti hivatal jelentése szerint az időjárási viszonyok folytán előállott útromlások helyre- állítása, különösen pedig a bekötőutak építése akadályokba ütközik a fedőanyag kiszállításának nehézségei miatt. Zalában eddig 400 métermázsa kukoricavetőmagot szállítottak le kiosztásra, 300 mázsának leszállítása pedig még folyamatban van. Az összes igényeket természetesein nem lehet kielégíteni, hiszen az országban 2 ezer vagon igénylés volt ebben az évben. Té|ny az, hogy a csírázóképesség hiányos. A krumplivetőgumó iránt való igényt sem lehetett kielégíteni. Az ország legdúsabb krumplitermő helyein sokat az állatokkal föletettek, egyrész pedig a téli szállításnál megfagyott. Végül a bizottság csatlakozott Ung megye feliratához a hitoktatói államsegélyek fölemelése érdekében. Uiabb kormányrendeletek, amiket a zalaiaknak ismerniük kell A hivatalos lap legutóbbi számaiban néhány igen fontos rendelet jelent meg. Ezek között a legfontosabbak a következők: FÖLDADÓELENGEDÉS. A 2300—1942. M E rendelet értelmében, ha a földbirtokrendezés során földhözjuttatott elemi kár címén földadó- elengedésben részesül, a fizetendő évi szolgáltatásokból az adó minden törölt negyede után 15—15 százalék mérséklés jár. A mérséklés összegét külön kérelem nélkül állapítják meg. GYAPJÚELŐLEG. A folyó évben nyírásra kerülő gyapjúért március 15- ike előtt folyósított vételárelőleget a jogosított kereskedő köteles nyolc napon belül a gazda nevével, lakóhelyével és az előleg összegével bejelenteni a Futu- rának. Az előleget a Futura a gyapjú ellenértékének terhére közvetlenül az előleget nyújtó kereskedőnek fizeti ki. MAGYAR MAGÁNJOG A DÉLVIDÉKEN. A 2820—1942. M. E. számú kormányrendelet a magyar magánjogot és a kereskedelmi jogot a visszacsatolt délvidéki területeken hatálybalép teti és a felfüggesztett telekkönyvi forgalmat május 15 tői kezdve megindítja. A jugoszláv gazdaadósságok rendezésére vonatkozó jogszabályok egyelőre életben maradnak. A szerzői jog biztosítására, valamint a találmányok, védőjegyek, ipari mustrák és minták védelmére vonatkozó bejelentéseket 1942. december 31-ig kell megtenni. A már lejárt telekkönyvi törlési perek határidejét a rendelet egy évig meghosszabbítja. Ugyancsak egy év alatt kell az ingatlan elidegenítésből eredő kártérítési kereseteket, illetőleg kérelmeket előterjeszteni. A napokban megjelent kormányrendelet — amely nagyszabású munkáslakásépítést indít el — az ország legszélesebb rétegeiben nagy örömet és megelégedést keltett. Köztudomású ugyanis, hogy az iparban és bányászatban foglalkoztatott munkások létszáma az utolsó évtizedben mintegy negyven százalékkal növekedett, de ezzel az örvendetes szaporulattal nem tartott lépést a munkáslakások termeTése. A magyar munkásság jelentős részének túlzsúfolt, rosszkarban levő és egészségtelen az otthona, de emellett igen sok olyan munkás van, aki munkahelyétől távol él s e tömegek állandó napi utazgatása munkaidőben és munkaképességben egyaránt tetemes veszteséget jelent a nemzetgazdaság számára, tesen nem lehet megoldani az egész munkásA mai háborús viszonyok között természe- lakáskérdést, de a kezdő lépéseket az állam máris megteszi. A most megjelent kormányrendelet a munkaadó ipari, kereskedelmi és bányavállalatokra bízza az építkezést. De az állam olcsó építési kölcsönök biztosításával, valamint adó- és illetékkedvezményekkel és ezen felül kamathozzájárulás alakjában jelentős áldozatok hozásával a magántőke számára kifizetődővé teszi azt. A hosszúlejáratú kölcsönök folyósításával a rendelet az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetet bízta meg. A hitelszervezet lényege abban áll, hogy a szövetkezet az építtető vállalatoknak az építési költség és telekérték együttes összegének 50 százaléka erejéig 95 százalékos árfolyamon 20 év 5.5 százalék kamatot magában foglaló, évi 8.6 százalékos annuitással törlesztendő elsőhelyű kötvénykölcsönt nyújt. E célból a szövetkezet évenként mintegy 7.5 millió pengő névértékű kötvényt bocsájt ki. így már ebben az évben 1.500 munkáslakás fölépítése válik lehetővé. A rendelet 30 éves adómentességet biztosít. Ebben a tevékenységben nemcsak a vállalatok, hanem a vállalatok nyugdíjpénztárai is részt vehetnek. (MVS) INNEN IS — ONNAN IS Összerugdalta és a kútba dobta a húgát Si- megh Ilona 32 éves leány. Az őrjöngő kegyetlenséget azért követte el, mivel a szülők jobban szerették a fiatalabb leányukat. —- Halálra szúrta a velencei vásárban Bakó István pol- gárdi gazda a Velence községbeli Budai Sándort, mivel nem adott neki igazat. — 500 ezer cigarettát küldött Székesfehérvár közönsége bonvédeinknek a harctérre. — Ötven év óta tagja a képviselőháznak Putnoky Móric. — Legfeljebb 20 négyzetméter területen fűszerpaprikát bárki termelhet engedély nélkül kizárólag saját háztartása céljaira. — Római korbeli temetőre bukkantak az ajkai gyárépít- kezésuél. Egy kiemelt kő-koporsóból női csontváz, kőkorsó és hajcsat került elő. — Baltával agyonverte Bilek Károly vasúti pályamunkás Szutzer Árminné felvidéki öregasszonyt, mivel visszakövetelte tőle a kölcsönpénzt. A gyilkost Nagyigmánd községben fogták el. — 10 ezer német ifjú érkezik Magyarországba a veszélyeztetett német területeikről a kormány meghívására. — Rózsaszínű falragaszokon fogják az ország minden községében feltüntetni a népnek szükséges szőttesek eladási árát. — Játszadozó gyermekek kezében felrobbant a talált gránát Sárbogárd faluban. A robbanás ereje a gyermekek testét összeroncsolta.
