Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-09 / 104. szám
8 MA(^rÍ1ET 1942 május 9. Szükség van minél több peronoszpóra jelző állomás felállítására a zalai borvidéken A peronoszpóra-kártételek szakszerű elhárításának megkönnyítésére a földm ívelésügyi miniszter még a múlt évben peronoszpóra megfigyelő állomások országos megszervezését rendelte el és ennek végrehajtásával intézetünket, az Országos M. Kir. Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Intézetet bízta meg. A peronoszpóra megfigyelő állomások tulajdonképpen jelző állomások, amelyek feljegyzéseik alapján kellő időben hívják fel a gazdák figyelmét a védekezés sürgős végrehajtására. Annak, hogy a védekezéseket kellő időben végezzük, nemcsak az az előnye, hogy azokat mindig a legveszélyesebb időpontokban hajtjuk végre, hanem az is, hogy fölöslegesen, hiába ne védekezzünk. Á szőlőperonoszpóra betegségnek föllépése s továbbterjedése az időjárással van szoros összefüggésben, a gomba ugyanis csak megfelelő hőmérséklet és nedvesség esetén fertőzi a szőlőt. Az időjárás fontosabb tényezőinek s a peronoszpóra életföltételeinek ismeretéből előre következtethetünk arra, hogy lesz-e és milyen mértékben peronoszpóra fertőzés s a védekezést ennek megfelelőéin tudjuk irányítani. A peronoszpóra csak akkor fertőzi a szőlőt, vagy a korábbi fertőzés nyomán csak akkor tör ki a levélen, ha a szőlő zöld részei vizesek. Nem elég tehát a páratelt levegő, hanem a levélen, fürtön, hajtáson valósággal cseppfolyós víznek kell lenni. Az első fertőzés mindig az előző évi száraz levéltörmelékekben, bogyókban, kacsokban áttelelt úgynevezett téli spórából ered. Hogy a téli spórából a fertőzés megtörténhessék, legalább 10 milliméternyi eső és 13 C fok éjtszakai hőmérséklet szükséges. Későbbi fertőzéseket a levelek fehér kivirágzásában termett nyári spórák okozzák. Ilyenkor már 4—5 milliméter eső is elegendő, ha az éjjeli hőmérséklet nem süllyek 13 Celsius fok alá. A fertőzés megtörténtét nem lehet azonnal észrevenni. Bizonyos időnek kell eltelnie, hogy a gomba a levél szövetében szemmel észrevehető változást okozzon. A betegség első látható nyoma, az olajfolt — egyes helyeken olyan áttetsző a levél, mintha olaj cseppent Volna rá, — máról-holnapra nem fejlődhetik ki. Nem áll az, amit sok szőlősgazda tart, hogy égyik napról a másikra kitörhet a peronoszpóra. A gomba bizonyos ideig lappang a levélben, anélkül, hogy külsőleg észrevehetnék. Azt az időt, amely a fertőzéstől az olaj- folt átütéséig eltelik, a peronoszpóra lappan- gási idejének nevezzük. 'Csak a lappangási idő letelte után tör ki a gomba a levélből, törött sóhoz, cukorhoz hasonló kivirágzás alakjában. Ha a lappangási idő leteltekor száraz, vagy hűvös az időjárás, a gomba a levélben marad. Azonnal előtör azonban és megtermi spóráit, ha a szőlő vizes lesz, ha eső, vagy harmat éri és a hőmérséklet 13 Celsius fok fölé emelkedik. A lappangási idő tartamát az időjárás és pedig főként a hőmérséklet szabályozza és a hőmérséklet szerint majd hosszabb, majd rövi- debb, általában 18—4 nap között ingadozik. Hűvösebb időjárásban tehát a lappangási idő hosszabb, viszont melegben, 24—25 Celsius fok hőmérsékletnél a legrövidebb 4—5 nap. Ez magyarázza meg, hogy ha hűvös például a május hónap, a sok eső elienérle is a peronoszpóra későin mutatkozik. Viszont meleg májusban már a hónap első hetében lehet kivirágzást találni. Ha a betegségre kedvező időjárási tényezőket megfigyeljük, feltűnik, hogy a betegség föllépése és e tényezők között bizonyos szabályszerűség van. 10 C fok hőmérsékleten alul fertőzés nem történik, viszont a kivirágzásra legalább 13 C fok hőmérséklet szükséges. A fertőzésre és kivirágzásra is vízre, nemcsak levegőre van szükség. Nyilvánvaló ebből, hogy ha az időjárási adatokat, esőt, hőmérsékletet figyelemmel kisérjük és följegyezzük, szinte teljes biztonsággal következtethetünk a peronoszpóra mikórra várható föllépésére, jóslás szempontjából tehát nem kell egyebet tennünk, mint a lappangási idő tartamát az esőkkel összevetni és tudni fogjuk a betegség föllépésének legvalószínűbb napját s megfelelő időben gondoskodhatunk leküzdéséről, ily módon tervszerű beosztás mellett sokkal sikeresebben tudunk Védekezni, mintha találomra permeteznénk. Az első föltétel tehát az, hogy az időjárási adatokat pontosan feljegyezzük és pedig az esők nagyságát, napközi elosztását, a hőmérsékletet, esetleg harmatot, ködöt. Az eső mennyiségének ismerete mellett szükséges hőmérséklet megállapítására a közönséges szobahőmérő nem elegendő, mert erről csak az éppen akkor uralkodó hőmérsékletet tudjuk leolvasni. Az esők nagysága mellett a levegő hőmérséklete azért fontos tényező, mert az olajfoltok kivirágzása, a rajzósejtek megszületése és be- fúródása sokkal gyorsabb a megfelelően melegebb környezetben, mint hidegben. Nagyon hűvös időjáráskor a peronoszpóra egyáltalán nem fertőzhet, még mérsékelten hideg (10—12 C fok) idő esetén is gyéren történhet fertőzés, mert a csírázáshoz szükséges aránylag hosszú idő alatt az esőcseppek felszáradhatnak. Ha a napi középhőmérséklet nem emelkedik 13 C fok fölé, akkor nincs fertőzés. Általában azt mondhatjuk, hogy amelyik éjjelen a hőmérő 10 C fok alatt mutat, azon az éjjelen nem fertőzhet a peronoszpóra, még ha előző nappalon 20 milliméter eső esett is. Vagy azt is mondhatjuk, hogy ha a napi középhőmérséklet 13 C fok alatt marad, akkor sem történhetett fertőzés, ha kiadós eső is volt. A lappangási idő ismerete azért szükséges, mert annak alapján az időjárási elemek figyelembevételével előre ki tudjuk számítani, hogy" mikorra fognak megjelenni az olajfoltok, tehát mikorra számíthatunk újabb fertőzésekre. Eddig az időpontig aztán föltétlenül megpermetezzük a szőlőt. A hőmérséklethez viszonyítva a lappangási idő a következőkép változik: 10-13 fok: levélen 15—18, fürtön 15—18 nap 14 fok: levélen 12—15, fürtön 12—15 nap 15 fok: levélen 11—13, fürtön 11—13 nap 16 fok: levélen 9—11, fürtön 9—11 nap 17 fok: levélen 6—7, fürtön 11—13 nap 18-19 fok: levélen 5—6, fürtön 13—15 nap 20-25 fok: levélen 4—5, fürtön 15—18 nap Alacsonyabb hőfokon a fürtökön a lappangási idő egyezik a levéliertőzé® lappangási idejével, magasabb hőfokon ellenben hosz- szabb. A kisebb hőmérséklet idejében (május, június hónapban) a fejletlen fürtöcskék épp oly érzékenyek a peronoszpórával szemben, mint a levelek. Később, a hőmérséklet emelkedésével, a bogyó héjának megerősödése révén, mikor a fertőzés már többnyire a kocsányon keresztül történik, lényegesen meghosszabbodik a lappangási idő. A július második felében tapasztalható fürtpusztulás tehát nem a néhány nappal előbbi fertőzés következménye, hanem a fürtök már 15—20 nappal előbb fertőződtek. Mivel a különböző szőlőterületeken, esetleg még ugyanazon hegyközség szőlőterületein is, ugyanabban az időpontban az időjárás nem egyenlő, a peronoszpóra fellépésének veszélye sem áll be egyszerre a hegyközség egész területén. A helyes eljárás az lenne, ha minél több észlelő-állomást szerelnénk fel. Az időjárásnak ez a változatossága az akadálya annak is, hogy a peronoszpóra jelzőszolgálatot nem lehet egy országos központból irányítani. A megfigyeléseket minél szűkebb körre szorítva, a peronoszpóra jelzőállomás vezetőjének kell mérlegelni s gondoskodni arról, hogy a körzetébe tartozó szőlősgazdák a peronoszpóra veszélyről idejében tudomást szerez^ zenek és a védekezést beállítsák. Dr. SÁNTHA LÁSZLÓ. Laptula jdonos : Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye; KAKAS ÁGOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8 szám. Telefon 131 sz.
