Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-02 / 98. szám

2 1942 május 2. riAGYÄRilET szöszt vettek át és 23 mázsa ken der vető m ago t tértől leendő kiutalásokból tudja biztosítani az alispán. Örömmel jelenti be, hogy a kormány a nép­ruházati segély második részét is elindította és az anyagok leszállítása a közeljövőben meg is történik. A kormány intézkedéséből tehát ismét aránylag nagyon olcsó árért kifogástalan minőségű ruházathoz jutnak a sokgyermekes szegény családok. Kielégítő volt a petróleummal és a tűzifával való ellátás. Az építtetők számára nagy meg­könnyebbülést jelent a kormány amaz intézke­dése, hogy a téglatermelés zár alá vételével le­hetővé vált a téglának gyors beszerzése az Anyaggazdálkodás Építőipari Bizottságának ki­utalása alapján. A vármegyei Közjóléti Szövetkezetnek ál­dásos tevékenységét a legutóbbi negyedévben a következő adatok világítják meg: A szövetkezet az ellátatlan szegények cipő­höz való juttatására — főkép a visszavett délzalai területen — 4749, napközi otthonok fenntartására 186.530, zöldkeresztes étkezte­tésre 56.990, tejkiosztásra 51.717, női tejre 900 pengőt fordított. Jótékony segélyezésekre a főispán rendelkezésére álló összegből 186 esetben 10.765 pengőt folyósítottak. Az 1942 évi költségvetésben . , ; | ' 1 ! ‘ ■' if fi 1,026.068 pebgő államsegély ellátmányt biztosított a szövetkezetitek az országos szociális felügyelőség. Ebből az összegből házhelyjuttatásra, résZépítkezésekre, tatarozásra, házhelyszerzésre 509.795, mező- gazdasági ingatlanok szerzésére, telepítési cé­lokra 225 ezer, gazdasági fölszerelésekre 52 ezer 155, állatjuttatásokra 136.360, kisipari, kiskereskedői kölcsönökre 4913, a háziiparfej­lesztésére 49.748 pengőt fordítanak. Zala­egerszeg város szintén beolvadt a vármegyei Közjóléti Szövetkezetbe. A részére megállapí­tott ellátmány 131.383 pengő. A közjóléti tevékenység a téli hónapok alatt leginkább a Baranyába történő áttelepítés le­bonyolítására terjedt ki. Vidák-pusztára megy 14 zalai család, Képes-pusztára 15, Üszüg-pasztára Pécs míellé 2 család. Már át is költözött 27 család, 4 családnak át­költöztet é se pedig folyamatban van. Az áttele­pülő 31 családnak lezidőszerint 242 gyermeke van. Az 'áttelepítésre ládáiig közel 40 ezer pen­gőt fordított a szövetkezet. A sokgyermekes családok részére való házépítések tovább folytatódnak és Tapolcán, Keszthelyen, Valamint Zalaeger­szegen újabb építkezéseik vannak tervbe vé\*. A háziipar a nyersanyag-hiánnyal küzködve is szépen fejlődik tovább. A beszerzett fonál- anyagokból 2300 darab női gyapjú mellény, 1200 méter gyapjúszövet és 2400 méter vá­szonárú készült körülbelül 60 ezer pengő ér­tékben. A termelőktől 800 kilogram kender­osztottak ki köztük. Széplen fejlődik a kosárfonás is. Csak a közelmúltban 'is mintegy 1500 pengő értékű megrendelés lérkezett külföldi szállí­tásra. Újabban 20 {mázsa gyaipjiúfonalat igé­nyelték körülbelül 600 munkásnak további fog­lalkoztatására. A vármegye háztartási helyzete kielégítő. A visszakerült részek községeinek ez évi költ­ségvetésiéit a 'helyszínen fogja tárgyalni a mi­niszterközi bizottság. Április 1-éig 151.600 pengő értékben 56 község számára 56 bikát vásárolt a vármegye. Népesedési viszonyok tekintetében az utóbbi három hónapban Zalaegerszeg város pénz- és jogügyi bizott­sága tegnap dr. Telman Sándor kormány- főtanácsos, kir. közjegyző elnöklésével ülést tartott, amelyen 28 ügyet tárgyalt le. A túl- nyomólag személyi természetű kérelmeket tar­talmazó tárgysorozat megvitatása ezúttal gyors ütemben pergett le. A közösséget érdeklő ügyek között szerepelt mindenekelőtt »egy magát egyelőre megne­vezni nem akaró« vállalkozó beadványa. Gyü­mölcsfeldolgozót, konzervgyárat, vitamindús tápszereket előállító üzemet akar az illető itt létesíteni, sőt húsfeldolgozót és műtrágya- telepet is. Csak megfelelő területet igényel a várostól, lehetőleg a sertéspiac északi részén, amely közel van az állomáshoz és a főforgalmi útvonalhoz. Kér azonkívül ideiglenes adómen­tességet, szennyvízlevezető árkot és anyagszál­lítási lehetőséget, mert alighanem iparvasutat is kíván építeni. A bizottság a legnagyobb örömmel üdvö­zölt© a tőkeerős vállalkozást, amely hihetőleg egy budapesti gyár fióktelepié lenne. Kilátásba helyezi a telket és a kívánal­mak teljesítését is. De üzeni, hogy le a sisak­kal, vagyis hogy fedje fel magát a vállalkozó és részletezze a terveit. Az igazgató-főorvos előterjesztésére a bi­zottság javaslatával hozzájárult ahhoz is, hogy a kórházi ágylétszám 374-röl a tényleges 415-ré emeltessék fél immár hivatalosan és hogy a belügyminiszter ennek megfelelően állapítsa meg a magasabb kórházi átalányt. Az ágylétszám emelését a növekvő betegforgalom tette szükségessé kü­lönösen a fertőző-, az elme- és a szemészeti osztályon. legnagyobb volt a természetes szaporodás la Csáktornyái járásban (261), legkisebb Nagykanizsa megyei Városban (11). Legtöbb gyermek született a Csáktornyái (548), a perlaki (322) és az alsólendvai járásban (233). (Muraköz és az alsólendvai járás tehát kitett magáért és hála Istennek, nincs igazuk azok­nak, akik legutóbb egy ünnepi alkalommal állítólagos levéltári adatgyűjtésükre hivatkozva szemrehányást tettek az alsólendvai alk előtt a szaporulat kérdésében.) Legtöbb házasságkötés volt a Csáktornyái (226), a perlaki (208) és a letenyei járásban (167), legkevesebb a balatonfüredi járásban (25). A tavaszi vető mag juttatás során a megyében 200 mázsa árpát, zabot osztottak ki és 200 má­zsa kukorica kerül kiosztásra. Vármegyénkben a fa kitermelésének és szál­lításának síma lebonyolítására szükséges volna azonnali hatállyal megállapítani a honvédelmi munkát és a honvédelmi dologi szolgáltatásnak igénybevételét. Az állatforgalom élénk volt és a következő átlagárak alakultak ki: melegvérű ló 1000— 2200, hidegvérű 1600—3000, igásökör 1600— 2500 páronként. Hízott ökör 1.40—1.50, vágó- tehén 0.90—1.30, hizlalni való tinó 1.30—1.40, borjú 1.30—1.40, hízott sertés 1.80—2, sovány sertés 1.60—3 pengő kilónként, fejős tehén 700—1200 pengő darabonként. A vármegye hatáskörébe tartozó hivatalok tevékenységének statisztikáját vizsgálva, két szerencsés székhelyien akad meg a sze­münk. Az egyik a belatinci kirendeltség, ahol a be­érkezett 463 ügyirat mind elintéztetett, a má­sik a sümegi járás székhelye, ahol a 2432 be­érkezett aktából egyetlen qgy se került hátra­Eszéki Kálmán vasúti vendéglős szállodát akar építeni és e célból a Baross-li|get déli ré­szén kérte körülbelül 150 négyszögöl terület átengedését. A bizottság egyhangúan amellett foglalt állást, hogy szívesen látja a szálloda- építési hajlandóságot erre alkalmas más he­lyen, de a Baross-ligetböl egy darabkát sem enged kiszakíttatni. Úgyis kevés a városban a növényesített terület. (Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a szál­lodanyitás láza elkapta Gábor Béla mozist is. Értesülésünk szerint iparengedélyért folyamo­dott és az Arany Báránnyal kívánja folytatni azt, amit Unger Károly bérlő még be sem fejezett.) Belügyminiszteri rendelet alapján, de meg hazafias kegyieletérzésböl is, a város azon van, hogy az 1938 év óta folyamatban levő. hadi­események folyamán hősi halált halt zalaeger­szegi fiaink emlékét méltó módon megörökítse. Evégből a Horthy Miklós-téren levő turul­madaras emlékmű keleti részére fehér már­ványlapot helyeznek el 120x60 centiméteres nagyságban ezzel a felirattal: »Trianon bilin­cseit széttörő és a bolsevizmus ellen a keresz­ténységért küzdő hősök emlékére.« EZen a lapon foglal helyet eddig két mieg- dicsőült hősünk névé. Az egyik Zsiday Árpád m. kir. karpaszományos őrvezető, aki a Kárpátaljáért folyt harcokban halt dicsőséges halált. A másik Fülöp Sándor m. kir. repülőhadnaigy, aki a bolsevizmus ellen való harcban adta oda fiatal életét a hazáért. A bizottság a polgármesteri előterjesztés ér­telmében hozta meg a képviselőtestület elé lekba. üzemcsopori, szálloda, hősi emlékmű kérdései foglalkoztatják Zalaegerszeget

Next

/
Thumbnails
Contents