Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-29 / 95. szám

ÁRA 8 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 29. SZERDA hAöYjíXR ELET A mai nap világvonatkozásu eseményei A NTI jelenti: Német repülőiejgységek ala­csony repüléssel támadást intéztek szerdára virradó éjjiel Anglia déli partvidéke ellen. A megfigyelők szerint a hajógyári berendezések­ben tűz ütött ki. Ugyancsak a NTI jelenti, hogy német harci- jgépek a Köln, Rostock városokban a műemlé­kek bombázásáért, megtorlásképpen York vá­rosára robbanó és gyújtóbombjákat dobtak. A bostoni rádió hírmagyarázója szerint Bur­mában a szövetségesek helyzete rosszabbodott. A japán csapatok számbelileg is fölényben vannak. A japánoknak sikerült megkerüliniökj az ellenség jobbszárnyát. Az ellenséges csapa­toknál nagy hiány mutatkozik repülőgépekben, de az utánpótlás kérdése is nehézségekbe üt­közik. Burmát Kína hátsó kapujának 'tartják, így elvesztése nagy hátrány volna a csurikimgi kormány részére. India számára is komoly veszedelmet jelent a burmai helyzet, bár Bur­mát magas hegyek választják el Indiától. Kedden este Roosevelt rádióbeszédeit mon­dott. Beszédében tiltakozott az ellen, hogy francia szigeteket a szövetségesek elfoglalja­nak. Beszéde során kijelentette, hogy módot fognak találni arra nézve, hogy fegyvereket szállítsanak Kínának. Beszéde végén az állí­tólagos brit hősiességet dicsérte. (NTI) A londoni rádió melbournei jelentése szerint egy repülőgép, amelyen 12 nem polgári sze­mély volt útban Ausztrália felé, eltűnt. A Führer a Tenno 41. születésenapjára szí­vélyes hangú üdvözlő táviratot küldött. (NTI) A Palazzo Veneziában kedden a Duce a tartományi főnököket fogadta. Beszédet mon­dott az élelmezési nehézségekről. A nehézsé­geknek — mondotta — szállítási és behoza­tali okai vannak. Hozzájárul azonban a [nehéz­ségekhez a tavalyi gyenge közepes termés is. Látogatás egy elfelejtett zalai alispán omladozó sírboltjánál az elhagyott kővágóörsi temetőben Révfülöpről Kővágőörs felé haladva, amint az út az ecseri domb tetejére ér, a földtani nevezetességei, történelmi emlékei miatt tudó­soktól és természetbarátoktól is gyakorta lláto­gatott festői szépségű káli medence képié tárul a szemlélő elé. A medence peremén, közvet­lenül Kőviágóörs község előtt, a Zsimta nevű libaúsztató mellett, az út jobboldalán, attól mintegy száz méternyire, magában álló épület vonja magára a figyelmet. Messziről látható, hogy az épület nem a mostani időkből való. Fűvel benőtt boltozatát díszítő csipkefal csú­csán terméskőből faragott amphora dacol az idő fogával. Ez a díszítés azt is elárulja, hogy nem valami elhagyott ihorpince, vagy falu végi pásztorház keltette föl taz érdeklődést. Az épület szétmállott kőkerítéssel körülvett hepe-hupás terület közepén, egyetlen elferdült sírkő társaságában áll. A terület tehát elha­gyott régi sírkert. Az épület: családi sírbolt. Eredeti ajtajának csupán a vasalása van meg. Az ajtónyílás be van falazva. A falazás heve­nyészett módjáról látszik, hogy az a sírban nyugvók nyugalmának a játszadozó gyerme­kek, vagy a kiváncsi betolakodók zavargásától való megmentésére, nem inagyon régen készült. Az épület főfala négyzetméteres, vastag vö­rös homokkő lapokkal van borítva. Azaz csak volt, mert az összeillesztésnél megnyílt lapok s a faragott kőpárkány egyrésze már a föl­dön hever. Ledőlt a csipkefal második amp’no- rája is, a harmadik mieg éppen nincs sehol. Azt már elvitte valaki. A hatalmas terméskőlapokon nehezen olvas­ható, szépen vésett betűk: »Boldog házaspár­nak és családjának 1847 évben.« A baloldali oszlopszerű kiképzés ledőlt kőlapján pedig ez a felírás: »Tekintetes Kerkápoly István T. N. Zala megye volt első alispánja született 1780 évben márt. havában és meghalt 1848 évi márt. 11.« A jobboldali oszlop kőlapján: »Te­kintetes Kerkápoly Istvánná sz. Kelemen Ró­zsa asszony született 1790 észt. jun. 8., férjhez ment 1814 észt. karácsony hava 20., meghalt 1843 észt. febr. 7. E temető kertbe első te- mettetett.« Az a tény, hogy Zala vármegye egykori alispánjának és feleségének sírboltja előtt ál­lunk, különös érdeklődést keltő. Miért temet­keztek ide? Miért van ennyire elhanyagolva a műemléknek is beillő épület, amely a száz év előtti magyar sírbolt-építő stílus példáját híven tükrözted vissza? Az első kérdésre megadja a választ a község első jobboldali utcájának a neve s benne egy lakatlan,, szép, gádoros udvarház. Az utca neve: Vicispán-utca. S benne a ház Kerkápoly Istvánnak, a község egykori alispán lakosának, a régi magyar fa­lusi úriház ma már ritkán látható stílusában épített, elárvult kúriája. A Kerkápoly-család kővágóörsi ága régen kihalt. A faluban már senki sem viseli ezt a tisztes nevet, amely Zala megye történetében valamikor oly sokat szerepelt. Innen van a sírbolt elhanyagoltsága. Kerkápoly István előbb főszolgabírája, majd alispánja és éveken át követe volt Zala megyé­nek. A szabadságharcot megelőző időkben igen jelentős szerepet vitt a megye életében. Részese a magyar művelődés hirdetésére ala­pított balatonfüredi színház létrehozásának. A tekintetes karok'és rendek gyűlésein harciasa^ védelmezi a nemzeti és zalai érdekeket. Jó szónok, nagyszerű hazafi. Értékes család kiváló tagja. A veszprémmegyei Szentgálra elszármazott testvérének fia volt Kerkápoly Károly, az er­kölcsi érintetlenségéről híres, nagynevű pénz­ügyminiszter é[s zalai követ, aki minden vagyo­nát a magyar államra hagyta. Hagyatéka ké­pezi a kultuszminiszter felügyelete alatt álló Kerkápoly-Bodor alapítványt. A káli medencét látogató természetbarátok megdöbbenve ta­pasztalták a Kerkápoly-sírbolt lassú pusztulá­sát. Már évekkel ezelőtt arra kérték a kultusz- minisztert, hogy ennek az értékes alapítvány­nak a terhére állíttassa helyre és gondoztassa a síremléket. Sajnos, azzal utasították el a kérelmet, hogy Kerkápoly István csupán oldal­ági rokona volt az alapítványtevőnek. Pedig kétségtelen, hogy Kerkápoly István emléke nagyobb meg­becsülést érdemelne. De ki törődjék vele, ki ápolja? Kővágőörs köz­ség egyáltalán nem mutat megértést a kérdés iránt. A sírboltot pedig ezek ellenére sem sza­bad pusztulni hagyni. Ezt nem engedheti meg Zala vármegye sem. Hiszen Kerkápoly István érdemes főtisztviselője volt. A helyreállítás költsége nem nagy összeg* Szakértői vélemény szerint mindössze 400— 500 pengő. Ebből az összegből kikerülne a sírbolt közvetlen környékének rendbehozatala és fásítása is. Fedezze ezt a vármegye. Ennyit Kővágőörs is megadhat kiváló polgára emlé­kéért. Kézbe kell venni az ügyet a vármegye kegyeletének. Meg kell menteni a végromlástól a káli medence viharait immár száz esztendői óta álló szép műemléket. Hiszen az ősök em­lékének megbecsülése a saját magunk meg­becsülése. De célszerű volna a műemlék- és természetbarátoktól igen gyakran fölkeresett, régi magyar stílusban épült, ma a Tobak- csafád birtokában lakatlanul álló Kerkápoly- kúriának emléktáblával való megjelölése is. En­nek a költsége is kikerülne további 50 pengő­ből. BURQYÄN KÁROLY. Légoltalmi és tüzeltél * szolgálatos leventék foglalkoztatása Igen sok a leventeköteles ifjú közül a lég­oltalmi, illetőleg tűzoltói szolgálatos is. Eze­ket a leventéket — mivel a tanfolyamok tar­tama alatt meglehetősen igénybe vannak véve — a leventék országos parancsnoka mentesíti a kötelező levente foglalkozáson való részvétel alól. Az idevágó rendeletek értelmében első­sorban a 16, 17 és 18 évüket már betöltötteket kell igénybevenni. A 19. életévüket már be­töltött, illetőleg a 16. életévüket még el nem ért leventéket csak az esetben lehelt a légoltal­mi és tűzoltói szolgálatra kiképezni, ha a kü­lönleges légvédelmi munkaszolgálatosok szük­séges létszámát a rendelkezésre álló többi korosztályból nem lehet megfelelően kiegé­szíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents