Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)

1942-02-27 / 47. szám

1942 február 27.

MÄKELET

3

területre terítsük naponta, illetve egy-egy alkalommal széjjel és minél egyenletesebben, hogy legalább 25—30 centiméter vastag réteget kapjunk. Ezt a réteget kis területen saját tnagunk, nagyobb területen állattal azominal tiprassuk le, hogy a levegőt kiszorítsuk belőle. Azért kell legalább 25—30 centiméter vastag réteg, hogy a levegővel érintkező felületet minél kisebbre szorítsuk össze. És azért nem fehet vastagabb a réteg, mert nehéz belőle «gész keresztmetszetében tipratással kiszorítani a levegőt.

E trágyakezelési alapelv alapján a trágyakészítés gyakorlata a következő:

Ásunk 80—100 centiméter mély vermet. A szélessége legyen legalább másfél méter, de ne legyen több 5—6 méternél, hogy a trágyát kézi erővel két oldalról kiszórhassuk belőle. A verem hossza tetszőleges, de csak oly hosZ- szúságban kezdjük a trágyát belerakni, hogy naponta 25—30 cm vastag rétegünk legyen.

Lássunk egy példát. Van 7 darab számosállatunk. Napi trágyatermelés 300 kiló. Mivel a nyerstrágya köbméter súlya 400 kiló körül van, a napi trágya 0.75 köbméter. 23 cm vastag réteget föltételezve, ezt a trágyát 3 négyzetméter területre rakjuk el. Ha vermünk 2 méter széles, akkor másfél méter hosszan kell megkezdeni a rakást.

A verem aljára először hulladék szalmát, polyvát rakunk 25—30 cm vastagságban. Erre a rétegre a trágyalé (nem hígürülék!) felfogása miatt van szükségünk. A léfelszíVd anyagra arasz vastagságnyi érett trágyát teszünk. Mi ennek a célja? Trágyaérés alkalmával szénsav fejlődik, amely nem tűri meg a levegőt. Ahol ez jelen van, ott a légtelenítés tökéletesebb és könnyebb. Az érett trágya- réteggel ezt mozdítjuk elő. A rákerült trágyából alulról a szénsav (széndioxid), felülről a letiprás fogja a levegőt kihajtani. Munkánk tökéletes lesz. Az érett trágyát, mint oltóanyagot, a legutóbbi kihordáskor félretett anyagból kapjuk. Nincs föltétien szükség rá, de jobb, ha alkalmazzuk.

Erre a trágyaoitó rétegre rakjuk a napi termelés rétegeit. Nap-rót-napra letipratjuk és ahogyan, emelkedik a rakás, a negyedik nyitott oldalt agyagréteggel betapasztjuk. Rézsutosan rakjuk, hogy a föld megálljon rajta. Ha télen a fagy miatt erre képtelenek vagyunk, akkor szorosan rávert polyvaréteg is megfelel. Amint a földet elhagytuk a felső réteggel, minden oldala mellé földet húzunk a gödörből kikerült földből és azt jól a trágya mellé nyomjuk. Az időjárás szerint a trágyarakás közé két-három réteg léfelszívó anyagot rakunk. E kezelési eljárásnál a trágyalevet kiküszöböljük, illetve a léfelszívó anyaggal megszilárdítjuk.

A rakást a földön felül befelé dőlve rakjuk, hogy a légtelenítésre szolgáló föld jól oda- tapadjen. Két méter magasra is felrakhatjuk. Természetesen sok 23—30 centiméter vastag réteg belefér e magasságba, mert a rétegek a tiprás és nyomás által megvékonyodnak. Amint * kellő magasságot elértük, a tetejét is befedjük 15—20 cm vastag agyagtakaróval. Azt megnedvesítve, lapátháttal elsimítjuk és ezáltal légmentessé tesszük. Időnként megnézzük, hogy az ülepedés okozta repedéseket betömhessük. Utána hasonlóképpen új rakást kezdünk.

Az így kezelt trágya három hónap múlva megérik. Egész keresztmetszetében érett trágyát kapunk belőle, amely sehol se túlérett, de sehol se szalmás, még kevésbbé penészes. Hőmérséklete olyan, mint a levegőé, szaga alig van. E kezelési módomat hidegen erjesztett trágyának neveztem el. Fő előnye az egyszerű Kezelés és a nagy trágya nyeredék. Minden más eljárás mellett legalább 25 százalék érési veszteséggel kell számolnunk. E trágya- kezelési eljárásnál a veszteség 9—12 százalék. Ebhez a kezelési eljá ráshoz nem kell beton- telep, de ha van, akkor azt is felhasználhatjuk; Ez esetben a légtelenítés miatt beton esetében is agyágra, illetve poiyváfa van szükségünk.

PÖRNECZ1 JÓZSEF.

HETI ÉRDEKESSÉGEK

Ernő úgyszólván a minap érettségizett a zalaegerszegi gimnáziumban. Klári a kereskedelmi szaktanfolyamot végezte. Mondjuk ki világosabban is: Ernő 20 éves, Klári pedig most töltötte be a tizenhetedik februárt azóta, hogy anyukája a világra hozta. Ernő szerelmet érez és nősülni akar, mivel a gimnáziumban már érettnek nyilvánították. Általában az érettségi után van a legnagyobb hajlandóság a fiatalságban a nősüljés után. Klári nem mondja ugyan egy szóval sem, hogy asszony akar lenni, de azért vannak kellemes sejtései, hogy a leány sorsa a férfi.

Viszont Ernő már azt is érzi, hogy az ő sorsa Klári, azért mindennapos heves ostrom alá veszi. Naplószérnen eddig így történt:

Február 15-én.

Ernő kettőt sóhajt, aztán önérzetes fogadalmat tesz:— Klári, ha maga a feleségem lesz, akkora kedvvel adom magamat a tanulásnak, hogy meg sem áll a pályám a miniszterségig.

Klári pajkosan felkacag.

Február 16-án.

Ernő most már hármat sóhajt, aztán regény- hőshöz illően fogadkozik:

— Klári, elhatároztam, hogy repülőtiszt leszek. Ha eljön hozzám feleségnek, lehozok magának onnan a fényes mennyboltról egy csillagot.

Klári hangulat nélkül válaszolja:

— Mit nyerek én avval a csillaggal!

Február 17-én.

Ernő áradozik:

— Klári, maga lesz a legboldogabb feleség, ha az én feleségem lesz. Autót veszünk, egy lépést sem tesz gyalog, mindennap új ruha, más cipő, cukrászda, mozi, pukkadoznak maid a barátnői, akikkel együtt tanulta a gépírást, meg a könyvelést. Azok gürcölnek tovább az irodákban, magának meg kezet csókol az egész tanári kar az igazgatóval együtt.

Klári pajkosan sértő és bájosan hányaveti:

— Hát ez nem volna bolondság, de’ maga egy kissé bolond.

Február 18-án.

Ernő beesett szemmel, halvány arccal kerül Klári színe elé. Búcsúzni jött. Hanigja vészes és fenyegető.

— Klári, figyelmeztetem magát, hogy öngyilkos leszek, ha nem lesz a feleségem.

Klári kegyetlenül pajkos.

— Csokoládérevolvert már nem lehet kapni!

Február 26-án.

Egy hét múlva Ernő bocsánatkérőien visszasompolyog a sírból a Kláris házba. Föl csillanó szemmel mondja:

—• Klárika, én hajlandó vagyok a piacon két tyúktojást szerezni, ha megígéri, hogy a feleségem lesz.

Klári elragadóan kedves és diadalmas.

— No látja, Ernő, ezt már előbb is megtehette volna! Mindjárt szólok is a mamámnak a — tojás felől. 'PL P.

A Levente Hírvivő jelenti: A leventenevelésnek gazdasági irányban való kiegészítése céljából megalakították a Leventék Gazdasági Szövetkezetét. A szövetkezés levente tagjainak tevékenysége: méhészet, házinyúl-, selyemhernyótenyésztés, baromfitartás, tojásgyűjtés, parlagon heverő területeken olajos magvak termelése, gyógynövény-, gumi-, vas-, fém-, papír-, csont-, rongy-gyűjtés, megengedett lapok, könyvek terjesztése lesz. A Leventék Gazdasági Szövetkezése tehát a vállalkozó szellemű, szorgalmas, öntevékeny leventéket a szabad időben takarékosságra, tőkegyűjtésre, gazdasági munkálkodásra neveli.

Az a levente, aki belépett szövetkezeti tagnak, erkölcsi kötelezettségét vállal, hogy szabad idejében hasznos tmüikával foglalkozik. A mozgalom örömmel üdvözöl és támogat minden munkát, ami árút, vagy keresetet eredményez, mert az ország erejének növelését Jelenti az.

Legszigorúbb kötelesség, hogy a leventék szövetkezeti munkát csak szabad időben véHÍREK

— ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE. Lapunk mai számához postabefizetési lapot mellékeltünk igen tisztelt előfizetőink számára. Szíveskedjenek a postabefizetési lap felhasználásával március havi előfizetésüket kamarai rendelkezés értelmében még e hónap 3-éig rendezni, nehogy az újság küldésében fennakadás álljon be.

Ezzel kapcsolatban felhívjuk a lapunk iránt érdeklődő közönség figyelmét a következőkre!:

Mind gyakrabban fordul elő, hogy olvasóink egy-egy már megjelent lapszámunknak tömeges utánrendelésiével keresnek föl bennünket. Arra kérjük olvasóinkat, szíveskedjenek igényeiket előfizetéssel biztosítani, mivel a háborúban köteles anyaggazdálkodás miatt csupán a szükségletnek megfelelő példányban állíttatjuk elő a Zalai Magyar Élet-et. így pótrendeléseket csak a legkivételesebb esetben tudunk kielégíteni.

— o —

— Fran:ia lap a visszafoglalt Muravidékről.

A Temps című nagy francia kp beszámolt a visszafoglalt muravidéki területek népszámlálási eredményéről és ezzel kapcsolatban foglalkozott a visszacsatolt lakosság néprajzi összetételével is. A vend — írja a Temps —- (a szlovén nép legnyugatibb ága, ezt a néptörzset azonban teljesen átitatta a magyar befolyás. A Muraköz lakói viszont a horvátok- káli rokon szlávok ugyan, de a nép itt is mindenkor a magyar szellemi élet felé tájékozódott. így nem véletlen az, hogy Zrínyi Miklós, a muraközi nagyúr a magyar nemzeti eszmének egyik legtündökiőbb megszemélyesítője lett.

— Csáktornyái műkedvelők munkában. A

Csáktornyái iparosok magyar érzésükkel és teremtő, értékeket megmentő áldozatkészségükkel már beírták nevüket nemzetünk történetébe. Most pedig, a visszatérés után az iparosoknak jeles műkedvelő gárdája más síkon tovább folytatja nemzetnevelő magyar munkáját, A minap háromórás műsoros i istet rendezett, amelynek egyetlen perce se múlt el kellemes élmény nélkül. A tehetségek kiválogatása és a leggondosabb előkészület jellemzi a gárda munkáját, amely igazán kedvvel, lélekkel és a cél tudatában dolgozik. A gárda erőssége Csáki Lili, a Royal kávéház tulajdonosának művésznövendék leánya, aztán Hampamer László, Aranyosy László, valamint a díszletezésben mestermunkát végző Majtán Antal. Mint halljuk, a kitűnően megszervezett gárda most meghívásra ellátogat Nagykanizsára is, ahol a Csáktornyái születésű Kelemen Ferenc bankigazgató irányítása mellett fogják a testvérközségek között való kapcsolatot a nemes élvezetnyújtással is elmélyíteni.

— Tisztelettel értesítem kedves vevőimet és

üzletfeleimet, hogy üzletirodámat Zalaegerszegen Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem át. Szíves megkeresést kér Bődey Gyula sör- és bornagykereskedő. 1—0

gezhetnek, a megindított termelő munka tehát nem végezhető se a tanulási, se az ipari, vagy kereskedelmi elfoglaltság rovására. A munkával megkeresett pénzt a tagok saját nevükre váltott posílakarékpénztári betétkönyvbe fizetik be. Így gyűjtött tőkéjük igen jó szolgálatot tesz a leventeidő végén. Pénzkivételi szándékot előzetesen be kell jelenteniük. A gyűjtött, vagy termelt árúkat a szövetkezet útján értékesítik, ,a közösen vállalt munkából keletkező haszon a tagokat illeti meg munkájuk és üzletrészeik arányában. Üzletrészüket is csak saját keresetükből vásárolhatják.

Azok a leventék, akik szabad idejükben végzett munkájukkal 20 pengős keresetet elértek, évente egy pengőt kötelesek befizetni a »levente szociális alap« javára. £ bevételből táborokat állítanak fel, üdülőhelyeket létesítenek', a szegény leventéket ruhával látják el. A szövetkezet így tanítja meg a leventét arra, hogy a legnagyobb rang, a legszebb cím: a ^dolgozó ember«:

Leventék gazdasági nevelése